A villanyszerelésnél a felhasznált anyagok, technológiák, szabványok, előírások ugyan időről időre változhatnak, de az mindig érvényes, hogy a biztonsági követelményeket be kell tartani. Az építkezésnél, felújításnál a villanyszerelés az a tevékenység, amelynek elvégzését csak szakemberre szabad bízni. Nem szabad kockáztatni, hiszen az esetleges hibák tragédiához – gondoljunk csak az elektromos tűzesetekre – is vezethetnek.
A lakás elektromos rendszerének tervezésekor sok esetben hiányzik a tervszerűség, gyakori hiba az alulméretezés. Ha védőcsöves szereléseknél teljesen kitöltik a keresztmetszetet vezetékkel, akkor nincs lehetőség utólagos bővítésre. A szerelési megoldásoknál sok esetben nem részesítik előnyben az utólagos áthúzhatóság biztosítását.
Előfordulhat, hogy az erősáramú és gyengeáramú rendszerek nincsenek szétválasztva, ez idővel növeli az üzemzavar gyakoriságát. Éghető anyagok közelében, padláson csak úgy szabad kötéseket kialakítani, hogy azok tűzálló vagy hőre zsugorodó dobozban legyenek kialakítva.
A vezetékeket sok esetben sodrottan kötik össze és leszigetelik, pedig a vezetékeket tilos sodrottan összekötni! A jó minőségű kötőelemek alkalmazása meggyorsítja a kivitelező munkáját, és biztonságossá teszi a kötéseket.
Az elosztószekrényben a túláramvédelmi eszközöknél lévő vezetékek hova tartozását jelölni kell.
Új létesítéskor, az érintésvédelem módosításával járó átalakításoknál érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálatot kell végezni. A hatályban lévő villamos biztonsági szabvány ajánlásának megfelelően – lakossági fogyasztói helyeken – egy legalább 30 mA érzékenységű áramvédő kapcsolót kell beépíteni. Ha a környezet ezt szükségessé teszi, akkor a villámvédelemről, a túlfeszültség-védelem kialakításáról sem szabad megfeledkezni.
Ez is érdekelhet
Az alumínium vezetékeknél gyakran előfordul, hogy az anyaga megtörik, a kötésnél a kontaktus megsérül, és ennek következtében elégnek. A lakások elosztótábláinak cseréjekor a villanyszerelő feladata, hogy a már meglévő vezetékeket ellenőrizze, és ha szükséges, akkor cserélje.
Túlterheléskor a kismegszakítók lekapcsolnak. Mivel ebben az esetben a hibát nem elektromos zárlat okozza, hanem a felmelegedés miatti lekapcsolás, ezért a védelem a lehűlést követően visszakapcsolható.
Szakemberek szerint társasházak közös vezetékhálózatán a legtöbb probléma kisebb terhelésre méretezett fővezetékek és a túlterhelt kötések szétégése miatt következik be. Sok közös képviselő úgy adja a hozzájárulását a lakók energiaigény bővítéséhez a bejelentőlapon, hogy nem győződik meg arról, a vezetékek el fogják-e bírni a nagyobb áramot. Általános tapasztalat, hogy a legtöbb társasház nem akar villanyszerelésre költeni, nem foglalkozik a házon belüli vezetékek állapotával, csak akkor, ha már gond van. Ebben az esetben az is előfordulhat, hogy akár a lakásokban lévő fogyasztók is tönkremennek.
Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt sem, hogy az áramszolgáltatók hatásköre csak a csatlakozó vezetékre, a méretlen fővezetékekre, a fogyasztásmérőkre és azok védelmére (például kismegszakító) terjed ki. Lakóközösségek esetén azonban a méretlen fővezetéki rendszer cseréje, javítása a társasházat terheli. A fogyasztásmérő utáni, úgynevezett mért fővezetéki szakaszért, valamint a lakáson belüli hálózatért minden lakó egyénileg felel. Az energiaigény bővítése alkalmával a védelmek cseréje 32 A-ig ingyenes, azonban ennél nagyobb értéknél minden további 1 A egyszeri hálózatfejlesztési hozzájárulás (HFH) befizetést jelent.