Hirdetés

Hőszigeteléssel a kánikula ellen

Mára már nem kérdés Földünk klímaváltozása, a szélsőséges időjárást mindannyian tapasztaljuk. Télen egyre hidegebb, nyáron egyre melegebb van. Télen többet fűtünk, nyáron egyre többet kapcsoljuk be a klímaberendezéseket. 2011-ben a globális energiafogyasztás 2,5 százalékkal emelkedett. Így azután több szén-dioxid bocsátunk ki, ezzel pedig tovább rontjuk Földünk éghajlatát.

A klímaváltozást nem csak bőrünkön, de pénztárcánkon is érezzük. Egy légkondicionáló berendezés akár 250 kWh-val is megnöveli az átlagos család villamosenergia-fogyasztását, ez 8−10 ezer forintot jelent havonta. A Knauf Insulation szakértői szerint − lehetőleg külső − árnyékolással és már 10 cm vastag kőzet- vagy üveggyapot hőszigeteléssel 5−7 Celsius-fokkal is csökkenthető a lakások belső hőmérséklete szén-dioxid-kibocsátás nélkül.

Kritikus évtized

Az Australian National University klímaváltozással foglalkozó intézetének kutatói megállapították, hogy évtizedünk kritikus jelentőségű az éghajlatváltozás szempontjából. Mára már a Föld a közelébe jutott, annak a pontnak, amely után visszafordíthatatlanná válik a felmelegedése. Ha ugyanis az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása korlátlanul emelkedik, akkor a Föld hőmérséklete 2100-ra 6 Celsius-fokkal is nőhet. Az ENSZ szakértői szerint ugyanakkor a globális átlaghőmérsékletnek már 2 Celsius-fokos emelkedése beláthatatlan, katasztrofális következményekhez vezet, és az üvegházhatást fokozó, további spontán szén-dioxid-kibocsátással járhat.

Hűteni háromszor drágább, mint fűteni

Az elmúlt évekhez hasonlóan, tavaly is nőtt a világ energiafelhasználása, 2011-ben összesen 2,5 százalékkal. Riasztó tény, hogy Magyarországon az előrejelzések alapján 2030-ra olyan szintet ér el az energiaigény, amelyet a hazai erőműpark nem tud kiszolgálni. A nagyobb energiaigény oka nyáron a kánikula, amelyre sokan a légkondicionáló berendezéseket vélik a legjobb megoldásnak. Az otthonok hőmérsékletének 1 Celsius-fokkal történő csökkentése ugyanakkor háromszor több energiát igényel, mint 1 Celsius-fokkal való fűtése − ha az ingatlan nincs megfelelően hőszigetelve.

Hőszigeteléssel a kánikula ellen (Forrás: Knauf Insulation)

A klímától csak még melegebb lesz

Nyáron az elfogyasztott energia jelentős részét a légkondicionáló berendezések emésztik föl. A klíma használata azonban ördögi körforgásba taszít bennünket, hiszen a helyiségek hűtésére áramot kell használnunk, amelynek előállítása szén-dioxid-kibocsátással jár, ez pedig fokozza az üvegházhatást, ennek következtében pedig még magasabbra nő a külső hőmérséklet. És a kör ezzel bezárult. Ennek a hatásnak köszönhető a jelenlegi szélsőséges időjárás.

Szigetelés, akár az óceán: télen fűt, nyáron hűt

Azokban a házakban, amelyek nem szigeteltek, akár melegebb is lehet bent, mint kint. Ezzel szemben, ha csak a házak homlokzatát hőszigeteljük, több Celsius-fokkal is hűvösebbé tesszük. Ráadásul télen nagyobb mértékben tartjuk bent a meleget. A Knauf Insulation szakértői szerint megfelelő hőszigeteléssel télen a falak állapotától függően 35−40 százalék, de akár 60−65 százalékos energiamegtakarítás is elérhető. Ezzel pedig nyáron 5−7 Celsius-fokkal csökkenti a lakások hőmérsékletét, így a klímahasználat feleslegessé válik. A hűtési és fűtési költségeken is takarékoskodva, a szigetelésbe fektetett összeg 2−4 év alatt megtérül, hosszú távon pedig minden szigetelésbe fektetett 1 forint 7 forint hasznot hoz

Hőszigeteléssel a kánikula ellen (Forrás: Knauf Insulation)

A paksi atomerőmű-bővítésből minden magyar lakás hőszigetelhető

Hazánk növekvő energiaigényének kielégítésére született megoldások közül a paksi atomerőmű bővítését kormányhatározatban nyilvánították nemzetgazdaság szempontjából kiemelt beruházássá a közelmúltban. Szakértők szerint a tervezett fejlesztés mintegy 3500 milliárd forintba kerül. Ez az összeg, lakóegységenként 1 millió forintos költséget feltételezve, 3,5 millió, azaz csaknem minden magyarországi lakóépület szigetelését fedezné. A házak hőszigetelése pedig nem csupán a nyári áramszükségleti csúcsot csökkentené környezetbarát módon, de a téli időszakban is 40 százalékkal csökkentené az ugyancsak szén-dioxidot kibocsátó, fosszilis energia iránti igényt. A lakóépületek pedig magasabb energetikai besorolásúvá válnának. A magyar családi házak jellemzően F−G besorolásúak, energiaigényük 400−500 kWh négyzetméterenként és évente, ami tízszer több mint egy magasabb energetikai besorolású házé, ahol ez 40−50 kWh négyzetméterenkénti érték körül alakul. Épületeink hőszigetelésével a lakásokban elfogyasztott energia 40 százaléka, megtakarítható lenne, ami országos szinten 152 PJ, ez 6 millió tonna szén-dioxid-kibocsátáscsökkenéssel járna együtt. Télen, nyáron.

Forrás: Knauf Insulation/Premier Kommunikációs Iroda

Kapcsolódó cikkek

Homeinfo Kedvezmény Hetek

Építkezés, felújítás, lakberendezés? Több 100 kupon, 10-40% kedvezmény, több 100 üzletben.

Tetőfelújítás vagy új tetőszerkezet? Így kérjen ajánlatot!

Elérkezett a tetőfelújítás ideje? Építkezik? Vagy még csak a tervezés folyamatánál jár? Otthona éke és védelmezője minden esetben a tető, ezért olyan fontos, hogy mind esztétikailag, mind funkciójában és ár-érték arányában is azt nyújtsa, amit várunk tőle. Az elhatározást követően azonban a legelső lépés az ajánlatkérés.

Így ellenőrizhetjük, hogy zuhanykabinunk biztonságos-e

A zuhanykabin vásárlásakor kevesen gondolnak arra, hogy a biztonság is fontos szempont lehet, hiszen „mi baj történhet?”. Nos, a zuhanykabin üvegből készül!

Trendi, energiahatékony zöldtetők - Fejünk felett épülhet a zöld jövő

A városi levegő hőmérséklet – a városi hőszigethatás – csökkentésének egyik leghatékonyabb módja a zöldtető.

Robotok dolgoznak a szekszárdi Austrotherm üzemben

Az Austrotherm Kft. 1991. óta gyártja az expandált polisztirolhab (EPS) hőszigetelő anyagokat. A győri központ mellett a gyöngyösi, és a szekszárdi gyárakból látja el országszerte partnereit a piacvezető vállalkozás.

Otthontámogatási kisokos – ezekkel fontos tisztában lenni, ha felújít, építkezik

Számos kérdés vetődhet fel a 2021. január 1-ével igényelhető felújítási támogatásokkal összefüggésben, melyekkel érdemes tisztában lenni, hogy a rendelkezésre álló összegeket minél hatékonyabban tudjuk felhasználni.

Energia- és pénz megtakarítás tudatos házkialakítással. Szakértők szerint a tudatos választás akár már 5 éven belül is megtérülhet a rezsiköltségekben

Az energiahatékony otthonok kialakítása egyszerűbb, mint gondolnánk. Az épületenergetikai szakmérnök szerint megfelelő házkialakítással, felújítással akár 5 éven belül is megtérülhet az egy-egy energiahatékonyabb megoldásba fektetett plusz pénz.

Így válasszunk nyílászárót! – 3 fontos szempont a csalódások helyett

Egy nyílászáró legfeljebb annyira lehet jó, mint amilyen a leggyengébb alkatrésze. Nem szabad megspórolni azt, ami műszakilag, illetve minőségben indokolt, és akkor hosszú távon szavatolható a működés és a működtetés.

Lépcső a szobából a teraszra? Minek?

Ki szeretne a nappaliból a teraszra lépcsőkön feljutni? Pedig, ha terasz alatt lakótér van - és ez azért előfordulhat – oda bizony kellő vastagságú hőszigetelés dukál, vastagabb, mint a lakóterek közé. De mi van akkor, ha nem fér el? Mutatunk három hőszigetelési példát ahol a „helynek” döntő szerep jutott.

82 év alatt újulhat meg a teljes családi ház állomány Magyarországon. Unokáink már látni fogják?

Magyarországon 2,7 millió családi ház van. Energetikailag korszerűnek 5-10%-uk mondható, melyek energetikai korszerűsítést nem igényelnek, hiszen ezeket eleve a kor követelményeinek megfelelően építették, vagy már energiahatékonysági szempontból teljes körűen felújították azokat.