Az építés színvonalával, az építésminőség javításával foglalkozó nemzetközi szervezetekben egyre inkább körvonalazódik egy új intézmény, a „minősített kivitelező" intézményének a rendszerbe léptetése.
Ennek vezérszava: „jót, jól". Lényege, hogy egy, a szükséges engedélyekkel, nevezetesen ÉME-vel, vagy ETA-val, azaz technikai referenciákkal rendelkező építési termék felhasználására, beépítésére csak arra felkészült és feljogosított kivitelezői szervezet vagy szervezetek legyenek jogosultak. A kft. kiad minősített vállalkozó igazolást: annak, akinek felkészültsége és referenciákkal bizonyított kivitelezési alkalmassága igazolható, s amelyek elvégzésére a cég elismerhető szakmai képesítést is szerzett. Ehhez kapcsolódik az ÉMI-Minőségjel: a tartósan jó minőségű, az adott termékre vonatkozó műszaki specifikáció követelményeinek magas szinten megfelelő építési termék jele, feltételei: minősége és megbízhatósága egyenletes, és a rendszeres ellenőrzés. A felhasználó számára az egyes termékeken elhelyezett tanúsítási és egyéb jelek megkönnyíthetik a döntést, illetve a választást a felhasználók számára. A független vizsgáló intézetek által odaítélt jelek a gyártók és forgalmazók számára piaci előnyt biztosítanak versenytársaikkal szemben.
Adatbázis nélkül...
Az építésfelügyeleti ellenőrzéseken tapasztalható, hogy „a magyarországi épületállomány egy részébe nem a megfelelő minőségű építőanyagok kerülnek; a törvényes úton forgalomba kerülő termékek és azok gyártói piaci hátrányban vannak a jogszerűtlen termékek forgalmazóival szemben. A nem megfelelő anyagokból épített, és nem megfelelően kivitelezett épületek javítási költségei teherként hárulnak a tulajdonosokra, illetve állami beruházások tekintetében fokozottan a nemzetgazdaságra."
A problémák orvoslására az ÉMI javasolja egy olyan független állami tulajdonú szervezet kijelölését, aki adatbázissal bírjon, mely tartalmazza a Magyarországon (külföldi-magyar) vizsgálati eredmények alapján CE-jellel, vagy a nélkül forgalomba kerülő építési termékek adatbázisát. Az adatbázis feltöltése a forgalmazók jogszabályban előírt bejelentési kötelezettségével valósulhatna meg. Az építési termékek ellenőrzése nem csak a dokumentumok felülvizsgálatára, hanem szükség esetén konkrét anyagvizsgálatokra is kiterjedhetne.
Jelenleg egyetlen szervezet sincs, mely nyilvántartaná a Magyarországon forgalomba kerülő építési termékeket. Holott a rendteremtéshez a „bázis" kikerülhetetlen, s vonatkozik e jelző a kormányzati támogatásra is. Németországban és Ausztriában ezt az utat választották, nyugati szomszédunkban sem régen, 2002-ben hozták létre az adatbázist. Feltöltését folyamatosan kellene végezni, a forgalmazók és építtetők visszajelzései alapján.
Ez is érdekelhet
Az új kormány programjában szerepel a külföldről származó élelmiszer-ellenőrzés másodlagos kontrollja. Célja, hogy akadálytalanul ne áramoljon be hazánkba Európa élelmiszer hulladéka. Jó lenne, ha ezt a kezdeményezést az építőipar területére is be lehetne vezetni és elérni ugyanezt az építési anyagok esetében is.
A cél, hogy a nemzeti vagyon részét képező épületállomány jobb minőségben készüljön, és csak olyan építési termékeket, szerkezeteket építsenek be, amelyek rendelkeznek megfelelőségi igazolással, s amit megalapozott vizsgálatokkal tudnak igazolni. Különösen a külföldi vizsgálatok alapján a magyar piacra kerülő termékek esetében lenne ez indokolt, egyfajta „honosítási eljárás" keretében.
Az adatbázissal, a nem megfelelő építőanyagok kiszűrésével és kiszorításával a piacról jelentősen javulna a magyarországi épületek és építmények minőségi színvonala. A szűrés hatására piaci előnyhöz jutnának a törvényesen forgalmazott termékek gyártói, a következmény: munkahelyteremtés és ezáltal adóbevétel növelés. Ráadásul a külföldi építési termékek felülvizsgálata, „honosítása" egyfajta piacvédő szerepet tölthetne be, segítve a magyar építőanyag-gyártókat, ezzel ugyancsak munkahelyeket teremtve, többlet hazai adóbevételt generálva.
Folytatás Facebook-kal