Néhány évtizede világszerte még ismeretlen volt a megújuló energia, és környezet‑tudatosság fogalma. Azóta, túl egy olajválságon, a tudósok rájöttek, hogy fosszilis energiakészleteink lassan kimerülnek. A sok országban népszerű atomerőművek adott esetben veszélyesek is lehetnek, és visszafordíthatatlan globális károkat okozhatnak. A Föld készleteit nem kizsigerelő, megújuló energiatermelő megoldásokkal, új fejlesztésű konstrukciókkal még csak most barátkozunk. Mint fizikai jelenségek persze nem újak, hiszen már Einstein is foglalkozott a fotoelektromos jelenséggel, de idő kellet a megfelelő háttér‑technológia létrejöttéhez. A kristályos napelemek, bármilyen meglepő, már 1954 óta tömeggyártásban vannak.
Álom és megvalósulás
Bár most már meglehetősen nagy a hazai kínálat a photovoltaikus (PV), magyarul csak napelemnek nevezett, azonnal és valós időben elektromos áramot előállító szerkezetekben, közülük is kitűnik ez az egyedi magyar fejlesztésű konstrukció. Nem más, mint egy szokványos égetett tetőcserépnek látszó, speciális plasztik tetőfedő elem, és egy napelem-cella összeházasítása, ezek minden előnyeivel.

Tapasztalhattam, hogy egyre több emberben merült fel, miként oldható meg egy már kész családi ház napelemmel való áramellátása úgy, hogy nem hagyományos, nagy táblás – és szerintem nem túl szép – elemeket szerelünk fel, hanem egy praktikusabb, bővíthetőbb, egyszerűbb és esztétikusabb rendszert hozunk létre. Szerettünk volna egy mindenki számára elérhető megoldást találni. Elkezdtem törni a fejem, és egyszer csak magam előtt láttam a cserépbe oltott napcellát. Ebből lett a TMT Napelemes Tetőcserép Rendszer.” (Tóth Miklós feltaláló)








