Energiaszegénység Magyarországon

Az energiaszegénységnek nincs egységes, uniós szinten elfogadott definíciója. A nemzetközi szakirodalom azokat a háztartásokat nevezi energiaszegénynek, amelyek nem képesek megfelelő szintre fűteni lakásukat. Közel egymillió háztartás tekinthető ma Magyarországon kifejezetten energiaszegénynek. A problémát gyakran a rendkívül rossz lakhatási körülmények okozzák, és az adatok szerint az épületek energetikai korszerűsítése az esetek többségében kiutat jelentene ebből a helyzetből.

• Mit jelent az energiaszegénység?
• A saját tulajdonú lakások a legrosszabb helyzetben
• Környezetszennyező fűtési módozatok és egészségtelen otthonok
• Előnyös kőzetgyapot hőszigetelés

Mit jelent az energiaszegénység?

Az energiaszegénységre a következő meghatározás a leggyakrabban használatos: az a háztartás tekinthető energiaszegénynek, mely nem képesek megfelelő szintre fűteni a lakást, vagy az energiaköltség kiadása után a háztartás a hivatalos szegénységi küszöb alá kerül.
A KSH adatai szerint a magyarországi háztartások 21%-a, vagyis közel 800.000 háztartás tekinthető energiaszegénynek.

A hazánkban elfogyasztott összes energia mennyiségének több mint 40%-át használják fel a családi házak, amelyek legnagyobb energiaigénye a fűtésből és a hűtésből származik. A probléma a jól megválasztott szigeteléssel megszűntethető (lenne), azzal ugyanis akár 70%-kal csökkennek az energiaköltségek.

A téli fűtésszezon sokak számára jelent komoly anyagi terhet, Magyarországon ugyanis a többség rosszul szigetelt háztartásban lakik (a családi házaknak csupán 23%-a megfelelően szigetelt). Márpedig, ha rossz a szigetelés, többet kell fűteni, még kevésbé lesz pénz a szigetelésre, így 2011-ben a lakosság 10,7%-a nem tudta kifűteni az otthonát.

A saját tulajdonú lakások a legrosszabb helyzetben

Bár nem ezt várnánk, de e kérdésben a saját tulajdonú, tehermentes lakásoknál a legrosszabb a helyzet, és csak ezt követik a szociális bérlakások, a jelzáloghiteles lakások, és a piaci bérletben élők. Az Energiaklub kutatása is megállapította, hogy a közkeletű vélekedéssel ellentétben nem a nagycsaládosokat, hanem sokkal inkább az egyedülállókat sújtja ez a probléma, és jellemzően nem a panellakásokban, hanem a községekben, családi házakban élő háztartásokat.

Környezetszennyező fűtési módozatok és egészségtelen otthonok

Az alacsonyabb jövedelmű háztartások az energiaárak miatt más típusú energiaforrásokra tértek át. A lakosság 70%-a – elsősorban a tudatlanság miatt – mindent eléget, ezzel magát és a környezetét súlyos egészségügyi következményeknek kitéve. Mindazonáltal a 2011-es adatok alapján 917.000 háztartás volt, amely tűzifa, szén, fűtőolajjal fűtött.

A téli hideg időjárás közeledtével a tulajdonosokat azonban nem csak a környezettudatosság vagy a költséghatékonyság javítása, de egyszerűbb, hétköznapi indokok is ösztönzik például a családi ház szigetelésére: felmérések alapján a magyar lakosság 30%-a párás, penészes lakásban lakik.
Ezért, ha már szigetelünk, válasszunk olyan megoldást, ami az elvárt szigetelési minőség mellett, tekintettel a fűtési metódusokra („mindent eléget”), tűzbiztonságban is a maximumot nyújtja, illetve egyéb problémák – pl. zajterhelés, gombásodás, penészesedés – megelőzésére, kezelésére is alkalmas.

Előnyös kőzetgyapot hőszigetelés

A természetes alapanyagú kőzetgyapot hőszigetelés nem pusztán kiváló hőszigetelő képességű, szálas szerkezetének köszönhetően kiváló hangszigetelő képességgel bír, és páraáteresztő képességének köszönhetően az egyik legalkalmasabb anyag az épületek hőszigetelésére. A kőzetgyapot hőszigetelés – az akár nyílt lángú és „egzotikus alapanyagú” fűtésű – épületek tűzvédelmét is segíti, mivel nem éghető, hő hatására nem füstöt, és megakadályozza a tűz terjedését.