Hirdetés

Energiahatékonysági Világnap: a lakosság a legnagyobb energiafogyasztó

Az energiahatékonysági világnap alkalmából minden évben egyre többen igyekeznek felhívni a lakosság figyelmét arra, milyen sok területen van lehetőség energia megtakarításra. Magyarországon a lakosság energiafogyasztási mértéke aránytalanul magas, a teljes energiafogyasztás egyharmadát, kb. 32 százalékot tesz ki, miközben a környező országokban, például Ausztriában 23 százalék, Szlovákiában 20 százalék a lakosság által felhasznált energia aránya.

Az idehaza 2015-ben 10. évfordulóját ünneplő Knauf Insulation szakemberei szerint háztartásaink energia költségeinek átlagosan 75 százalékát a fűtés és légkondicionálás teszi ki. Közismert, hogy környezetünk és a jövő generációk védelme szempontjából rendkívül fontos, hogy spóroljunk a vízzel, lekapcsoljuk a villanyt magunk után, vagy kapcsoljuk ki az éppen nem használt elektronikai eszközöket. Az elpazarolt energia legnagyobb része azonban - amely befolyásolja mind költségeinket, mind pedig CO2 kibocsátásunkat - a lakások falain keresztül távozik, így ott is állítható meg: hőszigeteléssel a fűtési célú energiafelhasználásunk akár 50 százalékát is megtakaríthatjuk.

Energiapazarló ház

Csökkenő források, növekvő kibocsátás

Minden évben március 6-án tartják a nemzetközi energiahatékonysági világnapot, amely célja, hogy felhívják a társadalom figyelmét a Föld természeti készleteinek végességére és az energiaforrások hatékony felhasználásának szükségességére. Magyarország energiafüggőségi rátája 52 százalék (a nettó energiaimport és a bruttó fogyasztás hányadosa), ezért az energiafelhasználás csökkentése kiemelt feladat kell, hogy legyen. Megtakarítani leginkább azonban az el nem használt energiával lehet. Amellett, hogy törekszünk a források takarékosabb felhasználására és az energiatakarékos háztartási eszközök használatára, az éghajlatváltozást okozó üvegházgázok kibocsátásának csökkentése sem csak az ipar, de a lakosság felelőssége is.

  

Magyarországon a lakosság több energiát használ, mint az ipar

A világ energiafogyasztásának egy harmadát Kína és az Egyesült Államok teszik ki. Magyarországon viszont mindkét államnál nagyobb a lakossági energiafogyasztás aránya. Míg az Egyesült Államokban 18 százalék, addig Magyarországon a teljes energiafelhasználás 32 százalékát teszi ki a lakossági fogyasztás. Ez évi kb. 5.000.000 toe (tonna kőolajjal egyenértékű) energiát jelent. Az Eurostat adatai szerint azonban nem csak az ipari nagyhatalmaknál, hanem a legtöbb környező országnál is nagyobb a magyar lakosság energiafelhasználási aránya. Míg ez az arányszám Magyarországon 32, addig Ausztriában 23, Csehországban 26, Szlovákiában pedig 20 százalék.

A rezsink háromnegyedét elfűtjük

 

Van tehát mit tennünk a lakossági energiahatékonysága terén. A hazánkban idén tíz éves Knauf Insulation szakemberei szerint egy átlagos magyar háztartás energia felhasználásának 75 százalékát a fűtésre, illetve a légkondicionálásra fordított energia teszi ki.
A magyar lakosság az uniós átlagnál 10 százalékkal több energiát fogyaszt négyzetméterenként, ezzel Magyarország a tíz fajlagosan legtöbbet fogyasztó EU tagország között található. Ennek oka, hogy a magyar épületállomány energiahatékonysági szempontból elavult.  Egy átlagos magyar családi ház esetében a falakon 20-35, a tetőn 15-25, a födémen és a padlón át pedig 10-15 százalék hő távozik. A Knauf Insulation valós körülmények között végzett épületenergetikai tesztje megmutatta, hogy korszerű szigetelés felhelyezése után ezen lakóházak tulajdonosai akár 46 százalékot is spórolhatnának fűtési költségeiken, ugyanennyivel csökkenthetve CO2 kibocsátásukat is.

Környezetvédelem

„Az építőipar több éves stagnálása ellenére érdekes tény, hogy azok viszont, akik vásárolnak szigetelőanyagot, jellemzően egyre inkább a minőségi termékeket keresik, mert tudják, hogy azok több energia megtakarítást eredményeznek” - mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója, hozzátéve: „Noha még mindig kisebb Magyarországon az alkalmazott hőszigetelések átlagos vastagsága, mint a környező országban, tapasztalható, hogy azért az évről évre növekszik.”

A Knauf Insulation korábbi adatai szerint ugyanis a szigetelés vastagságát tekintve is el vagyunk maradva nem csak a környezettudatos nyugati, de a környező országoktól is. Szlovákiában átlagosan 100-120 mm, Lengyelországban 150 mm, a nálunk enyhébb időjárással rendelkező Szlovéniában 100 mm, de még Romániában is 120 mm vastagságú szigetelőanyagot alkalmaznak leginkább az ingatlantulajdonosok, miközben a magyar otthonok homlokzati szigetelése átlagosan csak 80-90 mm.

Érdemes tudni, hogy egy, a jövő energetikai követelményeinek is megfelelő, kiváló minőségű, tűzbiztos, páraáteresztő, zajgátló ásványgyapot hőszigetelő rendszer költsége a ház árának átlagosan 10 százalékát teszi ki, falazattípustól függően az alkalmazott homlokzati szigetelés vastagságának minden 1 cm-es növekedése viszont 3-4 százalékos energia megtakarítást eredményez.

forrás: Knauf Insulation

Kapcsolódó cikkek

Gyorsabb kivitelezés, hosszabb távú megoldás – tetőszigetelés okosan

A tetőszigetelés okos megoldását képviselő ISOTEC egy olyan komplett rendszert kínál, melynek alkalmazásával hatékonyan küszöbölhetők ki a hagyományos technikák használatából eredő hibák.

A koronavírus sem gyengítette az ingatlanpiacot

Az elmúlt két évben harmadával nőttek az ingatlanárak országszerte, ám a felújított, korszerű fűtéssel, szigeteléssel ellátott otthonok ára még ennél is nagyobb mértékben emelkedett.

MÉASZ: a magasépítést ösztönző további lépésekkel célszerű segíteni az építésgazdaság GDP-hez adott értékét

A hazai építőanyag gyártók tapasztalata szerint 2020 második negyedévében és júliusban jellemzően stagnáltak vagy 5-15%-kal csökkentek, a homlokzati nyílászárók esetében pedig 20%-kal estek vissza a magasépítéshez, különösen a lakóingatlanok építéséhez és korszerűsítéséhez felhasznált építőanyagok és építési termékek volumenei, összehasonlítva 2019 azonos időszakával.

Erre nagyon figyeljen! Változnak a hőtechnikai követelmények 2021-ben

Jó dolog, amikor az ember össze tudja kötni a kellemeset a hasznossal és ugyanígy több szempontból jó nekünk, ha a praktikust kötjük össze a kötelezővel. Hiszen, ha már valamire „hivatalból” is oda kell figyelnünk, azt miért ne tennénk úgy, hogy abból minden tekintetben a lehető legjobban jöjjünk ki? Erre jó példa az ISOTEC tetőszigetelés.

Nyáron is fontos a hőszigetelés

Hajlamosak vagyunk a hőszigeteléssel kapcsolatban csak a téli fűtési szezonra koncentrálni, amikor az elsődleges célunk az, hogy a szigetelőrendszer és a nyílászárók ne engedjék ki a benti meleget. Pedig a nyári kánikulában sem csak a ventilátorok és légkondicionálók használatával enyhíthetjük a hőséget.

A tetőfelújítás új korszaka: szarufa fölötti szigetelés Isotec panellel

Nem mindegy, hogy a régi tető szigetelését milyen minőségben, mennyi idő alatt és milyen hibázási lehetőségek mellett végeztetjük el. A későbbi bosszankodás esélyét csökkenti nullára az Isotec tetőszigetelő panel.

Meleg zokni a ház láb(azat)ára

Az épületenergetikai szabályozás változása minden szerkezetet érint, nem csak a külső falakat vagy a tetőt. A célunk ugyanis az, hogy a termikus burok egyenletesen vegye körbe épületünket, nem maradjon szigeteletlenül semelyik része sem.

4 + 1 tipp az egészséges lakóklímáért a nyári hőségben

A vírushelyzet enyhülésének ellenére valószínű, hogy az eddig megszokottaktól eltérően az idei nyáron többen, több időt töltenek majd otthonaikban, zárt térben. Éppen ezért érdemes tehát odafigyelnünk életterünk klímájára.

Hővisszanyerős szellőztető: összeköti az egészségest a kötelezővel

A közel nulla energiaigényű épületeknek 2021-től számos követelménynek meg kell felelniük, ami már most előre gondolkodást, alapos felkészülést igényel azoktól, akik jövőre építkezésbe fognak. Sarkalatos pont a megfelelő mennyiségű friss levegő biztosítása, ennek legoptimálisabb módjáról kérdeztük Papp Szilárdot, az Energetika 2020 Kft. ügyvezető igazgatóját.