Hirdetés

Hőszigeteléssel a kánikula ellen

Mára már nem kérdés Földünk klímaváltozása, a szélsőséges időjárást mindannyian tapasztaljuk. Télen egyre hidegebb, nyáron egyre melegebb van. Télen többet fűtünk, nyáron egyre többet kapcsoljuk be a klímaberendezéseket. 2011-ben a globális energiafogyasztás 2,5 százalékkal emelkedett. Így azután több szén-dioxid bocsátunk ki, ezzel pedig tovább rontjuk Földünk éghajlatát.

A klímaváltozást nem csak bőrünkön, de pénztárcánkon is érezzük. Egy légkondicionáló berendezés akár 250 kWh-val is megnöveli az átlagos család villamosenergia-fogyasztását, ez 8−10 ezer forintot jelent havonta. A Knauf Insulation szakértői szerint − lehetőleg külső − árnyékolással és már 10 cm vastag kőzet- vagy üveggyapot hőszigeteléssel 5−7 Celsius-fokkal is csökkenthető a lakások belső hőmérséklete szén-dioxid-kibocsátás nélkül.

Kritikus évtized

Az Australian National University klímaváltozással foglalkozó intézetének kutatói megállapították, hogy évtizedünk kritikus jelentőségű az éghajlatváltozás szempontjából. Mára már a Föld a közelébe jutott, annak a pontnak, amely után visszafordíthatatlanná válik a felmelegedése. Ha ugyanis az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása korlátlanul emelkedik, akkor a Föld hőmérséklete 2100-ra 6 Celsius-fokkal is nőhet. Az ENSZ szakértői szerint ugyanakkor a globális átlaghőmérsékletnek már 2 Celsius-fokos emelkedése beláthatatlan, katasztrofális következményekhez vezet, és az üvegházhatást fokozó, további spontán szén-dioxid-kibocsátással járhat.

Hűteni háromszor drágább, mint fűteni

Az elmúlt évekhez hasonlóan, tavaly is nőtt a világ energiafelhasználása, 2011-ben összesen 2,5 százalékkal. Riasztó tény, hogy Magyarországon az előrejelzések alapján 2030-ra olyan szintet ér el az energiaigény, amelyet a hazai erőműpark nem tud kiszolgálni. A nagyobb energiaigény oka nyáron a kánikula, amelyre sokan a légkondicionáló berendezéseket vélik a legjobb megoldásnak. Az otthonok hőmérsékletének 1 Celsius-fokkal történő csökkentése ugyanakkor háromszor több energiát igényel, mint 1 Celsius-fokkal való fűtése − ha az ingatlan nincs megfelelően hőszigetelve.

Hőszigeteléssel a kánikula ellen (Forrás: Knauf Insulation)

A klímától csak még melegebb lesz

Nyáron az elfogyasztott energia jelentős részét a légkondicionáló berendezések emésztik föl. A klíma használata azonban ördögi körforgásba taszít bennünket, hiszen a helyiségek hűtésére áramot kell használnunk, amelynek előállítása szén-dioxid-kibocsátással jár, ez pedig fokozza az üvegházhatást, ennek következtében pedig még magasabbra nő a külső hőmérséklet. És a kör ezzel bezárult. Ennek a hatásnak köszönhető a jelenlegi szélsőséges időjárás.

Szigetelés, akár az óceán: télen fűt, nyáron hűt

Azokban a házakban, amelyek nem szigeteltek, akár melegebb is lehet bent, mint kint. Ezzel szemben, ha csak a házak homlokzatát hőszigeteljük, több Celsius-fokkal is hűvösebbé tesszük. Ráadásul télen nagyobb mértékben tartjuk bent a meleget. A Knauf Insulation szakértői szerint megfelelő hőszigeteléssel télen a falak állapotától függően 35−40 százalék, de akár 60−65 százalékos energiamegtakarítás is elérhető. Ezzel pedig nyáron 5−7 Celsius-fokkal csökkenti a lakások hőmérsékletét, így a klímahasználat feleslegessé válik. A hűtési és fűtési költségeken is takarékoskodva, a szigetelésbe fektetett összeg 2−4 év alatt megtérül, hosszú távon pedig minden szigetelésbe fektetett 1 forint 7 forint hasznot hoz

Hőszigeteléssel a kánikula ellen (Forrás: Knauf Insulation)

A paksi atomerőmű-bővítésből minden magyar lakás hőszigetelhető

Hazánk növekvő energiaigényének kielégítésére született megoldások közül a paksi atomerőmű bővítését kormányhatározatban nyilvánították nemzetgazdaság szempontjából kiemelt beruházássá a közelmúltban. Szakértők szerint a tervezett fejlesztés mintegy 3500 milliárd forintba kerül. Ez az összeg, lakóegységenként 1 millió forintos költséget feltételezve, 3,5 millió, azaz csaknem minden magyarországi lakóépület szigetelését fedezné. A házak hőszigetelése pedig nem csupán a nyári áramszükségleti csúcsot csökkentené környezetbarát módon, de a téli időszakban is 40 százalékkal csökkentené az ugyancsak szén-dioxidot kibocsátó, fosszilis energia iránti igényt. A lakóépületek pedig magasabb energetikai besorolásúvá válnának. A magyar családi házak jellemzően F−G besorolásúak, energiaigényük 400−500 kWh négyzetméterenként és évente, ami tízszer több mint egy magasabb energetikai besorolású házé, ahol ez 40−50 kWh négyzetméterenkénti érték körül alakul. Épületeink hőszigetelésével a lakásokban elfogyasztott energia 40 százaléka, megtakarítható lenne, ami országos szinten 152 PJ, ez 6 millió tonna szén-dioxid-kibocsátáscsökkenéssel járna együtt. Télen, nyáron.

Forrás: Knauf Insulation/Premier Kommunikációs Iroda

Kapcsolódó cikkek

A lakásokkal szemben egyre nagyobb kereslet mutatkozik a házakra

A korábban nagy népszerűségnek örvendő lakások kezdik elveszteni a varázserejüket. Persze még mindig vannak olyanok, akik szívesebben alakítják ki otthonukat egy lakásban, mint egy házban, de egyre többet vannak azok, akik a házakat részesítik előnyben. Az Ingatlannet.hu utánajárt minek köszönhető a változás.

Év háza 2020: a Budai Vigadó és egy hűvösvölgyi családi ház lett az idei két legjobb

Szeptember 17-én, gálaesten adták át az idei Év háza pályázat díjait, mely az elmúlt évtizedben a legismertebb és legszélesebb körben érdeklődésre számot tartó építész szakmai elismeréssé vált. Az eredményhirdetést a megjelenteken kívül az érdeklődők a helyszínről sugárzott online közvetítésen élőben követhették.

Gyorsabb kivitelezés, hosszabb távú megoldás – tetőszigetelés okosan

A tetőszigetelés okos megoldását képviselő ISOTEC egy olyan komplett rendszert kínál, melynek alkalmazásával hatékonyan küszöbölhetők ki a hagyományos technikák használatából eredő hibák.

A koronavírus sem gyengítette az ingatlanpiacot

Az elmúlt két évben harmadával nőttek az ingatlanárak országszerte, ám a felújított, korszerű fűtéssel, szigeteléssel ellátott otthonok ára még ennél is nagyobb mértékben emelkedett.

MÉASZ: a magasépítést ösztönző további lépésekkel célszerű segíteni az építésgazdaság GDP-hez adott értékét

A hazai építőanyag gyártók tapasztalata szerint 2020 második negyedévében és júliusban jellemzően stagnáltak vagy 5-15%-kal csökkentek, a homlokzati nyílászárók esetében pedig 20%-kal estek vissza a magasépítéshez, különösen a lakóingatlanok építéséhez és korszerűsítéséhez felhasznált építőanyagok és építési termékek volumenei, összehasonlítva 2019 azonos időszakával.

Erre nagyon figyeljen! Változnak a hőtechnikai követelmények 2021-ben

Jó dolog, amikor az ember össze tudja kötni a kellemeset a hasznossal és ugyanígy több szempontból jó nekünk, ha a praktikust kötjük össze a kötelezővel. Hiszen, ha már valamire „hivatalból” is oda kell figyelnünk, azt miért ne tennénk úgy, hogy abból minden tekintetben a lehető legjobban jöjjünk ki? Erre jó példa az ISOTEC tetőszigetelés.

Nyáron is fontos a hőszigetelés

Hajlamosak vagyunk a hőszigeteléssel kapcsolatban csak a téli fűtési szezonra koncentrálni, amikor az elsődleges célunk az, hogy a szigetelőrendszer és a nyílászárók ne engedjék ki a benti meleget. Pedig a nyári kánikulában sem csak a ventilátorok és légkondicionálók használatával enyhíthetjük a hőséget.

A tetőfelújítás új korszaka: szarufa fölötti szigetelés Isotec panellel

Nem mindegy, hogy a régi tető szigetelését milyen minőségben, mennyi idő alatt és milyen hibázási lehetőségek mellett végeztetjük el. A későbbi bosszankodás esélyét csökkenti nullára az Isotec tetőszigetelő panel.

Meleg zokni a ház láb(azat)ára

Az épületenergetikai szabályozás változása minden szerkezetet érint, nem csak a külső falakat vagy a tetőt. A célunk ugyanis az, hogy a termikus burok egyenletesen vegye körbe épületünket, nem maradjon szigeteletlenül semelyik része sem.