A hagyományosan az Építészet Világnapján, annak nyitóeseményeként az Építészek Házában, adták át az Év háza pályázat 2015 évi díjait. A fődíjat idén Borbás Péter DLA építész tervei alapján, Szentendrén megépült Ökologikus ház nyerte.
Sáros László György, a Magyar Építőművészek Szövetsége elnöke annak kapcsán, hogy az építészek munkáját elismerő egyik legfontosabb állami díj, a Pro Architektúra átadására ma a hagyománnyal ellentétben sajnos nem került sor kijelentette: „…az Év háza pályázatot innentől a most megszűnő Pro Architektúra díj kistestvérének tekintem.”
Idén újabb 27 épület került az Év háza pályázat évről évre változó összetételű elismert szakemberekből álló zsűrijének asztalára. A pályázat a Magyar Művészeti Akadémia, a Magyar Építész Kamara és az Magyar Építőművészek Szövetsége védnökségével került kiírása.
Az 500 000 forinttal járó fődíjat Szoják Balázs, építész, az Év Háza pályázat kurátora és Dévényi Sándor, a zsűri elnöke és a Magyar Művészeti Akadémia alelnöke adta át Borbás Péternek, a Szentendrén megépült ökologikus családi házáért.
A Magyar Építész Kamara különdíját Dr. Hajnóczi Péter, a Magyar Építész Kamara elnöke Kovács Zsolt György, Beránková Jana és Kovács Dávid vehette át veszprémi családi házuk tervezéséért.
A Magyar Építőművészek Szövetsége különdíját pedig Sáros László György DLA, a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke Földes Lászlónak és Sónicz Péternek adta át, a pilisborosjenői Hosszúház tervezéséért.
A Xella Magyarország Kft. Környezetbarát ház különdíját Vidor Győző, a Xella Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója adta át Bártfai-Szabó Gábornak és Nagy Mariannak, budapesti ökologikus lakóházukért.
Az Internorm Ablak Kft. különdíját Monostori Gábor, az Internorm Ablak Kft. műszaki vezetője adta át a Tóth Lászlónak, Papp Lászlónak és Schalling Frigyesnek, a höveji nyaralóépületükért.
A magyar építészet sokszínűsége idei 10 épülettel
Az elmúlt években már hagyománnyá vált, hogy a V4 Családi Házai kiállítás 10 magyar résztvevőjét az Év háza pályázat zsűrije választja ki. Ez volt a harmadik olyan év, amikor a zsűri az első körben a pályázatra beérkezett 27 épület közül, második kör meghirdetése nélkül ezt meg tudta tenni. A zsűrizés során főleg arról alakult ki vita, hogy a Magyarországot képviselő 10 épület kellően reprezentálja a sokszínű magyar építészetet, a kiválasztott épületek segítségével valódi áttekintést adjon a magyar építészek munkájából.