A tervek elkészülte után, be kell szereznünk az építési engedélyt. Majd ajánlott a kiviteli terv elkészíttetése is. Költözés előtt pedig a használatbavételi engedélyt kell megkérnünk.
Bizonyos esetekben elvi építési engedélyt kell kérni az épület épített környezetbe való illeszkedésének bizonyítására [46/1997.(XII. 29.) KTM rendelet az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel]. Az ehhez szükséges tervdokumentáció az engedélyezésinél valamivel egyszerűbb. Különféle típusai vannak:
- van olyan, amely csak a telek beépítésével kapcsolatos követelmények pontosítására szolgál,
- de az építészeti kívánalmakat tartalmazó dokumentációnak már 1:200-as léptékben elkészített építészeti terveket is tartalmaznia kell.
Az engedélyezés folyamata akkor először építési engedélyét kell kérni. Ehhez szükséges az építési jogosultságot igazoló okirat, azaz bizonyítania kell, hogy építhet a telekre. A jogosultságot nem csak akkor kell hivatalos irattal alátámasztani, ha a telket a közelmúltban vásárolta, hanem akkor is, ha régóta van a tulajdonában, ha örökölte, esetleg peres eljárás keretében nyert rá építési jogot. Az irat lehet három hónapnál nem régebbi tulajdoni lap, hagyatékátadó végzés, végrehajtható bírósági- vagy államigazgatási határozat, esetleg ügyvéd által ellenjegyzett szerződés. Ha más tulajdonában lévő telekre épít, szükséges a tulajdonosok hozzájárulása – például a gyerekek a szülők telkén hozzáépítenek a szülői házhoz vagy beépítik annak tetőterét – vagy bírósági végzés. Szükséges még benyújtani a földhivataltól beszerezhető hivatalos térképkivonatot is, ez tartalmazza a telek és környezete adatait. A tulajdonos feladata és felelőssége a térképkivonat és a tulajdoni lap adatainak frissítése, tehát, hogy a tulajdoni lapon a legfrissebb lakcím legyen, a térképen pedig azok az épületek szerepeljenek, amelyek valóban ott vannak. Szükséges még az engedélyezési tervdokumentáció, amelyet az építész készít el négy példányban [45/1997.(XII.29.) KTM rendelet az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmi követelményeiről]. Ajánlott még a beadás előtt néhány darabot saját célra lemásolni, mivel a kivitelező kiválasztásakor is szükség lesz tartalék tervdokumentációra. Amikor megkapja a jogerős engedélyt, egy lepecsételt tervpéldányt visszakap a hatóságtól. Az engedélyt és a tervet is feltétlenül őrizze meg.
Ha az épület nem csak lakás céljára épül, hanem például üzletet, műhelyt, irodát is tartalmaz, akkor szakhatósági véleményezés is szükséges. Ebben az esetben az engedélyezési tervdokumentációból több példányt kell beadni.
Az építész az alábbi terveket fogja átadni:
- helyszínrajzot,
- alaprajzokat,
- legalább két metszetet,
- homlokzati rajzokat.
A dokumentáció még műszaki leírásokat és a tervezői nyilatkozatot is magában foglalja, de van olyan, hogy például kertépítészeti terveket is előír a hatóság.
Az engedélyezési tervdokumentáció 1:100-as léptékben készül, azaz, ami a rajzon 1 cm, az a valóságban 100 cm, vagyis 1 m. Ez alól kivétel a kerítés terve, amelyet 1:50-es léptékben kell beadni.
Építési engedélyezés előtt a terveket az illetékes kéményseprő hatóságnak is be kell nyújtani, az adott cégnél rendszeresített nyomtatvánnyal, költségekkel. Be kell szerezni az érdekelt közművek nyilatkozatait is. Lehet, hogy az építkezés előtt közműfejlesztési feladatok is lesznek. Erre már a telek kiválasztásakor kérdezzen rá, mert később sok többletköltséget jelenthet.
Minden engedélykérelem illetékköteles. Ennek mértéke időről időre változik, így érdemes beadás előtt tájékozódni. A jelenleg érvényes jogszabályok szerint az engedélyt körülbelül két hónap múlva kapja meg, azonban a határidő bizonyos esetekben meghosszabbítható.
Kiviteli terv
Az engedélyezéshez szükséges 1:100-as léptékű tervek nem elégségesek az építkezéshez. A későbbi felesleges költségek elkerülése érdekében fontos, hogy az építész kiviteli tervet is készítsen, ez nagyobb léptékű rajzokat, csomópontokat, részletmegoldásokat is tartalmaz. Bár ez költség, mégis hosszú távon megéri a befektetés. A kiviteli terven feltüntetik a vezetékek, a csövek helyét, a lépcső, a tető szerkezetét, a szigetelőanyagok, a födém, az alkalmazni kívánt falazat típusát.
Ez is érdekelhet
Az építkezés irányítására, ellenőrzésére felelős műszaki vezetőt kell megbíznia a kivitelezőnek. Ez a feladat is engedélyköteles, csak arra jogosultak végezhetik. Ha a felelős műszaki vezető az építési engedély iránti kérelem előterjesztésekor még nem ismert, akkor legkésőbb a kivitelezés megkezdése előtt 8 nappal kell bejelenteni.
Csak jogerős építési engedély birtokában kezdhető el az építkezés. Ha az engedélyezett tervtől el kíván térni, akkor az építési engedélyt módosítani kell. Ha a tervektől már előbb eltértek, akkor fennmaradási engedélyt kell kérni. Ebben az esetben az építési hatóság büntetést szabhat ki. Keserű meglepetés érheti, ha hirtelen ötlettől vezérelve akár csak egy újabb ablakot nyit a tetőfelületen. Az eltérés nagyságától függően nagyon magas összegű is lehet a büntetés.
Az építési engedély a jogerőssé és végrehajthatóvá válásától számított két éven belül érvényét veszti, kivéve, ha ez idő alatt megkezdték az építkezést, és az épület a használatba vételi engedély megadására alkalmassá válik az építés megkezdésétől számított öt éven belül. Az építési engedély a lejárta előtt 1–1 évre meghosszabbítható. Az építési engedélyt a hatóság megküldi az érintetteknek, többek között a szomszédos ingatlanok tulajdonosainak is, akiknek – ugyanúgy, mint a többi érintettnek – fellebbezési joguk van.
Az építkezés során építési naplót kell vezetni, amely a kivitelezés megkezdésétől a befejezéséig vezetett írásos dokumentáció. Időrendben tartalmazza az építőipari kivitelezési tevékenység, illetve az építési–szerelési munkák adatait, valamint a munka menetére, megfelelőségére és dokumentumaira (például tervrajzi kiegészítések) vonatkozó, vagy az elszámoláshoz szükséges jelentős tényeket. Például, ha a tervtől olyan kisebb mértékű eltérések válnak szükségessé az építkezés során, amelyek miatt nem szükséges a terv módosítása, a tervező dokumentálhatja a változtatást a naplóbejegyzéssel is. A naplót az építkezés területén – egy esetleges ellenőrzés miatt – hozzáférhetően kell tárolni, minden nap kitölteni, és 10 évig meg kell őrizni. Célszerű, ha a megbízó naplót legalább tíznaponta átnézi.
Használatba vételi engedély
Ha elkészült a ház, akkor a költözés előtt engedélyt kell kérni. A kérelemhez a felelős műszaki vezető nyilatkozatát szükséges benyújtani arról, hogy az épület a terveknek megfelelően, jó minőségben készült el. Be kell adni a közműszolgáltatók és a kéményseprők nyilatkozatát is, hogy a használatba vételhez hozzájárulnak. Az építési hatóság az engedély kiadása előtt helyszíni szemlét tart.
Későbbi tetőtér-beépítés
Ha a tetőteret később szeretné beépíteni, akkor ahhoz külön építési engedélyt kell kérni. Ekkor, ha nem állnak rendelkezésre az épület tervei, illetve nem a terveknek megfelelően épült fel a ház, a meglevő épület felmérési rajzait készíti el az építész, majd a tetőtér beépítésének tervdokumentációját. Az építési engedélyezési tervdokumentáció ebben az esetben is a feljebb felsorolt tartalommal készüljön el.
Forrás: Velux
Folytatás Facebook-kal
Folytatás Google-lal