Hőszigetelés belülről? Miért nem szabad, és ha mégis, akkor hogyan

Milyen károkat okoz az épület szerkezetében és a lakótérben a belső oldali hőszigetelés. Szerzőnk egy tévéműsor után ragadott tollat, amelyben hiányosan, sőt félrevezető módon tájékoztatták a nézőket.

Sajnos, sokan vannak még úgy, hogy amit olvastak az újságban vagy láttak a tévében azt elhiszik. Pedig lassan meg kell tanulnunk kritikával fogadni a híreket. Az egyik kereskedelmi tévé magazinműsorában hangzott el a riport, amelyben egy „szakember” olyan belső oldali hőszigetelést mutatott be, amely polisztirolra erősített fémbevonatú műanyagcellákból áll. A forgalmazó elmondta, a levegővel szigetelnek. Nos, ez valamennyi hőszigetelő anyagra igaz, többek közt magára a polisztirolra is, hiszen abban is kicsiny légbuborékok hőszigetelnek.

A látottak alapján fölmerül a kérdés, van-e a műsorban szereplő szakembernek épületfizikai szakképzettsége, gyaníthatóan nincs, mert különben tudná, hogy a bemutatott módon nem szabad hőszigetelni.

Alapszabály, hogy a lehetőségekhez képest a hőszigetelés mindig a külső oldalra kerüljön. Amikor ez nem megvalósítható, akkor készülhet a hőszigetelés a belső oldalra, de különös gondossággal kell eljárni. A falszerkezet belső oldalán hőszigetelni csak úgy szabad, hogy a hőszigetelés belső oldalán – a lakótér felőli oldalon – párazáró réteget kell felragasztani a hőszigetelésre, ezzel megakadályozható a szobában lévő pára bediffundálása az épület külső falszerkezetébe. Ebben az esetben azonban a helyiség páratartalma jelentősen megnő, az pedig más károkat okoz.

Belső oldali hőszigetelés

A hiba oka

Minden esetben, amikor belülről lehet csak szigetelni, így például műemléki védelem alatt álló házaknál, gondoskodni kell arról, hogy az épület külső falszerkezetében ne legyen páradiffúziós lecsapódás. Ekkor ugyan is a belülről történt hőszigetelés miatt a meglévő fal belsejében a hőmérséklet annyira lehűl, hogy kondenzáció lép fel, azaz a nedvesség lecsapódik, a benne lévő vízgőz akár meg is fagy és tönkreteszi a falszerkezetet.

Ez csak évek múlva jelentkezik, így hiába mutatták most be a már fél éve megépített hőszigetelést, a lakók még nem tudják, hogy a megtakarításuk többszörösét, nagyságrenddel többet fognak az épület szerkezetének javítására költeni.

Ahhoz, hogy a lakásban a lecsapódás elkerülhető legyen, ismerni kell a külső falszerkezet kialakítását, a lakás fűtésének módját. A páralecsapódást egy sor jól ismert és megváltoztathatatlan fizikai tényező hozza létre. Jelenléte erősen kapcsolódik ahhoz, hogyan fűtik, szellőztetik és szigetelik az épületszerkezetet.

Belső oldali hőszigetelés

Vízgőz

A levegő mindig tartalmaz valamennyi vízgőzt. A lakásokban az életvitelnek köszönhetően állandóan párát fejlesztenek az ott lakók, például főznek, tisztálkodnak, lélegeznek, növényeik vannak. Így a fűtött épületben a levegő rendszerint több nedvességet tartalmaz, mint a külső levegő. Nyomása ezért nagyobb, és igyekszik a meleg levegőt keresztüljuttatni a falszerkezeten, amely ha áteresztőképes, a levegő magával viszi páratartalmát. A levegőben a vízgőz nyomást hoz létre, amely hozzájárul a levegő össznyomásához. Minél több nedvesség van a levegőben, annál nagyobb a vízgőz résznyomása a levegő össznyomásában. Ezt a nyomást gőznyomásnak nevezzük és millibarban (mbar) mérjük. Helyes hőszigetelési rétegrend felépítésekor a hőszigetelő réteget mindig az épületszerkezet külső oldalán helyezik el, így ugyanis a falszerkezetben a hőmérsékletet magasan tartva, a vízgőz nem fog kicsapódni (kondenzálódni). A vízgőz ritkán válik láthatóvá, és általában nem érzékeljük jelenlétét. Közvetett módon érzékeljük, amikor az épület belső falain piszkos, fekete penészfoltok alakulnak ki azokban a helyiségekben, amelyek kevésbé jól fűtöttek.

Belső oldali hőszigetelés

Felületi lecsapódás

A lecsapódás – amely a légkörben levő vízgőz látható megnyilvánulása – nagyon gyakran jelentkezik. Ez akkor tapasztalható, amikor a külső léghőmérséklet a fagyponthoz közeledik. Ez attól van, hogy a meleg levegő több vízgőzt képes magában tartani, mint a hideg. Ha a meleg levegő hidegebbel vagy hideg felülettel érintkezik, akkor lehűl. Ha eredetileg nagy volt a nedvességtartalma, akkor már nem tudja tovább tartani az eddig hordozott összes vízgőzt, annak egy része kiválik belőle, lecsapódik. Ezt a hőmérsékletet harmatpontnak nevezzük. Épületekben rendszerint úgy jön létre a lecsapódás, hogy a meleg levegő hideg felülettel érintkezik, lehűl, a feleslegben lévő vízgőz folyadékká válik. Ez bekövetkezhet a vakolt falon vagy az ablaküvegen. Amennyiben a falszerkezet nincs hőszigetelve, a belső felületen jelentkezik először a nedvesség, majd a penész. A penészfoltok megjelenése akkor valószínű, ha a relatív páratartalom gyakran és hosszú ideig meghaladja a 80 százalékot. A jelenséget felületi lecsapódásnak nevezzük.

Bokor András okleveles épületgépész mérnök, igazságügyi szakértő
www.vizaterv.hu

Kapcsolódó cikkeink
Passzívházak hőszigetelése
Hulladékból hőszigetelő anyag


Az eredeti tévéműsor
tv2.hu/naplo/video/naplo-2012-01-15-2-resz

Kapcsolódó cikkek

Hogyan válasszunk jó ablakot?

Mivel a lakás belső hőjének kb. 30%-át a nyílászárókon keresztül veszítjük el, a megfelelő nyílászárók kiválasztása kulcsfontosságú.

Világítás felújítás: új lámpatest vagy elég az új fényforrás?

A kérdést két irányból kell megközelíteni. Az első, amikor meglévő csillárunk működőképes és szeretjük is, így nem akarjuk lecserélni. Új építésnél, vagy már tönkrement régi lámpatestünk cseréjénél már más szempontok alapján kell választanunk.

Kevesebb pénzünk szökik el a falakon

Megduplázódott a családi házakra kerülő szigetelések vastagsága az elmúlt hét évben. A Knauf Insulation adatai szerint az új, illetve felújított családi házak homlokzatán ma már általános a 15-20 cm vastag hőszigetelés. A javulás egyrészt energiatudatosságunk erősödésének, másrészt az év elején életbe lépett TNM rendeletnek köszönhető.

Milyen építőanyagot válasszunk?

Az építőipar praktikus újításai sokban hozzájárulhatnak ahhoz, hogy leendő otthonunk minőségi lakókörnyezetet biztosítson számunkra, a bőség zavara ugyanakkor nehezíti lehetőségeink felmérését. Cikkünkben ezért bemutatjuk a legáltalánosabban használt építőanyagok jellemzőit, és azt, hogy milyen anyagokban érdemes gondolkodnunk, ha otthonunk építését tervezzük.

Akár 6 millió forinttal is többet ér egy szigetelt családi ház

Egyes megyékben akár 6 millió forinttal is többet ér egy családi ház, ha megfelelően szigetelt. A legnagyobb különbség a szigetelt és nem szigetelt házak ára között Csongrád és Bács-Kiskun megyében tapasztalható, de országos szinten is átlagosan 20%-kal magasabb négyzetméteráron adható el egy energiahatékony otthon – derült ki a Knauf Insulation és az Otthontérkép legfrissebb felméréséből.

Vizesedő lábazat, elkerülhetetlen felújítás

Házunk, kerítésünk egyik legkényesebb része a lábazat, mely mindenképpen kiemelt figyelmet érdemel. A lábazat közvetlenül érintkezik a földdel és nem csupán a csapadék éri, hanem a járdáról is visszaverődik ide a szennyeződés. Több oka is van tehát annak, hogy a szigetelés elégtelensége miatt egyenes út vezet a vizesedéshez.

A tetőn át távozik az elpazarolt energia negyede

Országos szinten havonta akár 10 milliárd forintot is megspórolhatnának az ingatlantulajdonosok a fűtési szezonban, ha odafigyelnének az energiahatékonysági szempontokra.

Családi ház felújítása 1. rész – Állapotfelmérés

Aki ház felújításba kezd, majdnem akkora fába vágja a fejszéjét, mint aki új házat épít. Kevésbé költséges ugyan, de az elavult rendszerek cseréje – a villamosságtól a fűtésen keresztül a vízig – legalább akkora munkával jár. Alaposan átgondolt és mindenre kiterjedő tervezés nélkül a végeredmény nem sok jóval kecsegtet. Egy felújításra szoruló házban ugyanis bőven számíthatunk kellemetlen meglepetésekre. Most induló sorozatunkban személyes résztvevői lehetünk egy felújításnak és lépésről lépésre követhetjük minden mozzanatát.

5 tipp a professzionális szigeteléshez

A professzionálisan megtervezett és kivitelezett szigeteléssel nem csak a gázszámla közel 50%-át, de rengeteg időt és sok bosszúságot is megspórolhatunk.

Önnek ajánljuk
Álmennyezet tudástár