Otthonunk egészséges lakóklímája a jó minőségű hőszigeteléssel kezdődik

A múlt évben eladott lakóingatlanok 52%-a átlagos, vagy annál rosszabb energiatakarékossági kategóriába került, hőtechnikailag elavult homlokzati szigeteléssel hazánkban pedig, még több mint 3 millió ingatlan rendelkezik. Az elavult hőszigetelés nagyban befolyásolhatja a beltéri klímát, amiben élünk, ezért kiemelten fontos, hogy az ősz közeledtével, milyen felújításon esnek át a kevéssé korszerű épületek.

Magyarország lakosságának 54%-a lakik önálló családi házban, ezért kiemelten fontos ezen típusú ingatlanok hőszigetelése. A nem újépítésű ingatlanoknál számos kérdés merül fel az energetikai korszerűsítés kapcsán, hogy mit és hogyan érdemes felújítani.

A felújítás kezdete

Első lépésként azt kell felmérni, hogy a ház mely szerkezeteinél a legnagyobb a hőveszteség télen, vagy nyáron hol melegedik fel a leginkább. Általánosságban egyharmad részben oszlik meg a felelősség a homlokzat, a nyílászárók, majd minden más, tehát a padló, a tető, egyéb fűtési veszteséget képző házrészek között. Az igazán jó felújítás akkor alapos, ha minden szerkezetet érint, hiszen abban az esetben, ha csak egy szerkezet kap kiemelt figyelmet – például tökéletesen hőszigetelő a fal, de a nyílászárók még nem korszerűek –, akkor úgynevezett hőhidak keletkezhetnek. Ennek következményeként a szerkezetben bár korábban nem tapasztaltuk a meleg levegő gyors távozását, a hőhidaknak köszönhetően ezentúl sokkal gyorsabban kihűl az adott épület. Fontos szempont tehát a komplexitás, ha viszont erre nincs meg a megfelelő költségkeret, akkor elsőként érdemes azt a szerkezetet választani, amivel a legnagyobb eredményt lehet elérni, ez pedig jellemzően a homlokzat vagy a nyílászárók korszerűsítése.

Kívül vagy belül?

Néhány évtizeddel ezelőtt divat volt a perlittel kevert belső szigetelés, napjainkban azonban nem érdemes ezzel próbálkozni. „A belső szigeteléssel ugyanúgy javulhatnak a ház energetikai mutatói, csökken a hőveszteség és a fűtésszámla is, azonban nem ez a jó megoldás. A hőszigetelés alapértelmezésben, ha kívül van, akkor úgy működik, mint egy télikabát, tehát védi az épület szerkezetét. Sokkal kisebb lesz általa a hőingadozás. Ha ez belülre kerül, ez a különbség még rosszabb lesz, mint ha nem is lenne szigetelés. A belülről szigetelt falak jellemzően teljes keresztmetszetben átfagynak télen, teljesen felforrósodnak nyáron, ami már önmagában véve nem tesz jót a falnak. Erre a szakmai mondás, miszerint a télikabátot sem nyeljük le, tehát a hőszigetelésnek alapvetően mindig kívül van a helye” – mondta el Kékesy Péter, a Baumit alkalmazástechnikai vezetője.

Utólagos hőszigeteléssel azon túl, hogy a fűtési és a hűtési költségek csökkenthetők, hozzájárulhatunk a megfelelő beltéri páratartalomhoz: mérsékelhető vele a fal belső felülete és a léghőmérséklet közötti különbség, így minimalizálható a gomba- valamint algaképződés veszélye is. Az egy általános tévhit, hogy azért ne hőszigeteljünk, hogy a falon keresztül távozzon a pára.

A falakon keresztül a beltéri páratartalom maximum 3-5 százaléka távozhat, így a meszes vakolatok és a rendszeres szellőztetés a leghatásosabb megoldások a pára elvezetésére. Tehát páratechnikai szempontból érdemes figyelni a belső oldalra is, hőszigetelés szempontjából azonban nincs kiemelt jelentősége.

A legfontosabb tényezők

Elsőként érdemes megnézni, hogy milyen vastag szigetelésre van szükség, ki kell számolni az adott beruházás megtérülési idejét, hiszen hiába korszerű valami, ha túl hosszú a megtérülési idő. Ideális esetben egy megfelelően kivitelezett hőszigetelés már akár két vagy három évtized alatt is megtérül. Amit szintén nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az egész hőszigetelés csak rendszerben működik megfelelően, épp ezen oknál fogva a rendszerhasználatra már konkrét jogszabályok is vonatkoznak. A hőszigetelő rendszer tanúsított paramétere, ami a minősítésében szerepel csak a megadott rendszerben állja meg a helyét. Abban az esetben, ha külön válogatja össze az ember az egyes elemeket – vakolatot, ragasztót, alapozót, üvegszövetet, stb. –, akkor az nagy valószínűséggel nem fogja hozni az elvárt minőséget és működést, ráadásul az esetben már nem érvényes rá a gyártói garancia.

„Ahhoz, hogy a már meglévő lakóingatlan állományban fejlődés következzen be, nélkülözhetetlen a családi ingatlanok homlokzati hőszigetelésének korszerűsítése, hiszen 10 vagy 15 évvel ezelőtt, a hőszigetelés még csak 5-6 centiméteres volt, a mai előírás már a 20 centiméter. A hőszigetelési rendszer korszerűsítésével pedig tovább szavatolható az ingatlan állaga és növelhető az értéke is, nem beszélve a természetes lakóklíma megteremtéséről” – tette hozzá Kékesy Péter.