Az ember mesterségesen formált környezetének legmeghittebb része a lakás, szép magyar szóval: az otthon. A lakás attól válik otthonná, hogy a benne lakók az építészeti kialakítás sokszor tőlük független adottságaihoz alkalmazkodva olyan jelleget tudnak kölcsönözni a környezetnek, amely tükrözi egyéniségüket, egyben szolgálja az ott folytatott tevékenységet – a háztartási munkától a pihenésig. A mesterséges világítás ugyanolyan fontos eleme az otthonos környezet megteremtésének, mint a bútorzat, a padló, a szőnyegek, a falak, a mennyezet – egymással harmonizáló – anyaga és színezése.
A lakásvilágításhoz használt fényforrások – a még meglévő hagyományos izzólámpák, a halogénlámpák, a lineáris és kompakt fénycsövek és az egyre népszerűbb LED-ek, valamint a főként kültéren alkalmazott kisülőlámpák felhasználásuk szempontjából négy világítási feladat köré csoportosíthatók:
- általános,
- funkcionális (helyi),
- kiemelő és
- dekorációs világítás.
Ha megértjük e négy alapfeladat lényegét, sokkal világosabbá válik a fényforrások és lámpatesteik megválasztása mögötti „tudomány”.
Általános világítás
Az általános világítás az egész tér megvilágítását jelenti. Otthon rendszerint akkor kapunk általános világítást, amikor belépve a szobába felkattintjuk az ajtó melletti kapcsolót.
| Az általános világítás megszokott módja a mennyezet közepére felszerelt lámpatest, rendszerint csillár. Igen sok változatban kapható – illeszkedve mindenféle szobaberendezéshez. |
|
| A felületre szerelt, dobozformájú fénycsöves lámpatestek igen kedveltek olyan helyeken, ahol erős, árnyékmentes általános világításra van szükség, például konyhákban, hobbi- és kondiszobákban. Két 1200 mm hosszú, 28–36 wattos fénycső elég 12 m2-es terület megvilágítására. |  |
| Az általános világítás nem korlátozódik a mennyezeti lámpatestekre. Sok más megoldás is alkalmas erre a célra, különösen ott, ahol intimebb atmoszférára van szükség. Ezek a függesztett lámpatestek, asztali, álló- és falilámpák fényük jórészét általában felfelé – a mennyezet és a falak felé – irányítják. A visszaverődő indirekt fény kellemes, lágy, mentes az éles árnyékoktól. Általában 4–5 m2-nyi terület megvilágítására alkalmasak. Használhatók „fáklyák” is: magas oszlopok, végükön „kagylóval”, amely a fényt felfelé irányítja. |  |
| A fényforrásokat el lehet rejteni általános világítást szolgáló, beépített árnyékoló „csíkok” mögé is. Ezek a fali konzolok a fal közepére szerelve lefelé és felfelé is világítanak, a függönyök fölé helyezve függönyvilágítást kaphatunk. Ha a konzolt a mennyezet közelében szereljük fel a falra úgy, hogy csak lefelé világítson, párkányvilágítás nyerhető. Ha csak felfelé világít, vályúvilágítás alakítható ki. |  |
| A besüllyeszthető lámpatestek (mélysugárzók) ugyancsak kitűnő lehetőséget biztosítanak általános világítás kialakítására. Mivel testük lényegében rejtve van – beépítve a mennyezetbe –, úgy szolgáltatják a fényt, hogy közben nem vonzzák magukra a figyelmet. Széles sugárnyalábban lefelé irányított fényt bocsátanak ki. 2–2,5 m2-enként egy-egy lámpatesttel számolva, egymástól 2–2,5 m távolságra általában négy vagy több lámpatestből álló csoportokat szoktak felszerelni. |  |
Gipszlámpák
Érdemes külön kitérni az úgynevezett gipszlámpákra, amelyeknek fényemittáló diódákkal szerelt változata nem csupán érdekes megoldás, hanem a LED-ek kitűnő paramétereinek és igen hosszú élettartamának köszönhetően rendkívül gazdaságos is.
Folytatás Facebook-kal