Az ősz ideális időszak a családi házak hőszigetelésére. Az energiahatékonysági korszerűsítés két szempontból is hosszú távú befektetés, hiszen amellett, hogy lefaraghatók a fűtési költségek, a környezetünket is megóvhatjuk a felesleges káros hatásoktól.
A korszerűsítés tekintetben a közeljövőben két fontos változás várható: 2018-tól tovább szigorodnak az épületek energiahatékonyságára vonatkozó követelmények, 2021-től pedig kizárólag a közel nulla energiaigényű épületek kaphatnak majd használatbavételi engedélyt. Az új szabályok eredményességét segítheti, hogy a tervek szerint a CSOK igénybevételét kiterjesztik felújításokra is, valamint ha elindul az 1980 előtt épült vidéki kocka-házakra vonatkozó felújítási program is.
A természeti erőforrások (talaj, víz, levegő) túlhasználata és az energiaforrásokkal való pazarlás, jelentős terhet ró a bolygóra. Magyarországon a lakóépületek 80%-a, azaz közel 2,5 millió családi ház energetikai szempontból korszerűtlen a nem megfelelő vagy hiányzó szigetelésnek, az elavult nyílászáróknak és a rossz minőségű kazánnak köszönhetően. Egy átlagos magyar családi ház fűtési energiafogyasztása 300 kWh/év/m2, ami 19%-kal haladja meg egy lengyel otthon energiafogyasztását, de közel 38%-kal több mint egy osztrák és 64%-kal magasabb egy svéd családi ház energiafogyasztásánál.
Elavult családi házakban élünk
A Knauf Insulation adatai szerint a magyar lakosság 69%-a, azaz csaknem 7 millió ember él családi házakban. Ezeknek az ingatlanoknak a háromnegyede, mintegy kétmillió családi ház épült 1980 előtt, az akkori, sokkal megengedőbb energiahatékonysági szabályoknak megfelelően. Az elavult ingatlanállomány felújítása egyre sürgetőbbé válik, ugyanakkor az energetikai fejlesztésüket állami források és támogatás nélkül kevesen tudják önerőből megvalósítani.