Boldogan beköltözünk az új lakásba, majd hamarosan jön a hidegzuhany: az egyik szomszéd késő éjjel megy fürdeni, a másik dobolni tanul, a felettünk lakó meg fapapucsban járkál, és gyakran tologatja a bútorokat, netán csapágyas a szellőzőberendezés az épületben. Az épületek hangszigetelését már az építéskor meg kellene oldani, mert az utólagos hangszigetelés sokkal drágább és bonyolultabb feladat.
Zajban nem tudunk pihenni, dolgozni, sőt egészségünk is károsodhat. A hangszigetelés sokkal fontosabb része épületeinknek, mint amennyit foglalkoznak vele a tervezők vagy épp a kivitelezők. Sajnos gyakran előfordul, hogy a tervekben szerepelnek a hangszigetelés elemei, de a kivitelező pénzt és időt megtakarítva kihagyja azokat, nem törődve az ott élőkkel. Tehát a jól megtervezett, megfelelő anyagokat és technológiákat alkalmazó, körültekintő kivitelezés a garancia az épület hangszigetelésére. Ha ez elmaradt, akkor az utólagos hangszigetelés bonyolult, sokba kerül és nem olyan hatásos, mint ha már eleve úgy épült volna a ház.
Tökéletes hangszigetelés csak az úgynevezett „szoba a szobában” elv alapján érhető el – vagyis, ha minden falat úsztatunk, és a hanghidakat kiküszöböljük. Általános hiba, hogy a kivitelezés során nem ügyelnek a rugalmas csatlakozásokra, így például a burkolatúsztatás esetében a lábazati szegély soha ne maradjon ki.
A hang
A hang tulajdonképpen rezgés, amikor hallunk valamit akkor a levegő rezgéseit észleljük. Légüres térben nem terjed a hang, fizika órán láthattuk azt a kísérletet, hogy üvegbúra alá helyezett óra csörgését nem hallottuk, ha előtte kiszivattyúztuk onnan a levegőt. A hang másként terjed és más a sebessége levegőben, folyadékban és másként szilárd tárgyakban, például falban. Levegőben és folyadékban hosszanti (longitudinális) hullámokkal terjed a hang. Ez tulajdonképpen sűrűsödések és ritkulások, azaz nagyobb és kisebb nyomású területek, és a hang terjedésekor ez az állapot halad. Levegőben a hang terjedési sebessége 340 méter másodpercenként. Szilárd testekben emellett keresztirányú hullámok is kialakulnak, és a hang sebessége is jóval nagyobb, a betonban például 3100 méter másodpercenként.
Léghang
Azokat a hangokat, zajokat nevezzük léghangnak, amelyek, mint a nevéből is látszik, a levegőben terjednek. Ilyen az utca zaja, az ének, a hangos beszéd vagy a zene, vagy épp a kiabálás. Ha pontosak akarunk lenni, akkor ebben az estben nem is hangszigetelésről, hanem hanggátlásról kellene beszélni, bár a köznyelv nem tesz különbséget a kettő között. A léghangok átjutását a falak, az ajtók, az ablakok hangszigetelésével, hanggátlásával érhetjük el. Sokkal zajosabbak a kemény anyagokkal burkolt helyiség, mint a puhákkal. Így például a kicsempézett fürdőszobában sokkal inkább halljuk környezetünket, mint a szőnyegpadlós, vastag függönnyel védett szobában.
Lépéshang vagy testhang
Ezek azok a zajok, amelyek közvetlenül a falat érik: lépések, falfúrás, szögbeverés, és a falat szintén rezgésbe hozó gépészet: a csövekben folyó víz, vagy amikor bekapcsol a centrifuga. A kétféle hang együtt jár, ha lépéshang jön létre, abból léghang is lesz, a léghang pedig a felületeken át behatol a szerkezetbe és testhang lesz belőle.
Folytatás Facebook-kal
Folytatás Google-lal