Minden szakmának megvannak az unalomig ismételt kérdései, amelyeket az érdeklődők újra és újra feltesznek. Az ilyen kérdéseket – és a hozzájuk tartozó válaszokat - az internet világában sokszor GYIK-nak rövidítik. Fontos, hogy az érintettek gyorsan és egyszerűen kapják meg az információt, ezért a honlapok többnyire külön menüpontban ismertetik ezeket. Most nézzük meg, melyek azok a kérdések, melyeket tisztázni érdemes a homlokzati hőszigetelések kérdésében?
Fog a fal lélegezni?
Sem a hőszigetelés, sem bármilyen építőanyag vagy épületszerkezet nem lélegzik, csak kisebb-nagyobb légáteresztő/páraáteresztő tulajdonsággal rendelkezik. A szerkezetek esetében viszont a légzárás alapvető érdek, hiszen az ellenőrizetlen levegőforgalom nagyon sok meleget képes elvinni a lakótérből. Ezért a légtömörség elérendő cél, és nem kerülendő dolog. Más kérdés, hogy a lakásban termelődő párának viszont ki kell jutni onnan. Ezt viszont nem a falak fogják megoldani, hanem a megfelelő gyakoriságú szellőzés. A lakásban képződő pára (főzés, fürdés, növények, stb.) legfeljebb 1-3%-át képesek a falak eltávolítani, a többi a távozó elhasznált levegővel megy ki. Ezért a párafeldúsulás veszélyére elsősorban ablakcsere után kell figyelni és / vagy gépi szellőztetést kiépíteni, vagy rendszeres szellőztetéssel kell megszabadulni a felesleges párától. A hőszigeteléssel éppen csökkentjük a nedvesség lecsapódásának veszélyét, mivel a falak melegebbek lesznek, így kisebb az esélye annak, hogy rajtuk a penész megjelenjen.
Mekkora a szigetelés ideális vastagsága?
A gazdaságos szigetelési vastagság nem egy fizikai állandó, mint a fény sebessége. Ahogy változik az energiahordozó és a hőszigetelés ára, úgy módosul a hőszigetelés ésszerű mértéke. A környezeti szempontok előtérbe kerülése, az energiapazarlás járulékos költségeinek figyelembe vétele is a vastagságnövelés irányába mutat. Ellenébe hat viszont a magasabb ár, de ezt rendszeresen túlbecsülik. A fix költségek (állványozás, ragasztó, dűbel, vakolat, munkadíj) magas részaránya miatt a kétszer olyan vastag hőszigetelés közel sem kerül kétszer annyiba, de duplán olyan hatékony. Ma panelra, vagy rosszul szigetelt tégla épületre legalább 10 cm, de ha a 2020-tól életbe lépő új rendeletekre is figyelemmel akarunk lenni, úgy inkább 15 cm vastag GRAFIT REFLEX® polisztirolhab (EPS) hőszigetelés javasolt. A részletes kalkulátor itt található: https://www.austrotherm.hu/tudastar/hoszigetelesi-kalkulator-2018/
Hogyan kell ragasztani?
Amióta létezik a homlokzati hőszigetelő rendszer, mindig ugyanúgy – még ha vannak is, akik hajlamosak erről megfeledkezni. A táblák pereme mentén és középen foltokban felhordott ragasztó biztosítja a megfelelő tapadást. A csak pontokban elkövetett ragasztás nem elfogadható! Új építésű tégla falazat és új, tiszta beton felület esetén elégséges lehet, ha csak ragasztással rögzítjük a hőszigetelést, de minden más esetben (szélszívásnak kitett helyeken különösen) a mechanikai rögzítésről (dűbelezés) is gondoskodni kell! A szokásosnál vastagabb hőszigetelés önmagában viszont nem indokolja a dűbelezést, mivel a többlet súly elhanyagolható mértékű. A felületvédelemmel ellátott GRAFIT REFLEX® lemezeknél mindig a festetlen felületükre kell a ragasztót felhordani, úgy, hogy felragasztás után a világos oldalukkal nézzenek kifele.
Folytatás facebook-kal
Folytatás Google-lal