Évi 573 milliárd eurót költ az Európai Unió, benne Magyarország, energiahordozók importálására, miközben 500 milliárd eurót pazarol el évente energiaveszteség miatt – derült ki a Knauf Insulation szakértőinek elemzéséből. A veszteség 40%-áért az európai épületállomány felel, mert 80%-uk energiahatékonysági szempontból korszerűtlen, így szigeteletlen.
Az EU jelenlegi, 220 milliós épületállományából 160 millió épület előreláthatólag még 2050-ben is állni fog, ami azt jelenti, hogy ennek a veszteségnek jókora részét még évtizedekig elkönyveli majd a közösség, köztük mi, magyarok. A Financial Times brit gazdasági lap szerint is égető szükség lenne a megtakarításokra, ők éppen egy magyar példával szemléltetik, hogyan lehetne drasztikusan csökkenteni a kiadásokat. A Kauf Insulation és a Budapesti Műszaki Egyetem „Nálamszigetelnek” programja idén tavasszal azt bizonyította be, hogy családi házak szigetelése esetén a fűtési költségeket akár 46 százalékkal is vissza lehet fogni. A Knauf Insulation 21 másik nemzetközi céggel együtt nyílt levelet juttatott el az európai döntéshozókhoz, melyben felhívja a figyelmüket arra, hogy megfelelő szabályozással mind az energiaveszteség, mind az energiafüggőség nagymértékben csökkenthető lenne. A „Renovate Europe” („Újítsuk fel Európát”) kampány által készített friss jelentésre alapozva a Knauf Insulation szakértői úgy látják, hogy amennyiben az EU 30 százalékos energia-megtakarítást írna elő 2030-ra, úgy a korszerűsítés eredményeképpen 1 százalékkal nőne a kontinens GDP-je, miközben 1,5 millió új munkahely létesülne, az energiafüggőség pedig 40 százalékkal csökkenne. Magyarországon a program kapcsán csak szigeteléssel 25 ezer új munkahely jöhetne létre.
Nem saját lábakon
Az Európai Bizottság adatai szerint a kontinens államai már saját energiaigényük felét sem tudják előállítani, évente 573 milliárd eurót költenek behozatalra, amivel teljes energiaigényük 53 százalékát fedezik. Az Európai Unió energiafüggősége 2002. és 2012. között 47,5 százalékról 53,4 százalékra nőtt. Földgázból 60 százalék fölötti, kőolajból 80 százalék fölötti az import aránya, mindkét nyersanyagból főképp Oroszország, Norvégia és a Kőolaj-exportáló Országok Nemzetközi Szervezete, az OPEC látja el a közösséget. Az Unió országai közül egyedül Dánia számít nettó energiaexportőrnek, miközben másik végletként Málta 100 százalékban importból fedezi energiaigényét.