Hőkamerás szemmel a födémekről

Épületeink hőveszteségét jelentősen meghatározza a födémek hőszigetelése. A födémek hőszigetelő képessége pedig nagy hatással van a fűtésköltségre is, amely sokszor –anélkül is, hogy túlságosan meleg lenne –, horribilis összeget tesz ki.

A födémek alattomosan vezetik ki a hőt az épületből, mivel általában nincs különösebb hatása a hőérzetre, nem okoz huzatot, nem sugározza a hideget a testünkre. A hőkamerás vizsgálatok során sokszor gondolják az épülettulajdonosok, hogy a falazat hőszigetelésével van a gond. Majd a vizsgálat végére kiderül, hogy a födém hőszigetelése gyenge, és az engedi ki a fűtési energia jelentős részét.

Az alábbiakban bemutatjuk a különböző típusú födémek hőszigetelési hiányosságait.

A régi építésű házaknál a stukatúros födémbefejezés – nádszövetre vakoltak rá, és azt meszelték le – fölé fagerendákra deszkázat került, amelyre homok- vagy agyagfeltöltést tettek. E típusok hőszigetelő képessége napjainkra már elgyengült, illetve eredetileg sem szigeteltek jól. A hőkamerás mérések alapján a belső léghőmérséklethez képest a mennyezeti födém felületi hőmérséklete 1–4 Celsius-fokkal alacsonyabb, ez nagyfokú hőveszteséget mutat.

Jól hőszigetelő födém esetén a felületi hőmérséklet a belső hőmérséklethez képest 0,5–1 Celsius-fokkal magasabb.

Födém hőszigetelése Födém hőszigetelése

A ’70-es, ’80-as években készültek hasonló szigetelő képességgel rendelkező födémszerkezetek, ahol salakfeltöltést alkalmaztak hőszigetelés gyanánt. Gyakorlatilag itt is a födémek gyengén hőszigetelnek, felületük nem tartja meg a belső légtér hőmérsékletét, a hőmérsékletkülönbség általában 1–3 Celsius-fok.

Födém hőszigetelése Födém hőszigetelése

Az újabb épületeknél is alkalmaztak fafödémszerkezeteket, amelyek a belső tér felől általában gipszkarton- vagy lambériaborítást kapnak. A felső rétegében a hőszigetelés általában különböző vastagságú kőzet- vagy üveggyapot. A hőszigetelő képességben mérvadó a szálas hőszigetelő anyagok vastagsága, mert már 10 cm vastagságban is megtarthatja a belső légtér hőmérsékletét.

Azonban mivel az anyag kis tömegű, gyorsan ki is hűl. A födémek felületi hőmérsékleti értékei, 15 cm betett vastagságtól, már a belső hőmérséklet felett vannak. A hőszigetelő anyag szigetelő képessége nagyban függ a berakás minőségétől, a megfelelő fólia használatától. Sajnos gyakran találkozunk rosszul kialakított felületekkel.

Födém hőszigetelése Födém hőszigetelése

A monolit vasbetonfödém-szerkezeteknél általában lépésálló (EPS-100) hőszigetelést vagy perlites betont alkalmaztak hőszigetelés gyanánt. A hőmegtartásban mérvadó a hőszigetelés vastagsága. 2006 előtt általában 2–5 cm vastagságú hőszigetelést alkalmaztak, ez nem tartja meg teljes mértékben a belső hőmérsékletet. Általában 1–3 Celsius-fokkal alacsonyabb a felületi hőmérséklete a légtér hőmérsékletéhez képest, ez nagy hőveszteséget jelent.

Födém hőszigetelése Födém hőszigetelése

Ha a vasbetongerendák közé tett béléstestekre került a hőszigetelés, hasonlóan az előbb leírtakhoz, általában 2–5cm lépésálló hőszigetelést vagy a perlites betont használtak. A tervezés is általában alul tervezett illetve a beépítés folyamán ezzel is próbáltak takarékoskodni az anyagköltségen. Szerencsére napjainkban már vastagabb hőszigetelést terveznek az épületekbe.

Födém hőszigetelése Födém hőszigetelése

Szerencsére – a durva hibák ellenére – viszonylag könnyű javítani a sík mennyezeti födémet a padlás felőli oldalról, persze ha nincs telepakolva lommal. A padlás felületére olykor elég plusz 10 cm hőszigetelő paplant használmi ahhoz, hogy a hőszigetelő képessége erőteljesen javuljon. Természetesen, ha tartós eredményt szeretnénk, akkor alaposan át kell gondolni, hogy melyik hőszigetelést alkalmazzuk.

Zsibók Zoltán

Kapcsolódó cikkek

Új hőszigetelő panel technológiát vezet be a magyar piacon az Isopan

Energiatakarékos hőszigetelő megoldást mutatott be a magyar piacon a fém hőszigetelő panelek szegmensének az egyik piacvezető gyártója az Isopan.

Tetőtér beépítés könnyebben – Változó szabályok a tetőterek beépítésénél

Idén március 15-től változás történt a tetőtér beépítésére vonatkozó szabályozásokban.

Családi ház felújítása 3. rész – A fűtésrendszer korszerűsítése

„Aki olyan mértékű felújításra szánja el magát, mint mi, legjobb, ha a fűtésrendszert egy alapos újragondolásnak veti alá.” Személyes tapasztalatok egy - többé-kevésbé - saját kezűleg végzett felújításról.

Modern kis lakás rengeteg tárolóval – A lakberendező tanácsai egy átalakítás kapcsán

Hogyan lehet megvalósítani a minimál stílus irányelveit 33 négyzetméteren? Rengeteg tárolóval! Tanácsok a lakberendezőtől.

Talajhoz simulva: hőszigetelés a lábazaton és a pinceszinten

A megfelelő hőszigetelésen nemcsak az épület stabilitása és költséghatékonysága múlik, hanem a lehetőségek kiaknázása is – például azzal, hogy a pince több legyen, mint tároló.

Régi borospincéből építész műterem Budajenőn

Felújtani, átalakítani, az eredeti funkciókat elhagyni és újragondolni, komoly munka, de látva az eredményt, kimondhatjuk: megéri fáradozni.

A családi házak szigetelésével a levegőminőség is javítható

Magyarországon a magas téli szállópor koncentráció egyik fő oka az, hogy a családi ház állomány 70%-a, azaz mintegy 1,8 millió lakóépület nem, vagy nem megfelelően hőszigetelt, miközben a háztartások több mint harmada fosszilis energia felhasználásával fűt.

Családi ház felújítása 2. rész - Falazás és nyílászáró beépítés, előkészítési munkák

Korábbi cikkünkben egy családi ház felújítási munkáinak személyes tapasztalatait mutattuk be. A cikksorozat nem a szakembereknek szánt műszaki megoldásokkal teletűzdelt írás, hanem azoknak szól, akik felújításra szánják el magukat és képesek azt végigvinni, akár saját kezűleg is.

Fontos a hőszigetelés, de sokan kevesebbel is beérnék

A polisztirol és a kőzetgyapot a legnépszerűbb hőszigetelő anyagok, a tető és a homlokzat szigetelésére áldoztak vagy áldoznának a legtöbben, és az építkezők, lakásfelújítók közül sokan kacsintgatnak a megújuló energiaforrások felé – legalábbis egy friss felmérés tanulságai szerint.