Tetőfedés cseréppel

A tetőcserép az egyik legrégebbi építőanyag, és úgy tűnik, még sokáig őrzi népszerűségét. Cserépből többféle színűt, alakút választhatunk, vegyük sorra, melyikre, mi jellemző.

• Az égetett cserép
• Típusai
• A betoncserép
• Napelemes cserép
• Különbségek és hasonlóságok
• Vápa
• Engóbozás

A háztető megtervezésekor számos szempontot kell figyelembe vennünk, nem hagyatkozhatunk kizárólag az esztétikai elképzelésekre. Arra is gondolnunk kell, hogy a fedésnek bírnia kell a hő terhelést, a viharos szeleket, az esőt és a fagyot, valamint jó szigetelő képességgel is rendelkeznie kell.

Az égetett cserép

A természetes alapanyagokból készült, korszerű, égetett agyagcserép mutatós, hosszú életű, sokáig megtartja a színét, és hiba esetén könnyen javítható. Hátránya, hogy súlya miatt masszív tetőszerkezetet igényel, és 25 fok alatti hajlásszögnél már nem alkalmazható. Sok vápa (ld. a cikk végén) esetén pedig sok munkával és hulladékkal jár a fölszerelése.
Forma- és stílusbeli gazdagságának hála rengeteg lehetőség rejlik benne: lehet hódfarkú, egyenes, hegyes, apácacserép, hornyolt, zsindelyhez hasonló és gótikus, színét tekintve téglavörös, natúr, antikolt, de manapság nem ritka a kék, a zöld, a sárga, a barna, illetve a fekete, a felülete lehet mázas, mázatlan vagy engóbozott (ld. cikk végén).
Gazdaságos, mert a jó minőségű cserepek 80–100 évig ellenállnak az időjárás viszontagságainak, és a bontott anyag újra felhasználható. Az egyes elemek meghibásodás esetén gyorsan cserélhetők.

A cserepek készülhetnek sima széllel vagy horonnyal. Ugyanakkora felület lefedésére az előbbiből több darabra van szükség, mert nagyobb felületen kell takarniuk egymást ahhoz, hogy a tető tökéletesen védjen az esőtől, hótól, széltől, és megfelelő szigetelő képességgel rendelkezzen. A hornyolt szélű cserép oldalcsatornájával elvezeti a vizet, ezért elég, ha kisebb felületen fedik egymást.
Az alapcserépen kívül kaphatók szegőcserepek, kezdő-, átmenő és lezáró cserepek, félcserepek, kúpcserepek, rögzítő elemek, valamint nélkülözhetetlen a porhó bejutását megakadályozó alátétfólia is.

A leggyakoribb panasz az égetett agyaggal szemben a cserepek nem megfelelő fagyállóságára vonatkozik. A kerámiaanyagok pórusrendszerébe behatoló víz a nagy hidegben megfagy. Ilyenkor a víz térfogata 10 százalékkal megnő, ezt a nyomást pedig a pórusok falai nem bírják ki. Ekkor a cserép repedezik, lemezesen törik, idővel szétmállik. De problémát jelenthet az is, ha nem kielégítő a víztartó képessége, esőben, hóban ugyanis a pórusok telítődnek. Fontos tehát, hogy a cserepek a beszívott vizet megtartsák, különben az a padlástérbe hullik.

Típusai

• Hódfarkú cserép

Alakja téglalaphoz hasonló, de egyik oldala íves kiképzésű. Sima vagy kismértékben bordázott felületű, általában 175 × 375 milliméter méretű, 11 milliméter vastag. Színe a nyersanyag összetételétől függően piros, rózsaszín, sárga vagy szürkés-sárga lehet. A normál cserepek egy füllel vagy lyukasztott kivitelben készülnek. A felezhető cserepek kettős füllel és hosszanti horonnyal kialakítottak és a horony mentén kettévághatók.

• Hornyolt és sajtolt cserép

Alakja teljes téglalap, mérete 400 × 210 milliméter, 18 milliméter vastag, színe leggyakrabban a felhasznált nyersanyagtól függően vörös és sárgásvörös. A sajtolt normálcserép főként natúr kivitelben, vörös vagy vörösessárga színben készül, de mázas változat is létezik. A hornyolt és sajtolt tetőcserepek egymás mellé és fölé helyezve, összeillő hornyokkal kapcsolódnak. Ezáltal jelentősen javul a fedés vízzáró képessége, valamint csökken a padlástérbe bejutó porhó mennyisége.

• Hornyos-kúpos gerinccserép

Torzult háromszög formájú, 400 × 200 milliméter méretű, 90 milliméter magas. Az egymáshoz csatlakozó cserepek az előttük lévő cserép végét takarják, szöggel is rögzíthetők.

A betoncserép

A mai betoncserepek a technológia csúcsát képviselik és bizonyos esetekben nem is nehezebbek a kerámiacserepeknél, valamint gyártásuk is jobban kíméli a környezetet. Mosott kvarchomokból és cementből préseléssel készülnek, formailag és a gyártást tekintve követik az égetett agyagcserép kialakítását. Forma és színválaszték tekintetében is rendkívül változatosak, vízfelvételük kisebb az agyagcserépnél. Kiselemes és nagyméretű, illetve hullámprofilú betoncserepek közül választhatunk.
Felhelyezéséhez a tető hajlásszöge 30–90 fok között változhat. A kiselemes betoncserepek a hódfarkú égetett agyagcseréphez hasonlóak, a nagyméretű alpesi betoncserepek a sajtolt égetett agyagcserepekkel rokon kialakításúak.

Napelemes cserép

Ez a típus a napfényből elektromos energiát állít elő, amely azonnal felhasználható. Alkalmazását tekintve legfőbb előnye, hogy egyszerre lát el fedési és energiatermelési funkciót. Bármilyen formájú és bármelyik cseréptípussal fedett tetőn használható. A meglévő cserepek közül kell néhányat – az energiaszükséglet arányában – napelemes cserépre cserélni. Ha az energiaigény növekszik, az energia cserepek mennyisége bármikor bővíthető. A tetőn bármilyen elrendezési módban, alakzatban alkalmazható. Hátránya, hogy élettartama még nem ismert.

Különbségek és hasonlóságok

A tetőfedés hornyolt cserepekkel sokkal elterjedtebb, mint hódfarkú cserepekkel. Ennek oka az, hogy a hornyolt cserepekkel készült fedés vízzárása jobb, mint a hódfarkú cserepekkel készítetté. Itt csak egy réteg cserepezés készül, amíg a hódfarkúnál kétrétegű, tehát a hornyolt esetében az egész tető héjazat könnyebb. Az egyrétegű cserepezés ritkább tetőlécezést kíván, és a kisebb önsúly miatt az egész szerkezet gazdaságosabb, kevesebb anyag felhasználásával, gyorsabban és könnyebben építhető meg. A hornyolt fedési módnak az is előnye, hogy mivel az egyes cserepek horonnyal kapcsolódnak a mellettük fekvő cseréphez, széllel és viharral szemben ellenállóbbak. Hátránya, hogy a nagyobb elemek következtében az egyes cserepek az égetéskor könnyebben görbülnek, deformálódnak, tehát a nem teljesen ép cserepekkel való fedésnél a vízzáróság nem biztosított. A cserepek nehezebben faraghatók, mint a hódfarkú cserepek, így az egyes szerkezeti csomópontok kialakítása nehezebb, és körültekintő munkát igényel.

Vápa

Két lejtő tetősík találkozásánál keletkezik a vápa, vagy más néven tetőhajlat. Mivel az esővíz a vápában összefolyva ömlik az esőcsatornába, ezért ide úgynevezett vápalemezt, másik nevén hajlatbádogot szoktak helyezni.

Engóbozás

Nemesítési és színezési eljárás. Még égetés előtt egy híg agyagkeveréket fújnak a cserép felületére, ezáltal egyéb színezésre nem szorul.