Életünk nagy részét négy fal között töltjük, ezért fontos, hogy az épületek, amikben tartózkodunk megfelelően legyenek hangszigetelve. A zajcsökkentés fontossága a nyári pihenési és fesztiválszezonban kiemelt szerephez jut, ám az év többi szakaszában sem szabad elfeledkeznünk ennek fontosságáról.
A zaj egy nemkívánatos hanghatás. Minden olyan hangjelenség lehet zaj, ami az egyén tevékenységét, életfolyamatait zavarja (pl. a szomszédnak gyönyörű operaária, nekem a fal túloldalán csak zaj). A túlzott hangerő gátolja a hallást és zavarja a szóbeli kommunikációt, az ebből eredő zaj pedig csökkenti a koncentrálóképességet, képes rossz közérzetet és stresszt okozni. A hosszú időn keresztül hallható vagy ismétlődő zajok káros hatással vannak az ember pszichés, vegetatív és hallószervi működéseire.
Európa országaiban a zajszennyezésben nincs jelentős eltérés, tehát Európa lakossága minden országban nagyjából hasonló zajterhelésnek van kitéve. Így elmondható, hogy Európa – Magyarország – lakosságának majd kétharmadát napi átlagban 55 dB szintű zajterhelés éri, ami már alvászavarokat okoz.
A zajszennyezés megengedett mértékére vonatkozó előírások megadják a zajhatárértékeket, valamint az egyes határoló szerkezetek (helyiség funkciójától függő) hangszigetelési követelményeit is. Ennek ellenére az épületek akusztikai méretezése (ellentétben a hőtechnikai méretezéssel) sajnos ma még nem képezi részét az engedélyezési tervek nagy részének, pedig az akusztikai hibák a kivitelezést követően nem vagy csak nagy költségek árán javíthatóak.
Az épületen kívülről érkező zajok szempontjából a leggyengébb „láncszemnek” a homlokzati nyílászáróktekinthetők. Ezek körültekintő kiválasztása nélkülözhetetlen a belső terek megfelelő zajszigeteléséhez, és például az aszimmetrikus vastagságú üvegezés is előny!
A határoló szerkezetekről általában elmondható, hogy minél nagyobb a testsűrűsége annál jobb a hangszigetelése. Akusztikai szempontból javasolt a nagyobb testsűrűségű szálas szigetelő anyagok használata a homlokzaton, ill. könnyűszerkezetes épületeknél a határoló falakon belül. A szálas szigetelő anyagok igen jó hangelnyelési tulajdonságúak, akőzetgyapot szigetelőanyagok nyílt pórusos szerkezetüknek köszönhetően ideális hangelnyelőként szolgálnak.A hang – mint a levegő mechanikai rezgése – a kőzetgyapot szálain fellépő súrlódás következtében hővé alakul át, így a kőzetgyapot szigetelőanyagok a környezeti zajok, a léghangok (pl. beszéd, környezeti zajok) és testhangok (pl. födémen keletkező kopogó hang) szigetelésére egyaránt alkalmazhatók.
A kívülről érkező zajhatások mellett sokszor az épületen belüli léghangok (áthallás) szempontjából a helytelenül megválasztott vagy kivitelezett szerkezet okozza a problémát. Pedig megfelelő anyagválasztással és persze kivitelezéssel, könnyű szerkezettel is igen jó akusztikai tulajdonságokkal bíró határoló szerkezeteket lehet kialakítani.