Gépészet a passzívházakban

A passzívházakat bemutató sorozatunkban a legtöbb kérdést fölvető elemet, a gépészetet mutatjuk be. A hővisszanyerős szellőztető rendszerrel sok energiát takaríthatunk meg és nem csak a passzívházakban. A szellőző rendszer előnye még, hogy mindig friss, pollen- és pormentes a levegő a házban.

Általában az épületek felújítása után a legtöbb gondot a jó hőszigetelő és egyben jó légzáró ajtók, ablakok jelentik. Ugyanis a jó légzárás mellett a pára is bennmarad a lakásban, és elkezdődik a penészesedés. Ezért sokan ódzkodnak a nyílászárócserétől. A passzívházak elgondolásában erre a gondra is van megoldás, ez pedig a légkomfort-szellőztetés. A levegő cseréje mellett a passzívházakban a fűtést és a hűtést is ezen a készüléken keresztül oldják meg.

Gépészet a passzívházakban (Forrás: www.passzivhaz-akademia.hu)

Mindig friss a levegő

A légkomfort-szellőztető berendezés lényege, hogy energiahatékonyan és folyamatosan cseréli a levegőt. A friss levegőt általában a szobákba fújja be a rendszer, és a vizes helyiségekből szívja ki. Külön előnye az elgondolásnak, hogy a beérkezett levegőt légszűrőn keresztül juttatja be a házba, így kiszűri a pollent és a port is, tehát tisztább levegő jut a házba, mintha szellőztetnénk. Ezzel a rendszer megkönnyíti az allergiások életét, és segíti a háziasszonyokat, ugyanis csak ritkán, két-háromhavonta van szükség a portörlésre. És ami a penészesedést illeti: a folyamatos légcsere szabályozza a relatív nedvességtartalmat, megszünteti a párakicsapódást, és megelőzi a penészedést.

Energiatakarékosság

Ám mindezen előnyök mellett energetikai szempontból jelentős a légkomfort szellőztetés. A rendszer közel hússzor annyi energiát termel, mint amennyi az üzemeltetéséhez szükséges. A szellőztető rendszer része a hőcserélő, amely az épületből távozó levegőben lévő hőenergia 90 százalékát átadja a befújt levegőnek. Így csak kis mennyiségű hőenergia a távozik.

Csőkígyó a földben

A beérkező levegő hőmérsékletét még a hőcserélőbe jutás előtt szabályozni lehet. Ennek módja, hogy az épület mellett a talajba körülbelül 2 méter mélyen egy, 50 méter hosszú csőkígyót fektetnek le, amelyen keresztül jut a friss levegő a szellőztetőrendszerbe. A talajban, ilyen mélységben állandóan 6–8 °C van, így télen előmelegíti, nyáron pedig előhűti a friss levegőt, mire a szellőztetőberendezésbe kerül.

Gépészet a passzívházakban (Forrás: feszekrakok.hu)

Fűtés

A beérkező levegő hőmérséklete télen még nem elég az épület fűtéséhez ezért azt tovább kell melegíteni. Ennek legkevésbé gazdaságos módja – ám a hagyományos megoldásokhoz képest, még mindig sokkal energiahatékonyabb –, hogy elektromos úton fölmelegítik a beáramló levegőt a szükséges hőmérsékletre.

A fejlesztéseknek köszönhetően a következő lépés, hogy a légkomfort szellőztető berendezésbe levegős hőszivattyút is beépítenek, amely kiáramló levegőből további hőt von el. Ezzel már akár 40–50 Celsius-fokosra is fölmelegíthető a beáramló levegő. Sőt, ez a levegős hőszivattyú a kiáramló levegőből kinyert hővel a meleg vizet is képes fölmelegíteni. A nagyhatásfokú készülék, akár 300 liter meleg vizet is előállít csak a kiáramló levegőből.

A passzívházakban fent említett fűtés mellett maguk a lakók is „fűtenek” ugyanis ez a rendszer már az emberek testmelegét, a főzés vagy épp a hajszárítás során termelt hőt is bent tartja az épületben. A jól hőszigetelt passzívházba hideg téli napokon érdemes vendégeket hívni, hogy csökkentsék a fűtési energia költségeit.

Ha viszont kevesen élnek a passzívházban, szükség lehet még valamilyen kiegészítő padló- vagy falfűtésre is. Erre megoldás a hőcserélős szellőztető berendezésbe integrált, talajhőt hasznosító hőszivattyú, amely a biztosítja a hőenergiát a további fűtéshez.

Nem csak passzívházakban, hanem már az alacsony energiafelhasználású épületekben is nagyon hatékony megoldás lehet a hővisszanyerős szellőztető rendszer. Panelházban is van már ilyen megoldás. Dunaújvárosban a Solanova házban is ilyet építettek be. Itt egy rossz energetikai állapotú panelépületet közel passzívház minőségűre újítottak föl. A hőszigetelés, ablakcsere, napkollektorok beépítése, zöldtető kialakítása mellett légkomfort szellőztetést is beépítettek. Ezeknek köszönhetően 85 százalékos energiamegtakarítást értek el. Évenként és négyzetméterenként 220 kWh-s érték után 39 kWh lett a felújított épületben a hőenergia-felhasználás.

Forrás: Debreczy Zoltán, Passzívház Akadémia Kft., dr. Csoknyai Tamás: Solanova projekt

Tizenöt éves, építőipari (Bautrend, Magyar Építéstechnika), biztonságtechnikai (Árgus) nyomtatott szaklapoknál eltöltött főszerkesztői, lapigazgatói gyakorlat után 2011 és 2014 között a homeinfo.hu főszerkesztője volt és a securinfo.hu alapító főszerkesztője. Hisz abban, hogy fejlődő világunkban az on-line sajtó az információ fő forrása.
Kapcsolódó cikkek

Fürdőszoba és otthoni wellness kiállítás: Budapest, január 17-19.

Ne csak a kádját töltse fel vízzel, hanem önmagát is ötletekkel! Új vagy régi, kicsi vagy nagy, költséghatékony vagy luxus – mindegy, mi mindent megmutatunk önnek. Több mint 100 márka és egyedi kedvezmények egy helyen!

Fűtés, hűtés környezetbarát és gazdaságos módon - Mit kell tudnunk a hőszivattyúról?

Hazánkban a levegő-víz hőszivattyúk a legelterjedtebbek, mert ezek beruházási költsége a legkedvezőbb, így alábbi cikkünkben elsősorban ezekkel a készülékekkel foglalkozunk.

Energiatakarékos szellőztetés = egészség és életminőség

A szellőztetés fontosabb annál, minthogy azt higgyük, az ablakok nyitogatása megfelelően biztosítja a friss levegőt otthonunkban. A nyílászárók, illetve a hőszigetelések fejlődésével a friss levegő egyre nehezebben jut a lakótérbe, az állott belső levegő nem távozik onnan, az optimálistól eltérő páratartalom pedig megbetegedéseket okozhat.

Így hasznosíthatjuk a napenergiát otthonunkban - Napelemes és napkollektoros rendszerek

A többség számára manapság már nyilvánvaló, hogy a napelemek a napsugárzást elektromos energiává alakító eszközök. Sokan azonban még mindig összetévesztik ezeket a fotovoltaikus rendszereket tévesztik a napkollektorokkal, pedig működésük és hasznosításuk is jelentősen eltérő. Bár mind a napelem, mind a napkollektor napenergiát alakít át, a napelem elektromos-, a napkollektor pedig hőenergia hasznosítás célját szolgálja.

Miért hasznos beltéri ventilátort alkalmazni? – Működés és szerelés

A beltéri ventilátor alkalmazása egy sokak számára ismert problémára kínál megoldást: az egymással szomszédos, ám eltérő hőmérsékletű helyiségek tehetők ily módon komfortossá.

7 kérdés a nyílászárók kiválasztásáról – válaszok a szakértőtől

Legyen szó köz- vagy lakóépületekről, megjelenésüket és üzemeltetési költségeiket jelentősen befolyásolják a homlokzatokon alkalmazott nyílászárók. Ezek kiválasztása, az igényeknek megfelelő ablakok, bejárati- és teraszajtók felkutatása az építkezők, felújítók számára nem egyszerű feladatok. Szakértőnk tanácsaival igyekszünk megkönnyíteni az eligazodást.

Számoljunk le az elektromos fűtést övező tévhitekkel!

Czinege Károly az Az elektromos fűtés a jövő megoldása! című könyve igazi hiánypótló szakkönyv nemcsak szakmabelieknek, amely tisztáz minden, az elektromos fűtéssel kapcsolatos félreértést. Lásson ön is tisztán, hiszen könnyen meglehet, hogy otthonában is az elektromos megoldás lesz a leginkább költséghatékony megoldás!

Hővisszanyerős szellőztető rendszerek: friss levegő, energiatakarékosság, talajhő hasznosítás

Ahogy egyre inkább elszigeteljük magunkat a külső környezettől, úgy feledkezünk meg a belső komfort egyik alapvető eleméről, a szükséges friss levegőről. Ennek energiatakarékos és hatékony pótlását ma a legmodernebb hővisszanyerős szellőztető rendszerekkel érhetjük el.

Újragondolt terek – Egy társasházi lakás újjászületése

Mintha új lakásba költöztünk volna – így érezhetik magukat, akik egy mindent felforgató, szakszerűen levezényelt, alapos felújítás mellett döntenek. Íme, egy látványos átalakítás, mely igazolja, hogy megéri a munkát profi lakberendezőre bízni.

Önnek ajánljuk