A tetőtér-beépítés tűzvédelmi szabályai

A tetőtér-beépítés fokozott tűzveszéllyel ját. Akár többemeletes bérházban, akár családi házban építik be a tetőteret mindenképp ismerni és alkalmazni kell az előírásokat.

A tetőtér-beépítése hatással van az egész épület tűzbiztonságára: jelenősen fokozza a tűzveszélyt. Különösen igaz ez, ha többemeletes épületben építik be a tetőteret. Ebben az esetben mindig úgy kell eljárni, hogy a tetőre és az esetleges be nem épített részre biztosított legye a kijutás.

Alapszabály még, hogy a tűzvédelem okán többemeletes épületek utólagos tetőtér-beépítésekor tilos a tetőtérben gyermekintézményt (bölcsődét, óvodát, csecsemőotthont, oktatási helyiséget), és fekvő betegek számára szolgáló helyiségeket kialakítani.

Általában a lakó- és üdülő jellegű épületek „D” tűzveszélyességi osztályba tartoznak – mérsékelten tűzveszélyesek –, így az ezekre vonatkozó előírások érvényesek a tetőterekre is.

Szigorú előírások vonatkoznak az építéshez felhasznált épületszerkezetek éghetőségi és tűzállósági jellemzőire. Hogy milyen típusú, milyen minősítéssel rendelkező szerkezeteket, anyagokat kell fölhasználni, azt

  • az épület tűzállósági fokozata,
  • szintjeinek száma és
  • az épületszerkezetek funkciói határozzák meg.

A tetőtér-beépítés tűzvédelmi szabályai

Az eltérő rendeltetésű falakra más-más szabályok vonatkoznak

  • A tűzfalak nem teherhordó falszerkezetek és nem készülnek éghető anyagból, feladatuk, hogy a tűz terjedését a következő tűzszakaszra adott ideig megakadályozzák. Ezért nem is szokás rajtuk nyílásokat hagyni.
  • A lakásokat, szobákat elválasztó falak feladata a tűzszakaszolás, így ezek tűzgátló falak, de rendszerint hangszigetelő anyagokat is építenek beléjük.
  • Fontos, hogy a kiürítési útvonalakat elválasztó falszerkezeteket nem éghető anyagokból kell építeni. Lényeges még, hogy az esetleges burkolati tűz esetén minél kevesebb füstöt termeljenek.
  • A liftaknák a tűz gyors terjedését segíthetik elő, ezért a falszerkezetüket, valamint a liftek ajtószerkezetét nem éghető, 1 órányi tűzállósági határértékű anyagból kell készíteni.

Ajtók, ablakok

A nyílászárók – különösen, amikor nyitva vannak – nagyban segíthetik a tűz terjedését, ez az oka annak, hogy a tűzfalakba nem ajánlott nyílászárókat építeni. Ha ez mégis elkerülhetetlen, akkor azokat nem éghető anyagból kell készíteni, úgy, hogy legalább 1,5 órán keresztül ellenálljon a tűznek.

A tetőtéri lakások bejárati ajtóinak éghetőségére és tűzállóságára vonatkozó szabályok egyre szigorúbbak, attól függően, hogy milyen magas az adott épület. Tehát minél magasabb a ház, annál nehezebben éghető, illetve hosszabb tűzállóságot biztosító ajtókat szabad csak beépíteni. Ha meg kell oldania a tetőtér tűzszakaszolását, akkor a megfelelő pontokra tűzgátló ajtókat kell beépíteni. A lakások bejárati ajtói esetén az a gond, hogy a tűzvédelem és a betörésvédelem érdekei ellentétesek. A betörés ellen többpontos zár véd, ez pedig nagymértékben megnehezíti a tűzoltók számára az ajtó kinyitását. Az üveges ajtók esetében pedig az jelenti a problémát, hogy az üveg tűz hatására szilánkosra robban, súlyos sérüléseket okozva ezzel. Emiatt tűzgátló üveget kellene használni.

A tetőtér-beépítés tűzvédelmi szabályai

A tetőtér alatti födémek

A tűz függőleges irányú terjedését a födémek akadályozzák meg. A tetőtér alatti födémeknek az esetleges fedélszerkezeti tüzek terjedése szempontjából van jelentősége, a tetőfödémeknek pedig a tetőtér alatti helyiségekben kialakult tüzek esetében.

Régebben a födémek gyakran fából készültek. A tetőtér-beépítésekor a tűzvédelem mellett a födém mechanikai terhelhetőségére is figyelni kell a megnőtt többletterhek miatt. De régebbi épületekben előfordulnak acélgerendás födémek is. Ezek már nem éghető szerkezetek, de tűzállóságukat főleg az acélgerendák elhelyezkedése és betontakarása határozza meg. Így tűzátterjedés csak a szabálytalanul tömített épületgépészeti áttöréseken lehetséges. A tűzvédelem szempontjából a vasbeton födém előnyös, mert nem éghető, ám tűzállóságukat meghatározza a szerkezet formája, mérete, a betonacélt védő betonréteg vastagsága. Tűz esetén számolni kell azzal, hogy a betonacél szilárdsága a hőmérséklet emelkedésével csökken. Tűzátterjedés itt is lehetséges a rosszul letömített födémáttöréseknél.

A tetőtér-beépítés tűzvédelmi szabályai

Tetőfödémek

A padlásteret és az épületek legfelső használati szintjeit választja el a tetőfödém, amelyek kétféleképpen építhetők be: egyrészt a tetőszerkezettől függetlenül, másrészt abban az esetben, ha a tetőfödém a tetőszerkezet tartószerkezete. Tetőtéri beépítések során általában ez utóbbit alkalmazzák. A kialakítás hagyományos módját – deszkázat a gerendákra, majd nádszövet és arra habarcs – mára ritkán alkalmazzák, helyettük szárazépítési módszereket használnak, például gipszkartont. Ezek beépítésénél a megfelelő tűzállósági határértéket kellő lapvastagsággal vagy a gipszkarton lapok kettős kiépítésével, vagy a közöttük levő nem éghető hőszigeteléssel érik el. A fentieken túl a gipszkartonrendszerek tűzállóságát nagyban befolyásolja a beépítésük módja is. A csavarral való rögzítés nagyobb teherbíró-képességet biztosít, mint a szeggel történő. A vízszintes és ferde lapok csatlakozásánál illetve az átvezetéseknél a hézagtömítők elhagyása rontja a tűzállóságot. Középmagas vagy annál, magasabb épületekben tűvédelmi szempontból monolit vasbeton szerkezetű födémeket ajánlott beépíteni.

Hőszigetelések

A tetőtér-beépítéskor használt hőszigetelések közül célszerű a nem éghető típusokat, az ásványgyapotokat (üveggyapot, kőzetgyapot) alkalmazni. De ha ettől eltérőt építenek be, akkor szigorúan be kell tartani a gyártók előírásait, mivel az adott tűzállósági határérték csak ezek pontos betartása esetén igaz.

A tető szerkezete

A tető feladata, hogy tartsa a héjazatot és a tetőfödémet, formáját pedig a tetőszerkezet határozza meg. Anyaga döntő mértékben fa, így felületkezelő eljárással a fedélszerkezet elemeit közepesen éghetőből nehezen éghetővé kell tenni: ezzel késleltetni az égést. Ezt olyan anyaggal célszerű elérni, amellyel nem szükséges 2-3 évente újra átkenni, mert ez később nehezen oldható meg. Tervezéskor ajánlott a tetőszerkezeteket statikailag túlméretezni, hogy tűz esetén hosszabb ideig kitartson a szerkezet.

A tetőtér-beépítés tűzvédelmi szabályai

Tetőfedő anyagok

Tűzvédelmi szempontból beszélhetünk éghető és nem éghető tetőfedő anyagokról. Beépített tetőtér esetében csak nem éghetőket szabad használni.

Éghető tetőfedő anyag: a nádtető, a fazsindely, a bitumenes hullámlemez és a bitumenes zsindely.

Nem éghető tetőfedő anyag: az azbesztcement fedések (palák), a kerámia tetőcserepek, a betoncserepek és a fémlemezfedések.

Kémények

A tetőtér beépítése előtt ajánlott a kémények vizsgálat, mert a hibás kémény tüzet okozhat. A veszélyt a tüzelőanyag tökéletlen égése miatt a kürtő magasabb, kisebb hőmérsékletű részein kiváló kátrány, vagy pedig a tetőszerkezet kémény falába csatlakozó fából készült elemei jelentik.

Elektromos hálózat

Fontos az is, hogy milyen állapotú az épület villamos hálózata. A tetőtér-beépítése után megnő az épület villamos teljesítménye, így szükséges az elektromos hálózat megfelelő átalakítása is, mivel a hálózat túlterhelése tüzet okozhat.

Forrás: Bajna Balázs: Tetőterek tűzvédelme
Képek: freshome.com, loftstairz.com, umahku.com

Kapcsolódó cikkek

Fürdőszoba és otthoni wellness kiállítás: Budapest, január 17-19.

Ne csak a kádját töltse fel vízzel, hanem önmagát is ötletekkel! Új vagy régi, kicsi vagy nagy, költséghatékony vagy luxus – mindegy, mi mindent megmutatunk önnek. Több mint 100 márka és egyedi kedvezmények egy helyen!

Modern kis lakás rengeteg tárolóval – A lakberendező tanácsai egy átalakítás kapcsán

Hogyan lehet megvalósítani a minimál stílus irányelveit 33 négyzetméteren? Rengeteg tárolóval! Tanácsok a lakberendezőtől.

Talajhoz simulva: hőszigetelés a lábazaton és a pinceszinten

A megfelelő hőszigetelésen nemcsak az épület stabilitása és költséghatékonysága múlik, hanem a lehetőségek kiaknázása is – például azzal, hogy a pince több legyen, mint tároló.

Régi borospincéből építész műterem Budajenőn

Felújtani, átalakítani, az eredeti funkciókat elhagyni és újragondolni, komoly munka, de látva az eredményt, kimondhatjuk: megéri fáradozni.

A családi házak szigetelésével a levegőminőség is javítható

Magyarországon a magas téli szállópor koncentráció egyik fő oka az, hogy a családi ház állomány 70%-a, azaz mintegy 1,8 millió lakóépület nem, vagy nem megfelelően hőszigetelt, miközben a háztartások több mint harmada fosszilis energia felhasználásával fűt.

Családi ház felújítása 2. rész - Falazás és nyílászáró beépítés, előkészítési munkák

Korábbi cikkünkben egy családi ház felújítási munkáinak személyes tapasztalatait mutattuk be. A cikksorozat nem a szakembereknek szánt műszaki megoldásokkal teletűzdelt írás, hanem azoknak szól, akik felújításra szánják el magukat és képesek azt végigvinni, akár saját kezűleg is.

Fontos a hőszigetelés, de sokan kevesebbel is beérnék

A polisztirol és a kőzetgyapot a legnépszerűbb hőszigetelő anyagok, a tető és a homlokzat szigetelésére áldoztak vagy áldoznának a legtöbben, és az építkezők, lakásfelújítók közül sokan kacsintgatnak a megújuló energiaforrások felé – legalábbis egy friss felmérés tanulságai szerint.

Új, hatékony hőszigetelő anyag lábazatra

A fokozott épületenergetikai követelmény hatékonyabb hőszigetelést követel minden épületszerkezeten, így a lábazaton is. A hőhidak minimalizálása érdekében a lábazatot és a homlokzatot egyenlő mértékben kell szigetelni. Csak ez nem mindig egyszerű.

Édes élet a tető alatt: a hőszigetelés a kulcs

A megfelelő hőszigetelés a tetőtér-beépítés talán leginkább hangsúlyos eleme, hiszen a „padlást” eredetileg nem szobának tervezték, és a komfortérzetet a tető nem megfelelő szigetelése nagyban tudja csökkenteni. Mit ajánl a szakértő?