Lakásépítés 2012-ben

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) „Lakásépítések, építési engedélyek, 2012” című jelentése alapján a Társaság a Lakásépítésért Egyesület (TLE) elemzést készített a hazai lakásépítés helyzetéről, és javaslatot tett a helyzet javítására.

• Kormányzati intézkedések 2012-ben
• Uniós forrásból is
• A lakásépítések támogatásáért cserébe az ország kap:
• A TLE javaslatai kiemelt programokra
• Nemzeti Energiahatékonysági Program indítása
• Nemzeti Településfejlesztési Program indítása

A KSH adatok szerint 2012. évben 10 560 darab lakás épült, 17 százalékkal kevesebb, mint 2011-ben. A kiadott építési engedélyek száma 2012-ben 10 600 darab volt, ez a 2011-es évhez képest 15 százalékos csökkenést jelent. Már negyedik éve tart a lakásépítések folyamatos csökkenése. 2009-ben csak Budapesten még annyi lakás épült (10 385), amennyi most az egész országban összesen. Jó hír viszont, hogy a lakásépítések és az építési engedélyek száma 2012-ben lassuló ütemben csökkent. 2011-ben még 39 százalékkal, 2012-ben 17 százalékkal maradt el az épített lakások száma a megelőző évitől. A kiadott új építési engedélyek esetében az egy évvel korábbi 28 százalékos csökkenés után 2012-ben valamivel mérsékeltebb, 15 százalékos visszaesést figyelhettünk meg.

2008-ig a kiadott építési engedélyek száma mindig jelentősen meghaladta az ugyanazon évben használatba vett lakásokét. Ez a helyzet 2009-ben megfordult, és két éven át az építési engedélyek száma alatta maradt a befejezett lakásokénak. 2011-re a két mutató értéke közel azonos szintre esett és ez igaz a 2012. évi adatokra is, amikor az eltérés elhanyagolható mértékű (40 lakás). Mivel nem minden engedélyezett lakás épül meg, ez további visszaesést vetít előre.

Korábbi időszakok lakásépítési adatai

Az elmúlt kilencven év lakásépítései

A KSH szerint az 1933-as világválság idején is több lakás épült Magyarországon, mint 2012-ben. 15 ezres szint alatti lakásépítésre 1933-ban és 1925-ben volt példa. A világháború alatt, 1943-ban például majdnem 27 ezer lakás épült.

Kormányzati intézkedések 2012-ben

A lakásügyi kormányzati intézkedések alapjait 2011 év végén a lakásépítési támogatásokról szóló 256/2011. számú kormányrendeletben (az új szocpol rendelete), az otthonteremtési kamattámogatásról szóló 341/2011 számú kormányrendeletben, valamint a 1331/2011 számú kormányhatározatban előre vetített intézkedések fektették le.
Tavaly a bankok fokozatosan vezették be a lakásépítési támogatást (új szocpol), valamint a kamattámogatásos hiteleket. Ahhoz azonban, hogy javulást érjünk el a lakásépítések területén, a 2012-es év során bevezetett intézkedéseket mindenképpen bővíteni kell.

Uniós forrásból is

Az energiahatékonysági célokkal összhangban lévő lakásfejlesztések (felújítások, építések) támogatására a 2014–2020 közötti időszakban uniós forrásokból is lesz lehetőség, amennyiben a tagállam ezeket az intézkedéseket ez év során betervezi az operatív programjaiban.

A lakásépítések támogatásáért cserébe az ország kap:

• a támogatásokat meghaladó költségvetési bevételeket: áfa, járulékok,
• energiahatékony, minőségi, legális építéseket,
• demográfiai ösztönző programot,
• munkahelyeket: 1 lakás felépítése átlagosan 4 embernek jelent munkát
• jobban működő építőipart;
• a hazai kkv-k pedig megbízásokat.

A lakásépítések támogatása rendszerint kis támogatás intenzitású, jellemzően a teljes költség 10–15 százaléka. A lakásépítések támogatása már az áfabevételben megtérül a költségvetésnek.
A lakásépítési ágazat visszaesése mellett nehezen látszanak teljesíthetőnek a foglalkoztatási célkitűzések. A foglalkoztatás növelésében is jelentős szerepe van a lakásépítésnek 10 ezer lakás felépítése hozzávetőleg 40 ezer embernek ad munkát, jellemzően az alacsonyabb képzettségűeknek.
A lakásépítések alacsony száma a lakásépítési ágazat – beleértve: hazai építőanyag-gyártás, építőanyag-kereskedelem, tervezés, kivitelezés, ingatlanforgalmazás, finanszírozás is – további leépülését, az ebből a szegmensből eredő költségvetési bevételek elmaradását vonja magával.

A TLE javaslatai kiemelt programokra

Az épületek felújításának, építésének támogatására a már rendelkezésre álló „Nemzeti Energiahatékonysági Program” és „Nemzeti Településfejlesztési Program” indítását javasolja a TLE. Ezek összeegyeztethetők az EU 2014–2020-as célkitűzéseivel.

Nemzeti Energiahatékonysági Program indítása

Épületek felújítása

• középületek
• magánépületek

Építés

• középület
• magánépület

Hasznos lenne integrálni a hazai és az uniós forrásból finanszírozott támogatásokat. Érdemes lenne finanszírozási konstrukciót kidolgozni az Európai Befektetési Bankkal (EIB), amely forint alapon, kereskedelmi banki folyósítással, hosszú távon, kedvező – hozzávetőleg 3–5 százalékos – THM mellett tenné elérhetővé a programba illeszthető lakáscélú kölcsönöket. A költségoptimalizált intézkedések érdekében szükséges a helyettesítő új építést a korszerűsítés-felújítás fogalomkörébe vonni, hiszen esetenként nem a felújítás, hanem a helyettesítő új építés a gazdaságos és tartós minőséget hozó megoldás.

Nemzeti Településfejlesztési Program indítása

Épületek felújítása

• középületek
• magánépületek

Építés

• középület
• magánépület

Ezek a beavatkozások jelentős része komplex városfejlesztési programokon belül, úgynevezett Integrált Területi Beruházás (Integrated Territorial Investment, ITI) részeként valósítható meg (erre várhatóan a tagállami ERFA források legalább 5 százaléka áll majd rendelkezésre).

Állami, önkormányzati tulajdonú bérlakások építése mindkét programból finanszírozott komplex alprogram lehetne.