Fürdőszoba Show 2020. január 17-18-19. Kíváncsi a legújabb fürdőszoba trendekre? Érdekel →

Hőszigeteléssel a kánikula ellen

Mára már nem kérdés Földünk klímaváltozása, a szélsőséges időjárást mindannyian tapasztaljuk. Télen egyre hidegebb, nyáron egyre melegebb van. Télen többet fűtünk, nyáron egyre többet kapcsoljuk be a klímaberendezéseket. 2011-ben a globális energiafogyasztás 2,5 százalékkal emelkedett. Így azután több szén-dioxid bocsátunk ki, ezzel pedig tovább rontjuk Földünk éghajlatát.

A klímaváltozást nem csak bőrünkön, de pénztárcánkon is érezzük. Egy légkondicionáló berendezés akár 250 kWh-val is megnöveli az átlagos család villamosenergia-fogyasztását, ez 8−10 ezer forintot jelent havonta. A Knauf Insulation szakértői szerint − lehetőleg külső − árnyékolással és már 10 cm vastag kőzet- vagy üveggyapot hőszigeteléssel 5−7 Celsius-fokkal is csökkenthető a lakások belső hőmérséklete szén-dioxid-kibocsátás nélkül.

Kritikus évtized

Az Australian National University klímaváltozással foglalkozó intézetének kutatói megállapították, hogy évtizedünk kritikus jelentőségű az éghajlatváltozás szempontjából. Mára már a Föld a közelébe jutott, annak a pontnak, amely után visszafordíthatatlanná válik a felmelegedése. Ha ugyanis az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása korlátlanul emelkedik, akkor a Föld hőmérséklete 2100-ra 6 Celsius-fokkal is nőhet. Az ENSZ szakértői szerint ugyanakkor a globális átlaghőmérsékletnek már 2 Celsius-fokos emelkedése beláthatatlan, katasztrofális következményekhez vezet, és az üvegházhatást fokozó, további spontán szén-dioxid-kibocsátással járhat.

Hűteni háromszor drágább, mint fűteni

Az elmúlt évekhez hasonlóan, tavaly is nőtt a világ energiafelhasználása, 2011-ben összesen 2,5 százalékkal. Riasztó tény, hogy Magyarországon az előrejelzések alapján 2030-ra olyan szintet ér el az energiaigény, amelyet a hazai erőműpark nem tud kiszolgálni. A nagyobb energiaigény oka nyáron a kánikula, amelyre sokan a légkondicionáló berendezéseket vélik a legjobb megoldásnak. Az otthonok hőmérsékletének 1 Celsius-fokkal történő csökkentése ugyanakkor háromszor több energiát igényel, mint 1 Celsius-fokkal való fűtése − ha az ingatlan nincs megfelelően hőszigetelve.

Hőszigeteléssel a kánikula ellen (Forrás: Knauf Insulation)

A klímától csak még melegebb lesz

Nyáron az elfogyasztott energia jelentős részét a légkondicionáló berendezések emésztik föl. A klíma használata azonban ördögi körforgásba taszít bennünket, hiszen a helyiségek hűtésére áramot kell használnunk, amelynek előállítása szén-dioxid-kibocsátással jár, ez pedig fokozza az üvegházhatást, ennek következtében pedig még magasabbra nő a külső hőmérséklet. És a kör ezzel bezárult. Ennek a hatásnak köszönhető a jelenlegi szélsőséges időjárás.

Szigetelés, akár az óceán: télen fűt, nyáron hűt

Azokban a házakban, amelyek nem szigeteltek, akár melegebb is lehet bent, mint kint. Ezzel szemben, ha csak a házak homlokzatát hőszigeteljük, több Celsius-fokkal is hűvösebbé tesszük. Ráadásul télen nagyobb mértékben tartjuk bent a meleget. A Knauf Insulation szakértői szerint megfelelő hőszigeteléssel télen a falak állapotától függően 35−40 százalék, de akár 60−65 százalékos energiamegtakarítás is elérhető. Ezzel pedig nyáron 5−7 Celsius-fokkal csökkenti a lakások hőmérsékletét, így a klímahasználat feleslegessé válik. A hűtési és fűtési költségeken is takarékoskodva, a szigetelésbe fektetett összeg 2−4 év alatt megtérül, hosszú távon pedig minden szigetelésbe fektetett 1 forint 7 forint hasznot hoz

Hőszigeteléssel a kánikula ellen (Forrás: Knauf Insulation)

A paksi atomerőmű-bővítésből minden magyar lakás hőszigetelhető

Hazánk növekvő energiaigényének kielégítésére született megoldások közül a paksi atomerőmű bővítését kormányhatározatban nyilvánították nemzetgazdaság szempontjából kiemelt beruházássá a közelmúltban. Szakértők szerint a tervezett fejlesztés mintegy 3500 milliárd forintba kerül. Ez az összeg, lakóegységenként 1 millió forintos költséget feltételezve, 3,5 millió, azaz csaknem minden magyarországi lakóépület szigetelését fedezné. A házak hőszigetelése pedig nem csupán a nyári áramszükségleti csúcsot csökkentené környezetbarát módon, de a téli időszakban is 40 százalékkal csökkentené az ugyancsak szén-dioxidot kibocsátó, fosszilis energia iránti igényt. A lakóépületek pedig magasabb energetikai besorolásúvá válnának. A magyar családi házak jellemzően F−G besorolásúak, energiaigényük 400−500 kWh négyzetméterenként és évente, ami tízszer több mint egy magasabb energetikai besorolású házé, ahol ez 40−50 kWh négyzetméterenkénti érték körül alakul. Épületeink hőszigetelésével a lakásokban elfogyasztott energia 40 százaléka, megtakarítható lenne, ami országos szinten 152 PJ, ez 6 millió tonna szén-dioxid-kibocsátáscsökkenéssel járna együtt. Télen, nyáron.

Forrás: Knauf Insulation/Premier Kommunikációs Iroda

Kapcsolódó cikkek

Családi ház felújítása 3. rész – A fűtésrendszer korszerűsítése

„Aki olyan mértékű felújításra szánja el magát, mint mi, legjobb, ha a fűtésrendszert egy alapos újragondolásnak veti alá.” Személyes tapasztalatok egy - többé-kevésbé - saját kezűleg végzett felújításról.

Modern kis lakás rengeteg tárolóval – A lakberendező tanácsai egy átalakítás kapcsán

Hogyan lehet megvalósítani a minimál stílus irányelveit 33 négyzetméteren? Rengeteg tárolóval! Tanácsok a lakberendezőtől.

Talajhoz simulva: hőszigetelés a lábazaton és a pinceszinten

A megfelelő hőszigetelésen nemcsak az épület stabilitása és költséghatékonysága múlik, hanem a lehetőségek kiaknázása is – például azzal, hogy a pince több legyen, mint tároló.

Régi borospincéből építész műterem Budajenőn

Felújtani, átalakítani, az eredeti funkciókat elhagyni és újragondolni, komoly munka, de látva az eredményt, kimondhatjuk: megéri fáradozni.

Tetőjavítás, tető vízszigetelés egyszerűen, házilag

A tetővel kapcsolatos karbantartási munkákat ajánlott szakemberre bízni. Bizonyos esetekben azonban dolgozhatunk olyan anyagokkal, melyek segítségével saját kezűleg is elvégezhető a kivitelezés.

A családi házak szigetelésével a levegőminőség is javítható

Magyarországon a magas téli szállópor koncentráció egyik fő oka az, hogy a családi ház állomány 70%-a, azaz mintegy 1,8 millió lakóépület nem, vagy nem megfelelően hőszigetelt, miközben a háztartások több mint harmada fosszilis energia felhasználásával fűt.

Családi ház felújítása 2. rész - Falazás és nyílászáró beépítés, előkészítési munkák

Korábbi cikkünkben egy családi ház felújítási munkáinak személyes tapasztalatait mutattuk be. A cikksorozat nem a szakembereknek szánt műszaki megoldásokkal teletűzdelt írás, hanem azoknak szól, akik felújításra szánják el magukat és képesek azt végigvinni, akár saját kezűleg is.

Fontos a hőszigetelés, de sokan kevesebbel is beérnék

A polisztirol és a kőzetgyapot a legnépszerűbb hőszigetelő anyagok, a tető és a homlokzat szigetelésére áldoztak vagy áldoznának a legtöbben, és az építkezők, lakásfelújítók közül sokan kacsintgatnak a megújuló energiaforrások felé – legalábbis egy friss felmérés tanulságai szerint.

Új, hatékony hőszigetelő anyag lábazatra

A fokozott épületenergetikai követelmény hatékonyabb hőszigetelést követel minden épületszerkezeten, így a lábazaton is. A hőhidak minimalizálása érdekében a lábazatot és a homlokzatot egyenlő mértékben kell szigetelni. Csak ez nem mindig egyszerű.

Önnek ajánljuk