„A látszóbetonnal való munka a kísérletezés terepe.” Beszélgetés Csongrádi János Pro-Architectura díjas építésszel

A "beton" szót az emberek többsége az  előre gyártott elemekből épült nyomasztó lakótelepek képével és a tömeggel azonosítja, azonban az elmúlt évtizedekben a beton felhasználása hihetetlen metamorfózison ment keresztül. Sokan úri passziónak gondolják, hogy néhányan nem csak a ház alapját készítik belőle, hanem a ház belső tereit, burkolatát, s ne adj Isten, ilyen elvetemültséget, még a  bútorokat és táskákat is.

Erre a technológia fejlődése, az adalékanyagok tárházának széles választéka adott lehetőséget. Korábban pl. elképzelhetetlen volt, hogy ne kelljen a betonfalra hőszigetelő réteget tenni, ma már belekeverjük a betonba.

Milyen típusú tereknél, épületeknél javasolt a látszóbeton alkalmazása?

Reprezentatív - magas igényszintű épületeknél, amelyek lehetnek akár lakóépületek is, de leginkább középületek, mint például múzeumok, iskolák, kiállító terek, közintézmények. Nagyon sok kortárs templom látszóbeton fallal épül. Az igazi terepe ennek Svájc. Néhány tervezőt és neves építész irodát fontos megemlíteni, mint Diener & Diener, Peter Markli, Herzog & De Meuron és nem utolsó sorban Gigon & Guyer, Gion Caminada, Andrea Deplazes.

Milyen design technológia ismert ezen a területen?

A látszóbeton felületét és minőségét alapvetően két tényező határozza meg: a beton anyaga - a szokásos kavicsbetonnál nagyobb szilárdságú és finomabb szemszerkezetű anyag, amelyekhez még speciális adalékanyagokat is kevernek. A végleges felület minőségét a zsaluzat határozza meg, amely csak fémzsalu lehet, tökéletesen letisztítva és egy olyan anyaggal bevonva, amely a kizsaluzáskor a zsaluzat leválasztása a kész betonfelületről) megkönnyíti a zsalutáblák lebontását. A zsaluzóelemek kiosztását előre meg kell tervezni, hiszen a táblák illesztése, illetve a távtartók kiosztása a végleges felületen is megjelenik. A végleges, bársonyos felület elérése érdekében, egy speciális anyaggal még bevonható a nyers betonfelület.

Ha nem akarunk makulátlanul sík felületeket látni, akkor elképzelhető, hogy csiszolt, vagy csiszolatlan fadeszkákból készül a zsaluzat, és ilyenkor a végleges felületeken megjelenik a fa erezete. Fontos, hogy a beton bedolgozásakor fokozottan betartsák a technológiai előírásokat, hiszen a beton nem lehet fészkes (nem lehetnek kizsaluzás után betonnal kitöltetlen részek), ezért nagyon fontos a bedolgozás közbeni vibrálás.

Mennyire költséges ez az eljárás?

Költségesebb, mint a hagyományos betonozási technológia, viszont nem igényel külön vakolást, befejező burkolást - a beton adja meg a térhatároló felületet. Megfelelő minőségben fagyálló is lehet, ezáltal a külső térben is megjelenhet.

Mennyire engedi az anyag, hogy kísérletezzenek vele?

Ez a kísérletezés terepe - hogy ha a zsaluzat belső oldalán elhelyezünk kisebb tárgyakat, például egy leander mintát, akkor az a kizsaluzáskor, mint lenyomat megjelenik. Egy japán építész, Tadao Ando - őt tartom az egyik legfontosabb kortárs építésznek - szinte csak látszóbetonnal dolgozik. Mi egy helyen használtunk már olyan anyagot - német mintára -, ahol az adalékanyagok között hőszigetelő anyagot is belekevertek, így nem volt szükség belső oldali hőszigetelésre sem. Nagyon fontos, hogy a betont ellenőrzött, üzemi körülmények között keverjék.

Ma már, mint a fenti példákból látható, bátran szabadon engedhetjük a fantáziánkat, ha valamilyen építészeti megoldást betonból képzelünk el.