A válság hatására csökkentek az ingatlanárak, hőszigeteléssel viszont kiegyenlítheti a veszteséget, és mérsékelheti a havi rezsit is. Az energiahatékony beruházás pedig jobb befektetés, mintha a bankban tartaná a pénzét.
Idén újra emelkedtek az energiaárak, ráadásul még az áfa is nőtt. Mindez együtt 4,2 százalékos növekedést jelent a háztartások fenntartási költségeiben.
A válság hatására pedig csökkentek az ingatlanárak, ennek mértéke az ingatlan helyétől, méretétől és állapotától függően változik, átlagosan 12 százalék. De egyedi esetben ennél jóval nagyobb is lehet. Az értékcsökkenés a bérbe adni kívánt lakásokra is vonatkozik. Viszont, aki teheti, biztonságos befektetést keres megtakarításainak. Mindezeket összevetve, ma az egyik legjobb befektetés a lakás vagy a családi ház energiahatékony felújítása: a hőszigetelés, a gépészeti felújítás és az ablakcsere. A felújítás mértékétől és minőségétől függően átlagosan 30–40 százalékos fűtésköltség-megtakarítás érhető el. Komoly beruházás esetén a 80–90 százalékot is elérheti ez az érték. A fűtésköltség-megtakarításon túl pedig nő az ingatlan értéke. A vevő vagy a bérlő első kérdése mindig az: és mennyi a rezsi. Sőt az energiaárak folyamatos emelkedésével számolva, a befektetett pénz megtérülési ideje csökken.
Mi éri meg jobban a szigetelés vagy a bankbetét?
Az energiahatékonysági beruházás, nagyobb megtakarítást eredményez a családi kasszának, mint egy bankbetét hozama. A magyar családok mindössze 17,5 százaléka rendelkezik megtakarítással, ami nagymértékű beruházást nem tesz lehetővé, de például a lakás hőszigetelésre azonban elég lehet. A bankbetét ma átlag 7–8 százalék éves kamatot ígér, ebből 3–4 százalékot elvisz az infláció, így ez a megtakarítási forma csupán 4–5 százalék nettó hozamot jelent. Ezzel szemben a szigetelés akár 25 százalékos megtérülést hozhat évente, hosszú távon pedig minden, szigetelésbe fektetett forint több mint 7 forint hasznot eredményez.
Ez is érdekelhet
Ma hazánkban az átlagos családi ház esetében a hő
- 20–35 százaléka a falakon,
- 15–25 százaléka a tetőn,
- 10–20 százaléka a kéményen,
- 10–15 százaléka a nyílászárókon,
- 10–15 százaléka a födémen és a padlón át távozik.
2012. január 1-jétől az ingatlan adás-vétel és az egy évnél hosszabb idejű lakásbérlés esetében kötelező az eladónak, illetve a bérbeadónak bemutatni a lakás vagy a ház energetikai tanúsítványát avagy „lakcímkéjét”. Azonban, ha nincs meg, egyelő még nem büntet a hatóság, ennek határideje 2013. január 9.
A mai hazai lakásállomány energetikai szempontból rendkívül rossz állapotban van. Egyes becslések szerint az átlag otthon ma hazánkban F-kategóriás. Az az épület, amely megfelel a hazai előírásoknak, az is csak C-kategóriás. Pedig már hűtőszekrényből vagy mosógépből sem igen kapható C-s. A felújítás után, ha az több területre is kiterjedt, akkor legalább 3–4 osztállyal magasabb besorolásba kerülhet a ház. Ez pedig jelentősen növelheti az ingatlan értékét. Csökken a rezsi, ezzel együtt pedig nő az eladási ár vagy a bérleti díj, és megtérül a befektetés.
Forrás: Premier Kommunikációs Iroda
Folytatás Facebook-kal
Folytatás Google-lal