Mára már nem kérdés Földünk klímaváltozása, a szélsőséges időjárást mindannyian tapasztaljuk. Télen egyre hidegebb, nyáron egyre melegebb van. Télen többet fűtünk, nyáron egyre többet kapcsoljuk be a klímaberendezéseket. 2011-ben a globális energiafogyasztás 2,5 százalékkal emelkedett. Így azután több szén-dioxid bocsátunk ki, ezzel pedig tovább rontjuk Földünk éghajlatát.
A klímaváltozást nem csak bőrünkön, de pénztárcánkon is érezzük. Egy légkondicionáló berendezés akár 250 kWh-val is megnöveli az átlagos család villamosenergia-fogyasztását, ez 8−10 ezer forintot jelent havonta. A Knauf Insulation szakértői szerint − lehetőleg külső − árnyékolással és már 10 cm vastag kőzet- vagy üveggyapot hőszigeteléssel 5−7 Celsius-fokkal is csökkenthető a lakások belső hőmérséklete szén-dioxid-kibocsátás nélkül.
Hűteni háromszor drágább, mint fűteni
Az elmúlt évekhez hasonlóan, tavaly is nőtt a világ energiafelhasználása, 2011-ben összesen 2,5 százalékkal. Riasztó tény, hogy Magyarországon az előrejelzések alapján 2030-ra olyan szintet ér el az energiaigény, amelyet a hazai erőműpark nem tud kiszolgálni. A nagyobb energiaigény oka nyáron a kánikula, amelyre sokan a légkondicionáló berendezéseket vélik a legjobb megoldásnak. Az otthonok hőmérsékletének 1 Celsius-fokkal történő csökkentése ugyanakkor háromszor több energiát igényel, mint 1 Celsius-fokkal való fűtése − ha az ingatlan nincs megfelelően hőszigetelve.
A klímától csak még melegebb lesz
Nyáron az elfogyasztott energia jelentős részét a légkondicionáló berendezések emésztik föl. A klíma használata azonban ördögi körforgásba taszít bennünket, hiszen a helyiségek hűtésére áramot kell használnunk, amelynek előállítása szén-dioxid-kibocsátással jár, ez pedig fokozza az üvegházhatást, ennek következtében pedig még magasabbra nő a külső hőmérséklet. És a kör ezzel bezárult. Ennek a hatásnak köszönhető a jelenlegi szélsőséges időjárás.