Számos előnye miatt a fémlemezes tetőfedés egyre népszerűbb hazánkban, ezért a Lindab PLX síklemezes tetőinek szépségéről és a síklemezes tetőfedés műszaki tapasztalatairól beszélgettünk Horváth Gábor építésszel, a Bau Art Kft. ügyvezetőjével.
Horváth Gábor építész a modernitás, a modern architekturális stílus elkötelezett híve. Az elképzelései nyomán fölépült családi házak és társasházak, középületek és ipari épületek letisztult, elegáns formáikkal hirdetik tervezőjük tehetségét. Az elmúlt évtizedekben szinte az építész védjegyévé váltak azok a síklemezzel fedett, kis hajlásszögű tetők, amelyek a klasszikus és a jelenvaló ötvözésével adják meg házainak jellegzetes karakterét.
Horvát Gábor nem csupán megrendelőinek ajánlja a Lindab síklemezes tetőrendszereit, de a 2003 végén Marcaliban megépült otthonát is ezzel fedte.
A saját háza Lindab-tetőjével kapcsolatban szerzett tapasztalatairól és a síklemezes fedés magyarországi elfogadottságának alakulásáról kérdeztük.
– Marcali otthonának fedéséhez melyik Lindab terméket választotta, és hány négyzetméternyi felületet fedett le vele?
– Az épület alapterülete valamivel több, mint 100 négyzetméter, de a garázzsal, a teraszokkal, az átkötő részekkel és az előtetőkkel együtt összesen körülbelül 170 négyzetméternyi tetőt alakítottunk ki a Lindab PLX-szel.
– A PLX síklemezes fedés igen jellegzetes, mondhatni exkluzív. A tervezéskor figyelembe kellett-e vennie az épített környezethez való illeszkedést vagy városképi szempontokat?
– A házam sarokteleken áll, viszonylag félreeső, önálló területen helyezkedik el, zöldövezetben. Így az alkotói szabadságot nem befolyásolták ezek a tényezők. A Lindab széles színárnyalat-kínálatából én – többek között – azért is választottam az antracitot, hogy az épület, mint mesterséges elem a természet meghatározó színével találjon kapcsolatot, alkosson harmóniát.
– Statikai, gazdaságossági, kivitelezési vagy inkább esztétikai szempontok vezérelték, amikor a PLX mellett döntött?
– Az igaz, hogy a PLX egy négyzetméterre vetített súlya töredéke a szilikát alapú cserepekének, és ennek nagy szerepe lehet például a felújítások során, de ezen épület esetén nem a statikai szempont volt a meghatározó. Az az építészeti irányzat, amelyet én művelek, és a köznyelvben „modernnek” szoktak nevezni – bár a „posztmodern” kifejezés lenne a pontosabb –, általában kis hajlásszögű tetőkkel dolgozik. Ehhez a szerkezethez, amely még nem lapos tető, de nem is cserepes megoldású magas tető, egyértelműen a korcolt lemezes fedés jöhet szóba. Olyan szerkezetet kapunk általa, amely hangulatában illeszkedik ehhez a formavilághoz, sőt nagy szerepe van annak megteremtésében is, hiszen mintegy sajátja annak. Ha tehát nem a Bauhausból indulunk ki, amely általában lapos tetőkkel dolgozik, a kis hajlásszögű tetőhöz, amit – megmaradva a bevezetőjében használt kifejezésnél – a modern architektúra részesít előnyben, műszakilag és esztétikailag is a síklemezes fedés illik a legjobban. Megjegyzem, a technológia egyáltalán nem új, hiszen évszázados épületeinken – gondoljunk csak a kastélyokra, templomokra –, szép számmal láthatunk például rézlemezekből készült, időtálló, gyönyörű burkolatokat. De ki tudná azt ma megfizetni? A Lindab PLX termékében pont az az innovatív mozzanat, hogy a legújabb mérnöki fejlesztések révén ezt a klasszikus módszert teszi elérhetővé és a mindennapi gyakorlat részévé, egyszersmind megőrizve annak stiláris üzenetét, történeti gyökereit.
– Tervezett-e a tetőre a hagyományostól eltérő formákat, építészeti megoldásokat?
– Igyekszem letisztult, egységes, átlátható felületekkel dolgozni. A fő épületet fél nyeregtető fedi, amely mértanilag tulajdonképpen téglalap. Ez nem jelentett különösebb kihívást a bádogosoknak. Viszont adott egy olyan kiugró ablak, amely hasábként kinyúlik az épület síkjából. Az ott található tetőfelépítmény-szerű szerkezet, amelyre szintén síklemez fedés került. Nos, ennek a résznek a burkolásakor valóban megmutatkozott a PLX lágysága, hajlékonysága, könnyű formálhatósága. Ezen tulajdonságai miatt egyébként ennél bonyolultabb formák, például köríves vagy félgömb alakú felületek esetében is szépen használható, „kezes” anyag.
– Amikor az épület tervein gondolkodott, már eleve Lindab-tetőt álmodott az új házra?
– Mivel már addig is sok ilyet terveztem, a saját házam esetében is természetes volt, hogy ebben a megoldásban gondolkodtam. Úgy tűnik, számomra ez a tetőtípus és a Lindab síklemezes megoldásai már összeforrtak. De bevallom, hogy a fentieken túl, mint tulajdonosnak – aki mielőbb szeretett volna már beköltözni –, a szerelés gyorsasága sem volt elhanyagolható. Mivel akkoriban még nem létezett a SRP Click termék, amit az előrekorcolásnak köszönhetően szinte csak össze kell pattintani, a gyártó által felhengerelve leszállított tekercslemezeket a mesterek speciális szerszámaikkal a helyszínen korcolták, és a tetőn illesztették össze. A száraz szereléses technológia jellegéből fakadóan mindenki számára kézenfekvő, hogy a folyamat így jóval kevesebb időt vett igénybe.
– Feltételezem, hogy mint építész, a tökéletes vízelvezetés és hőszigetelés érdekében különös figyelmet fordított a tetőzet kialakításakor a rétegrendre.
– Az a helyzet, hogy ezzel szerencsére sok munkám nem volt, hiszen a gyár által ajánlott rétegrend lett beépítve.
– Az építészek általában is ezt a gyakorlatot követik?
– Én személy szerint minden esetben figyelembe veszem, mert az évek során egyre újabb és jobb tulajdonságú anyagok jelennek meg. Mi következik ebből? Ha egy rendszerben valamelyik alkotóelemet egy másikkal helyettesítünk, az a szerkezet már nem az eredeti, hanem valami új. A benne foglalt anyagok viselkedését, egymásra hatását, együttműködését tesztelni csak a gyártónak van kapacitása, műszaki lehetősége. Éppen ezért hasznos a tervezőknek erre hagyatkozniuk. Azt szoktam mondani, hogy többek között ez az a hozzáadott érték, amely sikeressé teszi a Lindab rendszereit. Ha ezt a modult használjuk, biztosak lehetünk a minőségben, akár a hőszigetelés, akár a páraáteresztés, akár a tűzvédelem tekintetében.