Energiahatékonysági Világnap: a lakosság a legnagyobb energiafogyasztó

Az energiahatékonysági világnap alkalmából minden évben egyre többen igyekeznek felhívni a lakosság figyelmét arra, milyen sok területen van lehetőség energia megtakarításra. Magyarországon a lakosság energiafogyasztási mértéke aránytalanul magas, a teljes energiafogyasztás egyharmadát, kb. 32 százalékot tesz ki, miközben a környező országokban, például Ausztriában 23 százalék, Szlovákiában 20 százalék a lakosság által felhasznált energia aránya.

• Csökkenő források, növekvő kibocsátás
• Magyarországon a lakosság több energiát használ, mint az ipar
• A rezsink háromnegyedét elfűtjük

Az idehaza 2015-ben 10. évfordulóját ünneplő Knauf Insulation szakemberei szerint háztartásaink energia költségeinek átlagosan 75 százalékát a fűtés és légkondicionálás teszi ki. Közismert, hogy környezetünk és a jövő generációk védelme szempontjából rendkívül fontos, hogy spóroljunk a vízzel, lekapcsoljuk a villanyt magunk után, vagy kapcsoljuk ki az éppen nem használt elektronikai eszközöket. Az elpazarolt energia legnagyobb része azonban - amely befolyásolja mind költségeinket, mind pedig CO2 kibocsátásunkat - a lakások falain keresztül távozik, így ott is állítható meg: hőszigeteléssel a fűtési célú energiafelhasználásunk akár 50 százalékát is megtakaríthatjuk.

Csökkenő források, növekvő kibocsátás

Minden évben március 6-án tartják a nemzetközi energiahatékonysági világnapot, amely célja, hogy felhívják a társadalom figyelmét a Föld természeti készleteinek végességére és az energiaforrások hatékony felhasználásának szükségességére. Magyarország energiafüggőségi rátája 52 százalék (a nettó energiaimport és a bruttó fogyasztás hányadosa), ezért az energiafelhasználás csökkentése kiemelt feladat kell, hogy legyen. Megtakarítani leginkább azonban az el nem használt energiával lehet. Amellett, hogy törekszünk a források takarékosabb felhasználására és az energiatakarékos háztartási eszközök használatára, az éghajlatváltozást okozó üvegházgázok kibocsátásának csökkentése sem csak az ipar, de a lakosság felelőssége is.

Magyarországon a lakosság több energiát használ, mint az ipar

A világ energiafogyasztásának egy harmadát Kína és az Egyesült Államok teszik ki. Magyarországon viszont mindkét államnál nagyobb a lakossági energiafogyasztás aránya. Míg az Egyesült Államokban 18 százalék, addig Magyarországon a teljes energiafelhasználás 32 százalékát teszi ki a lakossági fogyasztás. Ez évi kb. 5.000.000 toe (tonna kőolajjal egyenértékű) energiát jelent. Az Eurostat adatai szerint azonban nem csak az ipari nagyhatalmaknál, hanem a legtöbb környező országnál is nagyobb a magyar lakosság energiafelhasználási aránya. Míg ez az arányszám Magyarországon 32, addig Ausztriában 23, Csehországban 26, Szlovákiában pedig 20 százalék.

A rezsink háromnegyedét elfűtjük

Van tehát mit tennünk a lakossági energiahatékonysága terén. A hazánkban idén tíz éves Knauf Insulation szakemberei szerint egy átlagos magyar háztartás energia felhasználásának 75 százalékát a fűtésre, illetve a légkondicionálásra fordított energia teszi ki.
A magyar lakosság az uniós átlagnál 10 százalékkal több energiát fogyaszt négyzetméterenként, ezzel Magyarország a tíz fajlagosan legtöbbet fogyasztó EU tagország között található. Ennek oka, hogy a magyar épületállomány energiahatékonysági szempontból elavult.  Egy átlagos magyar családi ház esetében a falakon 20-35, a tetőn 15-25, a födémen és a padlón át pedig 10-15 százalék hő távozik. A Knauf Insulation valós körülmények között végzett épületenergetikai tesztje megmutatta, hogy korszerű szigetelés felhelyezése után ezen lakóházak tulajdonosai akár 46 százalékot is spórolhatnának fűtési költségeiken, ugyanennyivel csökkenthetve CO2 kibocsátásukat is.

„Az építőipar több éves stagnálása ellenére érdekes tény, hogy azok viszont, akik vásárolnak szigetelőanyagot, jellemzően egyre inkább a minőségi termékeket keresik, mert tudják, hogy azok több energia megtakarítást eredményeznek” - mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója, hozzátéve: „Noha még mindig kisebb Magyarországon az alkalmazott hőszigetelések átlagos vastagsága, mint a környező országban, tapasztalható, hogy azért az évről évre növekszik.”

A Knauf Insulation korábbi adatai szerint ugyanis a szigetelés vastagságát tekintve is el vagyunk maradva nem csak a környezettudatos nyugati, de a környező országoktól is. Szlovákiában átlagosan 100-120 mm, Lengyelországban 150 mm, a nálunk enyhébb időjárással rendelkező Szlovéniában 100 mm, de még Romániában is 120 mm vastagságú szigetelőanyagot alkalmaznak leginkább az ingatlantulajdonosok, miközben a magyar otthonok homlokzati szigetelése átlagosan csak 80-90 mm.

Érdemes tudni, hogy egy, a jövő energetikai követelményeinek is megfelelő, kiváló minőségű, tűzbiztos, páraáteresztő, zajgátló ásványgyapot hőszigetelő rendszer költsége a ház árának átlagosan 10 százalékát teszi ki, falazattípustól függően az alkalmazott homlokzati szigetelés vastagságának minden 1 cm-es növekedése viszont 3-4 százalékos energia megtakarítást eredményez.

forrás: Knauf Insulation