Majd ha kész a házunk, kitaláljuk, milyen legyen odabent – gondolják sokan. Pedig ez egy tipikus tévedés. Ha valóban kényelmes, praktikus és ízlésünknek megfelelő lakóhelyre vágyunk, érdemes a külsővel párhuzamosan a belsőt is megtervezni.
Csodás vonalak, nagyvonalú arányok, lenyűgöző épület. Aztán, amikor belépünk és körülnézünk, hatalmas a csalódás. A kívülről tökéletesnek tűnő otthon odabent csupa-csupa kompromisszum.
Alapvető hibák
A reprezentatív íves falak miatt a konyha szinte használhatatlan, a bálterem méretű nappaliban elvész az ülőgarnitúra, rengeteg kihasználatlan teret hagyva maga körül. A sok folyosó, közlekedő értékes négyzetmétereket lop el a hasznos lakótérből. A fürdő túl kicsi, az ajtók miatt nem lehet praktikusan bútorozni a szobákat. Mindez egyszerűen kiküszöbölhető lenne, ha az építészeti tervek és a berendezési alaprajz egyszerre, egymáshoz igazodva készülne el.
Előzzük meg a bajt!
Sokan esnek abba hibába, hogy előbb felépítik a házukat, aztán ha elkészült, akkor kezdenek csak neki - alkalmazkodva a meglévő méretekhez, adottságokhoz - a belső kialakításának. Igaz, hogy az építészek néhány alapvető bútort berajzolnak a tervekbe, ám ez nem jelenti azt, hogy ez a legjobb és a lakók igényeinek leginkább megfelelő berendezés. Érdemes tehát az építészeti rajzok elkészülte után, de még az engedélyeztetés előtt – lakberendezővel vagy önállóan – megtervezni a bútorcsoportok helyét.