Többek közt templomfelújításra is lehet pályázni 2012. november 15-ig a vidékfejlesztési miniszter 103/2012. (X. 1.) rendelete alapján a vidéki örökség megőrzése érdekében.
A vidékfejlesztési miniszter rendelete alapján 100 százalékos támogatást kaphatnak az ötezernél kevesebb lélekszámú települések önkormányzatai, non-profit szervezetei vagy egyházai. A pályázattal elnyerhető támogatás célja vidéki örökség megőrzése, és a helyi kötődések erősítése, a vidéki élet vonzerejének növelése.
A támogatás védelem alatt álló épületek, mint például templomok, középületek külső és belső felújítására a természeti és történelmi látnivalók megőrzésére és bemutatására, állapotának javítására, és a helyi identitás fejlesztését és megőrzését, környezeti tudatosságot elősegítő akciók megvalósítására vehető igénybe.
Templomfelújítás
A települések meghatározó részei a templomok, egyrészt vallási és közösségi másrészt építészeti és turisztikai szempontból is. Megjelenésükkel alapvetően meghatározzák a település hangulatát, a falusi templom tornya pedig már messziről uralja a tájat. A templomok tetejének felújítása nem csak építési, hanem kulturális kérdés is.
Azok a mesterek, akik középületek fedésének a felújításába kezdenek sokféle igény, lehetőség és szabály határozza meg munkáját. Gyakran kell kevés pénzből, modern és tartós technikai megoldások, anyagok alkalmazásával szépet alkotniuk, és közben megbirkózni a meredek torony, a hosszúkás hajószerkezet vagy épp az íves vonalú szentélyrész fémborításakor adódó egyedi feladatokkal.
A Lindab svédacél alapanyagú színes bevonatos horganyzott tetőfedő anyagokat gyárt, írásunkban bádogos partnereik szólnak templomok, középületek tetőinek kialakításakor szerzett tapasztalataikról.
„A fémfedés mindig is rangos dolog volt. Nem véletlen, hogy a 100 évnél idősebb épületek esetében javarészt templomokon vagy kastélyokon találjuk” – mondja Kujbus Mihály, nyíradonyi bádogosmester, akinek a nevéhez – többek között – számos templom tetőzetének felújítása fűződik.
„Így azután nem szabad a réz vagy cinkfedés megszokott, patinás színét valami teljesen másra cserélni. De a felújításra szánt pénz általában nem elég ezen anyagokra. Ilyenkor szoktam ajánlani a Lindab PLX rendszerét. Még nem fordult elő, hogy a nagy színválasztékból ne találtunk volna rá arra az árnyalatra, amely tökéletesen illett az adott épület eredeti képéhez.”
Botyánszki Gábor, csanádapácai bádogosmester a PLX-rendszerrel való tetőfedésről elmondta, kifinomult, professzionális technológia, amelyet egyedi szerszámokkal végeznek. Szó nincs már a hagyományos kalapácsos korcolásról. A Lindab PLX lágy, jól kezelhető anyag, így különleges szerkezeti elemeket is biztonságosan és szépen lehet vele fedni.”
Kujbus Mihály hozzátette, régen a korcolás során derékszögben kétszeresen meghajtották az anyagot, és ha nem cinkről vagy rézről van szó, akkor a törések mentén sérült a horgany, utat talált a rozsda. Ma viszont a Lindabtól a PLX-lemezeket előkorcolva és ívesítve is lehet rendelni. Az előkorcolt lemezeket egyedi géppel: korczáró „vonattal”, lehet a helyszínen szorosan illeszteni. Így egyrészt szorosabb csomópontokat lehet kialakítani, másrészt nem sérül a svédacél alapanyagra felvitt színbevonat. Nagyban megkönnyíti a munkát, hogy a PLX-et 79 méteres tekercsekben szállítja a Lindab. Ezekből olyan hosszú darabokat vágnak le, amit az adott szerkezet méretei megkívánnak. Így például a hajó részben az eresztől a gerincig hosszabb, összefüggő részeket lehet föltenni. Miközben nem kell – mint a táblás anyagok idején – forrasztással toldozgatni. A forrasztás egyébként sem szerencsés, hiszen a hőmozgások „eltéphetik” az anyagot. A Lindab PLX változatok kialakításakor eleve számoltak az adott ország éghajlati viszonyaival is. Ezért PLX esetében nem kell tartani a hőmérsékletváltozás okozta deformációktól.
Könnyű vele dolgozni olyan kényesebb területeken is, mint a templomok szentély része, ahol erősen ívelt felületeket kell borítani, azaz sugárfedéseket kell készíteni. Ilyenkor az előzetes tervek, azaz a korckiosztás alapján – mintha csak egy szabásminta alapján készülne – a PLX-ből ki lehet vágni a kívánt formákat, és már lehet is szerelni. A templomtornyok esetében különösen ügyelni kell az órakifedések borítására. Mert ha ezt rosszul csinálják, itt könnyen beázhat.
„Nekem például Ihászon a kápolna kupolás tetejét kellet befednem” – meséli Boldis László, pápai bádogosmester. „Eredetileg rézzel volt borítva, de azt egy az egyben ellopták egyetlen éjszaka. Így nem mertek újra színesfémet használni, ezért választották a PLX-et, amely színben és megmunkálhatóságban is tökéletesen illett az adott feladathoz, és sokkal olcsóbb is volt. A földön a profilozó és korclezáró szerszámokkal előre elkészítettük a kupolát, a daru pedig egyszerre helyére emelte az egészet.”
Bucskó György, encsi bádogosmester arra hívta föl a figyelmet, hogy a PLX hőtágulási mutatói is jobbak, mint a rézé. Ha a tervező azt a zöldes patinás színt képzelte el, amelyet a réz az oxidációja során egy idő után felvesz, akkor a Lindab színmintája alapján könnyű kiválasztani a kívánt árnyalatot, és ez jóval olcsóbb lesz, mint a rézfedés.
Encsen például a városháza ezer négyzetméteres lapos tetejére alacsony hajlásszögű deszkázott felületet készítettek az ácsok. Majd erre került a patinazöld PLX: tetőszálra korcolt, tömítőanyaggal ellátott biztonságos fedést készítettek a régi, beázott bitumenes lapos tető helyére. Hiába áll meg rajta a hó, a jég, ez soha sem fog beázni, ezért is vállal a Lindab több évtizedes garanciát.
Botyánszki Gábor, szerint a hazai piac tele van olyan olcsó horganyzott lemezekkel, amelyeknek általában 75 gr/m2 a bevonata, miközben a Lindab PLX termékeken 275-350 gr/m2 ugyanez az érték, attól függően, hogy Premium vagy Elite bevonatról van-e szó. Ráadásul vastag horganyrétegből eleve fakadó hosszú várható élettartamot a Lindab bevonati rendszer nagymértékben meghosszabbítja. Ezért is alkalmas templomokra, illetve más jellegű középületekre.
Folytatás Facebook-kal
Folytatás Google-lal