Az egyes építőanyag szegmensek 2016-hoz képest jellemzően 20-25 százalékos volumen gyarapodással tartják az első félévi lendületet

Homeinfo Iroda

Építőanyagból nincsen hiány, de egyes termékeket, például szálas és  EPS szigetelőanyagokat nagyobb mennyiségekhez elsősorban rendelésen keresztül lehet vásárolni. A kivitelezői kapacitáshiány miatt továbbra is jelentősen  csúsznak a nagy projektek, ezzel párhuzamosan idén jelentős munkadíj-emelkedés volt tapasztalható az építőiparban, különösen a speciális szakipari munkák terén.


A piaci visszajelzések szerint - elsősorban a társasházak terén a lakás-boom elsősorban az “economy” minőségre fókuszál. A kapacitások szűkössége miatt az idén elkészülő lakás-szám viszonylag nehezen ítélhető meg: 16-20 ezer megépülő új lakásra van kilátás.

Égetett kerámia (tégla) falazati termékek: a téglagyárak teljes kapacitással dolgoznak: az első félévhez hasonlóan is 25-30%-os erősödés érzékelhető a tavalyi  bázishoz képest, összefüggésben a széles körben tapasztalt lakásépítési előretöréssel - ez várhatóan ki fog tartani az év végéig, sőt, és a lendület jövőre sem várható, hogy megtörne.

A fehér falazati (mészhomok tégla, pórusbeton-) termékeknél változatlanul 20%-os növekedés tapasztalható. Fontos azonban, hogy az ásványi hőszigetelő táblák iránti kereslet tavalyhoz képest megháromszorozódott - hiány egyik termékből sincsen, míg az idei árnövekedés 5% volt.

Építkezés

Az EPS alapú hőszigetelő lemezeknél 2017 első félévében jelenős igény növekedés volt tapasztalható az előző év azonos időszakához viszonyítva. Továbbra is erős a kereslet, ami a szezonalitást bőven ellensúlyozza. 10-15%-os szigetelőanyag vastagság növekedés tapasztalható a hatékonyabb szigetelés utáni igény és a változó szabályozás miatt. Az előző negyedévhez hasonlóan kitartóan nő a legjobb hőszigetelő képességgel rendelkező grafitos lemezek iránti igény is.

Az EPS táblák gyártásához szükséges alapanyagokra nézve egész Európára jellemző erős kereslet mutatkozik. Az alapanyag-gyártóknál végbement nyári gyárleállások és karbantartások összességében nem akadályozták a hazai igények kielégítését, legfeljebb kisebb átmeneti késedelmet okoztak. Az EPS szegmensben különösen jelentős probléma a kivitelezők kapacitás (létszám-) hiánya, akik sok megrendelést csúsztatnak, vagy el sem vállalnak emiatt, ezért az EPS  homlokzati szigetelések terén kisebb a növekedés, mint ahogyan azt a valós piaci igények mutatnák.

A szálas szigetelőanyagok piacán változatlan, mintegy 20-25% közötti volumen-gyarapodás mérhető minden szegmensben, kivéve az ipari csarnokokat, ahol a két nagyobb gyár tavalyi építése lezárult. A legnagyobb növekedés az általános magasépítési és a homlokzati szigetelőanyagok területén van.

A szálas szigetelőanyagok terén a magasabb hozzáadott értékű termékek térhódítása fokozott érdeklődés mellett egyelőre még nem nőtt.

A jelenleg gyorsan megnövő rendelésállományok miatt a szállítási idők megnyúltak: a megszokotthoz képest akár 2 hónapra is, így most már elmondható, hogy nem lehet azonnali szállítással szálas hőszigetelő anyagot rendelni, illetve vásárolni.

A vakolat- és építőkémiai termékek terén míg az épületek szerkezetépítése erőteljesen halad, a burkolóanyagok ragasztói- és egyéb kapcsolódó termékek terén nem jött még el az igazi erősödés, e téren egyelőre 5% körüli volumen gyarapodás tapasztalható 2016-hoz képest.
A vakolatot tartalmazó teljes hőszigetelő rendszereket tekintve a vastagság növekszik, de a teljes volumenben egyelőre stagnálás érezhető. A piaci tapasztalatok alapján úgy néz ki, hogy a lakossági energetikai felújítások még mindig alacsony szinten állnak, ezzel ez egyelőre alvó piaci szegmenst jelent. A jelek szerint csak visszatérítendő támogatással, azaz ("nulla kamatú") hitellel a korszerűsítési folyamatot nem lehet fenntartani,

Építkezés

Az épületgépészeti termékeknél a többi szegmenshez képest - az előző negyedévhez hasonlóan - jelentősebb kitörés még nem érzékelhető. Miközben az egyes termékekből óriási a kínálat - miközben kitart az ötvözött acélcsövek (rozsdamentes, inox) iránti kereslet. Ez minőségi ugrást is jelent a létesítmények tekintetében. A beruházási tendenciák nem változtak, vagyis a lakosság is egyre inkább tudatosan választ és vásárol. 

A homlokzati nyílászárók piacán folyamatos rendelésállomány mellett nőtt az új építésű épületekhez rendelt nyílászárók, a magasabb műszaki igényt kielégítő (3 rétegű üveggel szerelt) ablakok aránya, amellett, hogy van olyan beruházó olcsóbb, gyengébb műszaki tartalommal bíró import ablakot épít be.

 Az üzemek termelése növelhető volt, túlórán és béremelésen keresztül, míg a szállítási határidők kismértékben nőttek. Mindemellett, van olyan vállalkozás, ahol a készáru tér a korábbi előlegfizetések nyomán betelt, miközben a  beépítési kapacitás nem tudott lépést tartani, ezért a helyhiány már a termelés kényszerű visszafogását vonja maga után.
Összességében, az ajtó- és ablakszektor a megrendeléseket ki tudja elégíteni. Arányaiban nem nőtt az import, az export pedig kismértékben nőtt. Várhatóan idén kitart az év eleji lendület így 2017-re 15-20%-os növekedés is elképzelhető.

Kapcsolódó cikkek

5 tipp a professzionális szigeteléshez

A professzionálisan megtervezett és kivitelezett szigeteléssel nem csak a gázszámla közel 50%-át, de rengeteg időt és sok bosszúságot is megspórolhatunk.

Költséghatékony pincefal

Január elsejétől költséghatékonyan szigeteljük épületeinket. Az előrelátók viszont már most a közel nulla energiaigényre terveznek. Mit jelent ez az építés kezdetekor? Hogyan kell a pincefalat hőszigetelni most?

A modern, szigetelt épületek légtömör héjazata a kéményválasztást is befolyásolja

A hagyományos, hátsó szellőzésű kéményekben folyamatosan áramlik ki a levegő a kéményen keresztül, valahogy úgy, mintha bukóra nyitva hagynánk az ablakot. Az ilyen hagyományos kéményrendszernek ez az ún. hátsó kiszellőztetés az egyik alapvető működési jellegzetessége, hiszen a béléscsöve samottból készül.

Káros anyagok a szoba levegőjében

A szigorú épületenergetikai előírások miatt csak olyan épület épülhet, ami eléggé „becsomagolt” ahhoz, hogy a fűtési hőenergiát bent tartsa. Ugyanez igaz a felújításokra is, amikor ablakot cserélnek. Ezekből a lakásokból nem szökik ki a hőenergia, de nem is szellőznek megfelelően Az ablakok ötletszerű nyitogatása sajnos nem elég a jó levegőhöz. Két ablaknyitás között, zárt ablakok mellett levegő nem jut sem ki, sem be. Mi ennek a következménye?

Új év, új feltételek a lakossági energiahatékonysági „ingyenhitelnél”

Jó hírrel kezdjük az évet, javulnak a kamattámogatott lakossági energetikai hitel feltételei. Igény lenne az energiatakarékos lakások iránt. A kérdés inkább az, elég vonzó-e most már a támogatott hitel, hogy akár a családi házak tulajdonosai, akár a társasházakban vagy lakásszövetkezetekben élők ebből a pénzből újítsák fel otthonaikat. 115 milliárd forint sorsa és több tízezer háztartás energiahatékonyságának a növelése a tét.

Hőszigetelés mindenkinek – de hol is kezdjük?

Megérkezett a tél, újra hideg a fal, a padló, húznak az ajtók, ablakok. Most már a bőrünkön érezhetjük, hogy idén nyáron is elhalasztottuk a felújítást. De hol is kezdhettük volna? Hőszigetelés vagy a nyílászáró csere? Logikus, ám egy családi házon számos más nem megfelelően hőszigetelt területet találunk. Szakértőink segítségével végignézzük, mikor mely területtel érdemes kezdeni, miért és milyen hőszigetelő anyagot használjunk?

Az elektronikus építési napló már az Apple okostelefonok operációs rendszerén is elérhető

Az apple okostelefonok operációs rendszerén is elérhető 2017. december 12-től az elektronikus építési napló. Az iOS-es mobilapplikáció segítségével a felhasználók napi jelentéseket és eseti bejegyzéseket vihetnek fel a webes e-építési naplóval szinkronizált alkalmazásba, akárcsak az androidos, vagy a webes verzióban.

Knauf Insulation Tudástár 2016

 

Szigeteléssel a szállópor koncentráció is csökkenthető

Magyarországon 70%-ban a lakossági fűtés a felelős a téli szezon kezdetén megnövekvő szállópor-koncentrációért, mely növeli a szmog kialakulásának lehetőségét is. A Knauf Insulation szakemberei szerint ennek oka leginkább az, hogy 10-ből csupán 2 magyar családi ház megfelelően hőszigetelt, a fennmaradó 8 nem, vagy csak részben szigetelt ingatlan többlet energiafogyasztása pedig nagymértékben hozzájárul a rossz minőségű, szállóporral terhelt levegőhöz. Az ingatlanok hőszigetelésével ugyanakkor jelentősen, akár 50%-kal is csökkenthető lenne nem csak a családok fűtési költsége, de a levegő finomszemcse tartalma is.

Álmennyezet tudástár