Fürdőszoba Show 2020. január 17-18-19. Kíváncsi a legújabb fürdőszoba trendekre? Érdekel →

Hőkamerás szemmel a födémekről

Épületeink hőveszteségét jelentősen meghatározza a födémek hőszigetelése. A födémek hőszigetelő képessége pedig nagy hatással van a fűtésköltségre is, amely sokszor –anélkül is, hogy túlságosan meleg lenne –, horribilis összeget tesz ki.

A födémek alattomosan vezetik ki a hőt az épületből, mivel általában nincs különösebb hatása a hőérzetre, nem okoz huzatot, nem sugározza a hideget a testünkre. A hőkamerás vizsgálatok során sokszor gondolják az épülettulajdonosok, hogy a falazat hőszigetelésével van a gond. Majd a vizsgálat végére kiderül, hogy a födém hőszigetelése gyenge, és az engedi ki a fűtési energia jelentős részét.

Az alábbiakban bemutatjuk a különböző típusú födémek hőszigetelési hiányosságait.

A régi építésű házaknál a stukatúros födémbefejezés – nádszövetre vakoltak rá, és azt meszelték le – fölé fagerendákra deszkázat került, amelyre homok- vagy agyagfeltöltést tettek. E típusok hőszigetelő képessége napjainkra már elgyengült, illetve eredetileg sem szigeteltek jól. A hőkamerás mérések alapján a belső léghőmérséklethez képest a mennyezeti födém felületi hőmérséklete 1–4 Celsius-fokkal alacsonyabb, ez nagyfokú hőveszteséget mutat.

Jól hőszigetelő födém esetén a felületi hőmérséklet a belső hőmérséklethez képest 0,5–1 Celsius-fokkal magasabb.

Födém hőszigetelése Födém hőszigetelése

A ’70-es, ’80-as években készültek hasonló szigetelő képességgel rendelkező födémszerkezetek, ahol salakfeltöltést alkalmaztak hőszigetelés gyanánt. Gyakorlatilag itt is a födémek gyengén hőszigetelnek, felületük nem tartja meg a belső légtér hőmérsékletét, a hőmérsékletkülönbség általában 1–3 Celsius-fok.

Födém hőszigetelése Födém hőszigetelése

Az újabb épületeknél is alkalmaztak fafödémszerkezeteket, amelyek a belső tér felől általában gipszkarton- vagy lambériaborítást kapnak. A felső rétegében a hőszigetelés általában különböző vastagságú kőzet- vagy üveggyapot. A hőszigetelő képességben mérvadó a szálas hőszigetelő anyagok vastagsága, mert már 10 cm vastagságban is megtarthatja a belső légtér hőmérsékletét.

Azonban mivel az anyag kis tömegű, gyorsan ki is hűl. A födémek felületi hőmérsékleti értékei, 15 cm betett vastagságtól, már a belső hőmérséklet felett vannak. A hőszigetelő anyag szigetelő képessége nagyban függ a berakás minőségétől, a megfelelő fólia használatától. Sajnos gyakran találkozunk rosszul kialakított felületekkel.

Födém hőszigetelése Födém hőszigetelése

A monolit vasbetonfödém-szerkezeteknél általában lépésálló (EPS-100) hőszigetelést vagy perlites betont alkalmaztak hőszigetelés gyanánt. A hőmegtartásban mérvadó a hőszigetelés vastagsága. 2006 előtt általában 2–5 cm vastagságú hőszigetelést alkalmaztak, ez nem tartja meg teljes mértékben a belső hőmérsékletet. Általában 1–3 Celsius-fokkal alacsonyabb a felületi hőmérséklete a légtér hőmérsékletéhez képest, ez nagy hőveszteséget jelent.

Födém hőszigetelése Födém hőszigetelése

Ha a vasbetongerendák közé tett béléstestekre került a hőszigetelés, hasonlóan az előbb leírtakhoz, általában 2–5cm lépésálló hőszigetelést vagy a perlites betont használtak. A tervezés is általában alul tervezett illetve a beépítés folyamán ezzel is próbáltak takarékoskodni az anyagköltségen. Szerencsére napjainkban már vastagabb hőszigetelést terveznek az épületekbe.

Födém hőszigetelése Födém hőszigetelése

Szerencsére – a durva hibák ellenére – viszonylag könnyű javítani a sík mennyezeti födémet a padlás felőli oldalról, persze ha nincs telepakolva lommal. A padlás felületére olykor elég plusz 10 cm hőszigetelő paplant használmi ahhoz, hogy a hőszigetelő képessége erőteljesen javuljon. Természetesen, ha tartós eredményt szeretnénk, akkor alaposan át kell gondolni, hogy melyik hőszigetelést alkalmazzuk.

Zsibók Zoltán

Kapcsolódó cikkek

Régi borospincéből építész műterem Budajenőn

Felújtani, átalakítani, az eredeti funkciókat elhagyni és újragondolni, komoly munka, de látva az eredményt, kimondhatjuk: megéri fáradozni.

A családi házak szigetelésével a levegőminőség is javítható

Magyarországon a magas téli szállópor koncentráció egyik fő oka az, hogy a családi ház állomány 70%-a, azaz mintegy 1,8 millió lakóépület nem, vagy nem megfelelően hőszigetelt, miközben a háztartások több mint harmada fosszilis energia felhasználásával fűt.

Családi ház felújítása 2. rész - Falazás és nyílászáró beépítés, előkészítési munkák

Korábbi cikkünkben egy családi ház felújítási munkáinak személyes tapasztalatait mutattuk be. A cikksorozat nem a szakembereknek szánt műszaki megoldásokkal teletűzdelt írás, hanem azoknak szól, akik felújításra szánják el magukat és képesek azt végigvinni, akár saját kezűleg is.

Fontos a hőszigetelés, de sokan kevesebbel is beérnék

A polisztirol és a kőzetgyapot a legnépszerűbb hőszigetelő anyagok, a tető és a homlokzat szigetelésére áldoztak vagy áldoznának a legtöbben, és az építkezők, lakásfelújítók közül sokan kacsintgatnak a megújuló energiaforrások felé – legalábbis egy friss felmérés tanulságai szerint.

Új, hatékony hőszigetelő anyag lábazatra

A fokozott épületenergetikai követelmény hatékonyabb hőszigetelést követel minden épületszerkezeten, így a lábazaton is. A hőhidak minimalizálása érdekében a lábazatot és a homlokzatot egyenlő mértékben kell szigetelni. Csak ez nem mindig egyszerű.

Édes élet a tető alatt: a hőszigetelés a kulcs

A megfelelő hőszigetelés a tetőtér-beépítés talán leginkább hangsúlyos eleme, hiszen a „padlást” eredetileg nem szobának tervezték, és a komfortérzetet a tető nem megfelelő szigetelése nagyban tudja csökkenteni. Mit ajánl a szakértő?

Utólagos szigetelés a tetőtérben. Gyors és problémamentes megoldások víz- és hőszigetelésre

A tetőtér – hiába remek lehetőség újabb helyiségek kialakítására – gyakran az egyik legproblémásabb része a lakóépületeknek. Ha a víz- és hőszigetelés nem megfelelő, elvész a kényelem is. Szerencsére azonban mindez egy alapos felújítással orvosolható.

Új Austrotherm homlokzatszigetelés kritikus helyekre – ahova a normál hőszigetelő lapok már nem férnek el

Január elsejétől a hatósági épületekre már a közel nulla károsanyag kibocsátási modell érvényes, ami a fajlagos hőveszteség tényező és az összesített energetikai jellemző tekintetében újabb korlátozásokat tartalmaz.

Így változnak az épületenergetikai szabályok – Amit minden építtetőnek, építkezőnek tudni érdemes

Az épületekkel kapcsolatos hőtechnikai követelmények állandó változásban vannak. Mindenki szereti az alacsony rezsit, de a folyamatosan változó szabályozást már kevésbé. Különösen akkor, ha ennek komoly következményei lehetnek a használatbavételi engedély megszerzésekor. Mire figyeljünk?

Önnek ajánljuk