Fürdőszoba Show 2020. január 17-18-19. Kíváncsi a legújabb fürdőszoba trendekre? Érdekel →

Érett állapotban a lakáspiac

Tavaly az eladott lakóingatlanok átlagára országosan 14,1%-kal nőtt. A nominális árszint így már meghaladta a 2008-as korábbi csúcsot, a reálár pedig idén érheti el a válság előtti szintet. Budapesten mindez már tavaly bekövetkezett – derül ki az OTP Lakóingatlan Értéktérkép elemzéséből.


Az árolló területileg tovább nyílik: míg a fővárosi értéknövekedés 23% körül alakult, a többi városban összességében 8-12%-os, a községekben viszont csak alig 2%-os volt a drágulás – mutat rá a NAV forgalmi adatait összegző legfrissebb OTP Lakóingatlan Értéktérkép elemzése.

Tovább emelkedtek tavaly az ingatlanárak

2016-ban két megyében, Nógrádban és Somogyban csökkent az átlagár. Ez utóbbinak részben oka lehet a 2015-ös bázisévben elért magas árszint. A Balaton-parti települések vízparti társasház-építései és lakáseladásai ugyanis önmagukban képesek megyei szintű árkilengéseket okozni. A főváros mellett Fejér, Komárom-Esztergom, Tolna, Vas és Hajdú-Bihar megyében volt az országos átlag (14%) feletti a drágulás. A megyék között továbbra is Győr-Moson-Sopron a legdrágább, 256 ezer Ft/m2 átlagárral. A 200 ezres limitet még Pest és Hajdú-Bihar, a 175 ezres szintet pedig Vas, Somogy és Fejér megyék haladják meg. A legolcsóbb hagyományosan Nógrád megye, valamivel 70 ezer Ft/m2 alatti árszinttel; emellett még Borsod-Abaúj-Zemplén marad a 120 ezres szint alatt.

Ami a megyei jogú városokat illeti, az összes megyeszékhely drágult tavaly. Legnagyobb arányban, közel 20%-kal, Tatabánya. A legdrágább 2016-ban is Győr volt 260 ezer Ft/m2-rel, de Debrecen, Székesfehérvár, Kecskemét, Veszprém és Szombathely is átlépte a 200 ezres szintet.

Ingatlanárak változása

A fővárosban átlagosan 23%-os volt az árnövekedés üteme. Még ezt is meghaladták a befektetési céllal leginkább keresett pesti belvárosi (V., VI., VII., VIII., IX. és XIII.) és budai kerületek (I., III., XI. és XII.) ingatlanjai. A lista élén az V. és VII. kerületek végeztek 35% feletti drágulással. A négyzetméterárak is itt voltak a legmagasabbak, az V. kerület messze vezeti a budapesti árrangsort 610 ezer Ft/m2-rel. Ehhez képest a második legdrágább I. kerület átlagára csak nem sokkal haladja meg az 500 ezer Ft/m2-t. A 400 ezres szint fölé még az II., XII., VI., XIII., XI. és VII. kerületek jutottak. A másik végletet, 250 ezres szint alatt a XXIII., XXI. és XX. kerületek adják.

Ingatlanárak változása

Ami az ingatlanok típusát illet, immár évek óta a lakótelepi lakások az árnövekedés motorjai: itt 16%-kal nőttek az árak, míg téglalakások esetében 15%, a családi házaknál 8%-volt az emelkedés mértéke.

Élénkebb forgalom vidéken

Tavaly az árakhoz hasonló mértékben, szintén nagyjából 14%-kal bővült a lakáspiaci forgalom is. A növekedés minden megyére egyaránt jellemző volt, így az éves tranzakciószám a 150 ezer eladással újra elérte a válság előtti, 2008-as szintet. Ez a 2012-es mélyponthoz képest, négy év alatt 75%-os élénkülést jelent. Pest megyét nem számítva a tranzakciószám az olcsóbb megyékben és megyeszékhelyeken, illetve összességében a kisebb városokban és községekben nőtt leglátványosabban. Nógrád megyében pl. közel 90%-kal több ingatlant adtak el tavaly, mint 2015-ben (ugyanakkor ez a megye maradt továbbra is a legkisebb forgalmú, 2-3 ezer éves eladással).


Kisebb meglepetés ennek fényében, de Budapesten ezzel szemben enyhe, 2%-os visszaesés mutatkozott az eladásokban. Tizennégy kerületben – jellemzően a pesti belvárosi és budai városrészekben – kisebb volt tavaly a tranzakciószám, mint a megelőző évben. Ezzel szemben a bővülő forgalmú kerületek szinte mindegyike a pesti oldalon, és annak is az olcsóbb peremi részén helyezkedik el. A fővárosban tavaly újra 40 ezer darab alá csökkent a forgalom.

Épülnek az új lakások, így van még hova drágulni

Idén az ingatlanpiac minden jel szerint érett fázisába ért, amit a növekvő árakra reagálva tömegesen beinduló építkezések jellemeznek. Ez a statisztikákban eddig a kiadott építési engedélyek számában is megmutatkozott: 157%-os éves növekménnyel tavaly – akárcsak az éves árváltozások tekintetében – toronymagasan élen álltunk Európában. A megépülő lakások számának bővülése az építkezések hosszabb átfutási ideje miatt ettől egyelőre elmarad. Épp az első negyedév 47%-os növekménye jelzi, hogy az átadások tekintetében most egy komoly kiugrás előtt állunk.

Ingatlanárak változása

Az új kínálat bőséges megjelenésével induló érett állapot elérése nem jelenti a fő piaci mutatók növekedésének megállását, a piacbővülés üteme ugyanakkor lassulhat.

Ami a reálár-növekedést illeti, idén már lassabb lehet a bővülés üteme, bár a kétszámjegyű reálár-növekedés még nem feltétlenül vált egyszámjegyűre. Középtávon az általános gazdasági bővülés szintjét veheti fel az árak változása. Az országos nominális árszint jelenleg bő 10%-kal haladja meg a 2008-as csúcsévét, míg a reálár-szint valószínűleg idén fogja ezt elérni. Budapesten ugyanakkor mindez már az elmúlt két évben lezajlott, és már jócskán a csúcsévek felett járunk. A környező országokhoz, illetve ezek fővárosaihoz viszonyítva a magyar és budapesti árak még mindig inkább a középmezőnyben vannak, és a jövedelemszinthez, illetve ennek változásához viszonyítva is még van tere a drágulásnak.

Forrás: OTP Jelzálogbank

Kapcsolódó cikkek

„Az anyag természete” - EQUITONE szálcement homlokzatok az építészetben. Pályázat építészek és építészhallgatók számára

1,1 millió forint díjért indul a harmadik, a 2017. évi pályázati időszak! Beadási határidő: 2017. október 31.

Figyelem! 2016-ban ingyen átminősíthetők a zártkerti ingatlanok

Aki zártkeri ingatlan tulajdonosa, mielőbb keresse fel a helyi földhivatalt és intézkedjen a művelési ág alól kivett terület bejegyzéséről. Ezt mostantól egy éven belül lehet megtenni, utána azonban nagyon nehéz lesz eladni a zártkertként meghagyott ingatlant.

A használatbavételi engedély egyszerűsítése is segíti a lakásépítést

Az elmúlt évek építkezést megelőző időszakát a túlzott adminisztráció, a nehézkes engedélyeztetés és az ezekhez társuló magas költségek jellemezték, amiért cserébe ellenszolgáltatás, segítség nem járt.

Ingatlan buborék – másképp

Július 1-től hivatalosan is bérelhetünk buborékot. Nem is akármilyet! Igaz, hogy ez is felfújható, aztán leereszthető, viszont ebben órákig elidőzhetünk, sőt, akár lakhatunk. A CasaBubble egy nagyszerű innováció, érdemes vele megbarátkozni.

Illetékfizetés, illetékmentesség telekvásárlás, építkezés után

Milyen esetekben és meddig illetékmentes a telekvásárlás? Mi az illeték kiszabásának alapja? Hogyan ellenőrzi, hogy fölépült-e a ház a NAV? Írásunkban telekvásárlás esetén kiszabható illetékről és az illetékmentességről szólunk.

A lakásvásárlási illetékről

A magánszemély által történő ingatlanszerzési illetéket az állam 2010 január 1-től lecsökkentette. Az új illetékszabály annyiban változott az eddigiekhez képest, hogy a felső sáv illetékfizetési kötelezettséget 6 %-ról 4 %-ra módosították.

Eladnánk? Így tegyük!

Eladnánk az ingatlanunkat, de nem tudjuk, miképpen tegyük valóban csábítóvá az ajánlatot? Érdemes megfogadni hét jó tanácsunkat.

9 tipp ingatlan kereséshez

Megtalálni álmaink házát, lakását, telkét, nem egyszerű dolog. Néhány ötlettel segítünk azoknak, akik még előtte állnak és azoknak is, akik reménytelennek érzik a feladatot.

Energiatudatos szellőztetés

Manapság mindenki arra törekszik, hogy házát, lakását szinte a tökéletességig hőszigetelje, ennek érdekében pedig fokozott légzárású nyílászárókat és korszerű építőanyagokat alkalmaz. Azonban nem árt tisztában lenni azzal, hogy ennek is vannak hátrányai.

Önnek ajánljuk