Villamos energiát sokféle módon állítanak elő napjainkban, ezek túlnyomó többsége káros hatással van környezetünkre, sőt egészségünkre is. A legtöbb villamos energia forrása nem újul meg, így hamarosan kimerül Földünk hagyományos energiakészlete. Ezek az okok kényszerítenek majd bennünket arra, hogy már ne csak az árát nézzük a napelemeknek. Bár a kutatásoknak és a tömegtermelésnek köszönhetően a napelemek ára csökken.
A napelem a Napból érkező fényt alakítja villamos energiává. Azonban ma hazánk legnagyobb villamos erőművei atomenergián vagy szénen alapulnak. Az atomenergia – bár gyakran nevezik „tiszta energiának” – veszélyeire Fukushima óta a politikusok is kezdenek odafigyelni. Pártolói szívesen megfeledkeznek a hozzá felhasznált urán bányászata során okozott egészségügyi és környezeti károkról is, mivel ezek viszonylag kevés embert és szűk teret érintenek. Az uránkészletek sem végtelenek, azok is kimerülőben vannak. Azonban egy atomerőműben történt baleset, már jóval szélesebb kört érint, akár egész földrészeket is károsíthat. A kiégett fűtőanyag tárolása pedig még távol van a végleges megoldástól, itt több tízezer évre kiható kérdésről van szó. A döntéshozók pedig legfeljebb a következő választásokig néznek előre.
A szén alapú erőművek szintén egészség és környezetkárosítók. A szén pedig egyre fogy.
Áramtermelésre még használnak kőolajszármazékokat és földgázt is. Azonban ezek készlete is kimerülőben van, és igazából annyi területen van rájuk szükség, hogy kár ezeket áramtermelésre elpazarolni. Amúgy importból származnak, az áruk pedig egyre magasabb.
Szóval maradnak a megújulók. Ezek közül most nézzük a napelemeket.
Melyiket
A napelem a Napból érkező fényt alakítja villamos energiává. Ma főként kéttípusú napelemet gyártank: a kristályosat és a vékonyrétegűt. Mindegyiknek vannak előnyei és hátrányai is. A ma használt napelemek körülbelül 80–20 százalékban oszlanak meg a kristályos napelem javára.
Az egyik ellenvetés a napelemekkel szemben, hogy az előállításukhoz sok energiát használnak föl. Azonban ha a teljes energiamérleget nézzük, tehát a gyártás mellett figyelembe vesszük még a szállítási költségeket és a kiöregedett napelem újrahasznosítását is, akkor a kristályos napelem 5–7 év alatt állítja elő a befektetett energiát (élettartama 20–30 év). A vékonyrétegű napelem esetében pedig 3–6 év ez az időszak, bár ennek élettartama valamivel rövidebb 20–25 év.
Folytatás Facebook-kal
Folytatás Google-lal