A fényszabályozásról

A fényszabályozással energiát takarítunk meg, mert csak ott és annyira világítunk, amennyire szükség van. Viszont, amikor kell, akkor elég fénnyel világítunk. A világítástervezés segít életünket komfortossá és gazdaságossá tenni.

Az épületek különböző funkciójú helyiségeivel szemben – mint például folyosó, irodahelyiség, orvosi vizsgáló, múzeumi kiállítótér, forgácsoló üzem stb. – más és más igények merülnek fel nem csupán hőmérséklet vagy páratartalom tekintetében, de világítástechnikai szempontból is. A különböző funkciók eltérő látási igényeket fogalmaznak meg, amelyeknek teljesítése a vizuális környezet megfelelő módon történő kialakítását jelenti. Folyosón közlekedve nem ugyanazt a komfortérzetet kell biztosítani, mint az irodában. A fényszabályozás lehetősége a technika fejlettsége miatt már évek óta rendelkezésre áll. Amíg körülbelül 20–30 évvel ezelőtt elsősorban speciális alkalmazási területen, például színházban, moziban használtak fényszabályozást, addig ma már tömegével állnak rendelkezésre elérhető áron a mesterséges fény szabályozásához szükséges eszközök, ezekkel tetszőleges helyen is szabályozhatjuk a világítást, ilyen az otthoni rejtett világítás is.
A fényt ott érdemes szabályozni, ahol erre igény merül fel. Ugyanakkor már a legegyszerűbb látásigényű feladatokhoz is, mint a folyosón való közlekedés, fel lehet használni fényszabályozási rendszert.

A fényszabályozásról

Miért szükséges a fényszabályozás?

Egyrészt energiát lehet vele megtakarítani. A (köz)épület működési költségének jelentős hányadát, akár 20–40 százalékot is a világítás költsége teszi ki. Amennyiben az épület részben vagy egészében nem indokolja a teljes, maximális fény mennyiségét, megfelelő eszközökkel a működési idő bizonyos részében lehetőség van arra, hogy fényáram szabályozással csökkentsük a fény mennyiségét. A villamos energia ára folyamatosan nő, ezért az épület üzemeltetési költsége is emelkedik, így egyre nagyobb szerepet kap az energiamegtakarítás: a fényszabályozás és az általa elért költségcsökkentés.
Az energiamegtakarítást önmagában vizsgálni azonban nem elég. Nem azért világítunk, hogy energiát takarítsunk meg, hanem azért, hogy kellő fényt biztosítsunk, amely mellett az adott (látási) feladatot a lehető legkedvezőbben tudjuk elvégezni.
A világítás csökkentése csak akkor, ott és úgy lehetséges, hogy a látáshoz szükséges fény még elég legyen. Nem szabad a fényt pusztán energiamegtakarítás címén csökkenteni. Ugyanakkor felesleges túlvilágítani egy több feladatnak is eleget tevő helyiséget, ha éppen olyan tevékenységet folytatnak benne, amelyhez kevesebb fény is megteremti a megfelelő hangulatot.
A másik ok tehát, ami miatt a fényszabályozásnak létjogosultsága van az, hogy javíthassuk a komfortérzetünket, szükség esetén akár a fény mennyiségének csökkentésével, úgy hogy az egyedi igényekhez igazítsuk a megvilágítást.
Konferenciateremben előadás közben látni kell egyrészt a kivetített álló vagy mozgóképet, valamint az előadót, másrészt az előadás alatt jegyzetelni is szükséges.

A szabvány

Az MSZ EN 12464-1 szabvány, amely a munkahelyi világítás, azon belül a belsőtéri munkahelyek világításáról szól, konferenciaterem (előadóterem) esetén a szokásos minimális megvilágítási érték, a káprázáskorlátozási érték, és a színvisszaadási érték előírása mellett azt is megemlíti, hogy a világítás legyen szabályozható. Állófogadásra alkalmas terület esetén a szabvány már csak annyit mond, hogy az „étterem, vendéglő” funkcióhoz hasonlóan a „világítás a kívánt hangulat megteremtését szolgálja”, és a világítás legyen szabályozható.

Milyen eszközökkel lehet szabályozni a világítást?

Az üzemeltetési költséget első lépésben már azzal is lehet csökkenteni, hogy az elöregedett és elavult lámpatesteket a működtető berendezésekkel együtt egy korszerűre cseréljük. A korábban használt fénycsöves vagy kompakt fénycsöves lámpatestekben alkalmazott fojtótekercs és gyújtó együttes kombinációját korszerű elektronikus előtétre cserélve már akár 20–30 százalék energiamegtakarítást is elérhetünk egy korábbi C vagy D energiaosztályú (EEI = C vagy D) fojtótekercshez képest, és akkor még semmilyen szabályozást nem alkalmaztunk.
Következő lépésben, a szabályozás legegyszerűbb formájában a kézi szabályozást alkalmazva az előző szinthez képest további 20–25 százalékos energiamegtakarítást lehet elérni. Ebben az esetben egy nyomógombos villanykapcsoló (1. ábra) segítségével tudjuk kézzel szabályozni a világítási köröket úgy, hogy amíg a rövid megnyomással ki- és bekapcsoljuk a világítást, addig folyamatosan nyomva tartva vagy növelhetjük vagy csökkenthetjük a megvilágítás értékét. Ezt a szabályozási módot egyszerűen (csengő)nyomógombos szabályozási módszernek nevezik.

A fényszabályozásról

Amennyiben mozgásérzékelővel (2. ábra) (például PIR-érzékelővel) is ellátjuk a világítási hálózatot, akkor a kézi szabályozáson túl már automatikus ki- és bekapcsolás is történik. Ha nem tartózkodik senki a helyiségben vagy nincs mozgás például a folyosón, akkor a világítási hálózat önműködően lekapcsol.

A fényszabályozásról

Azokon a helyeken, ahol folyamatosan emberek tartózkodnak, és a helyiségnek vannak a külső térre néző ablakai, fényérzékelőkkel (3. ábra) lehet a világítási hálózatot ellátni. A fényérzékelő érzékeli a helyiségben a természetes fényt, és annak mennyiségétől függően akár egyben, akár soronként önműködően szabályozza a mesterséges világítás fényét. Ezzel a módszerrel még további energiamegtakarítás érhető el.

A fényszabályozásról

Amennyiben a fent említett lehetőségeket (korszerű elektronikus előtétek, nyomógombos kézi vezérlés, mozgásérzékelő, fényérzékelő) kombinálva alkalmazzuk a világítási körökben, a legnagyobb mértékű energiamegtakarítást érhetjük el úgy, hogy munkavégzés közben nem csökken a fény mennyisége, ugyanakkor, amíg senki sem tartózkodik az adott helyiségben, a rendszer önműködően, kis idő múlva lekapcsolja a világítást (4. ábra).

A fényszabályozásról

Vannak olyan szabályozó eszközök is, amelyek például a folyosón érzékelik a mozgást, ekkor felkapcsolják a világítást, majd a mozgás megszűnését követően a fényt folyamatosan egy meghatározott szintre csökkenti. Beállítható, hogy a minimum szint elérése után a rendszer egy idő után kikapcsolja-e teljesen a világítást (5. ábra) vagy megtartsa a beállított értéket a minimum szinten (6. ábra). Ezt követően amennyiben újabb mozgást érzékel, a rendszer újból felkapcsolja 100 százalékra a világítást. Ennek a világításszabályozási módnak a neve folyosóvilágítás funkció (Corridor function).
Ezt a szerepet a folyosókon (kórházakban, iskolákban, közintézményekben stb.) túl például mélygarázsokban található parkolók világítására is fel lehet használni. Ha nem tartózkodik senki a parkolóban, a rendszer vagy teljesen kikapcsol, vagy egy minimális szintre csökkenti a fény, majd újbóli mozgást követően felkapcsolja a világítást.

A fényszabályozásról

(A) A mozgásérzékelő mozgást érzékel, bekapcsolja a világítást
(B) A mozgásérzékelő már nem érzékel mozgást, a rendszer folyamatosan csökkenti a megvilágítás értékét egy előre beállított minimum értékig
(C) A világítási rendszer a késleltetés értékétől függően rövidebb vagy hosszabb ideig még bekapcsolva tartja a lámpatesteket
(D) A világítás kikapcsol

A fényszabályozásról

(A) A mozgásérzékelő mozgást érzékel, az addigi minimum szintről felkapcsolja a világítást a maximum értékre
(B) A mozgásérzékelő már nem érzékel mozgást, a rendszer folyamatosan csökkenti a megvilágítás értékét egy előre beállított minimum értékig
(C) A világítási rendszer az előre beállított minimum értéken tartja a megvilágítás értékét

Az önműködő szabályozási rendszerekkel elsősorban üzemelési költséget lehet megtakarítani, a manuálisan működtetett rendszerekkel pedig adott szerpű helyiségek éppen megváltozott igényeit lehet beállítani (előadóterek, állófogadások helyszíne, konferenciatermek stb.).

A világításszabályozás lehetősége ma már tehát nem elérhetetlen igény. Megfelelő eszközökkel az üzemeltetési költség jelentősen csökkenthető, a beruházás megtérülési ideje pedig annál rövidebb, egyrészt minél jobban emelkedik a villamos energia ára, másrészt minél olcsóbbak lesznek a működtető berendezések.

Forrás: www.fenyaruhaz.hu

Kapcsolódó cikkek

A halász és a rezsi

Egyre drágulnak fogyóban lévő energiakészleteink. Csakis energiamegtakarítással juthatunk előrébb, legyen szó a házak hőszigeteléséről, fűtéskorszerűsítésről vagy épp a közlekedésről. Kormányokon átívelő programok nélkül nem valósítható meg az energia falhasználásának csökkentése és a megújuló energiaforrások minél nagyobb arányú használata.

Környezetbarát menedékház épült a Mont Blanc-on

A semmi szélén hintázó tojás – új menedékház épült a Mont Blanc hegyén 3835 méter magasságban. A rendkívüli épület tervezésekor minimális szén-dioxid-kibocsátásra törekedtek a tervezők.

Egyedi hőmennyiség-mérés távfűtéses lakásokban

A távfűtés ideális körülmények között környezetbarát és akár a leggazdaságosabb fűtési mód is lehetne. Az ideális megoldás része az egyedi szabályozás és az egyedi hőmennyiség-mérés.

Hatékony hőszigetelés

Építkezők, felújítók körében végzett felmérés szerint sokan nem elég átgondoltan végzik a hőszigetelést, nem kérik szakemberek tanácsát, így nem érik el a kívánt energiamegtakarítást.

Napfényes, aktív ikerház Nagy-Britanniában

Nagy Britannia első olyan épülete a CarbonLight Homes (Szén-dioxid-semleges Otthonok) aktívház, amely megfelel a brit kormány által elfogadott nulla szén-dioxid-kibocsátás követelményeinek.

Kompakt fénycső, LED váltja föl az izzólámpákat

2012 szeptemberétől már nem gyártják a hagyományos izzókat. Helyettük kompakt fénycsövet, LED-et, esetleg halogénlámpát használhatunk.

Fényszennyezés

A túlzott éjszakai világítás, a fényszennyezés amellett, hogy zavarja éjszakai nyugalmunkat és az alváshiány károsítja egészségünket, a madarak és a rovarok pusztulását is okozhatja.

Panelfelújítás 52 százalékos energiamegtakarítással

Pályázati pénzt nyertek és hitelt vettek föl a lakók, hogy fölújítsák a békásmegyeri panelházat. Az eredmény 52 százalékos energiamegtakarítás lett, és a panelépület energetikai besorolása F-ből A osztályba került. A felújításnak köszönhetően az épület évente 430 tonnával kevesebb szén-dioxidot bocsát ki.

Légtömör passzívházak

A passzívházakat bemutató sorozatunkban most kevésbé ismert fogalmat, a légtömörséget mutatjuk be. Több okból is fontos a légtömörség, egyrészt épületszerkezeti károk kerülhetők el vele, másrészt nem szökik ki a hő az épület résein. Azonban nem csak a passzívházak, hanem minden épület esetében jelentős a légtömör kialakítás.