Hol a határ? (Avagy már megint vastagabban kell szigetelni?)

Sokszor vetik fel a fenti kérdést, ha az új hőtechnikai szabályozás a téma. És valóban: túl vagyunk már az értelmes határon? Vagy még mindig a környező országok után kullogunk?

Ahhoz, hogy világosan lássuk, hogy mikor milyen előírások érvényesek, érdemes visszamenni a gyökerekhez. Az épületenergetikát szabályozó 7/2006 TNM rendelet három szempontot állított fel: az egyes szerkezetek energetikai minőségét, a teljes épületburok átlagos hőveszteségét, végül az épület - beleértve a hőtermelő berendezéseket is - egészének energiaigényét kell korlátok közé szorítani. Egy új épület esetében mind a három szempontnak meg is kell felelni. Nevezzük ezt a modellt régi határértéknek.

Mint ismert, 2015 január 1-től az épületenergetikai célú támogatást igénybe vevő új építések és felújítások során már a fokozottan energiatakarékos, úgynevezett költséghatékony modell szerint kell szigetelni, míg a támogatást igénybe nem vevő beruházások esetékben ez csak 2018-tól lép életbe. Ha ezt hőszigetelési vastagságra fordítjuk el, úgy annak minimálisan 13 cm vastagnak kell lennie, de a hatékonyabb, szürke színű GRAFIT REFLEX® sem lehet vékonyabb 10 cm-nél. Viszont a szabályozás harmadik modellje hamarabb a nyakunkon lesz, mintsem gondoljuk, és itt nagyon figyelni kell annak, aki mostanában vág bele az építkezésbe.

Eddig ugyanis az épület energetikai megfelelőségét az engedélyezési folyamat során ellenőrizték, vagyis csak az az épület kapott építési engedély, amely ennek megfelelt. Ez igaz a régi határértékek modelljére és érvényes a költséghatékony modell esetében is. Más a helyzet viszont a közel nulla modell esetében, itt ugyanis a használatba vételi engedély megadásánál ellenőrzik a már felépített házat. Mondhatjuk azt, hogy eddig a bemenetnél volt az ellenőrzés, amiről áttérünk a kimeneti ellenőrzésre. Ez a harmadik modell sem egyszerre fog vonatkozni minden épületre, hanem időben eltolva lép hatályba. Van tehát két modellünk és 4 időpontunk, de ezek más-más épületre vonatkoznak.

Kezdjük a magánépíttetőket leginkább érintő esettel: magántulajdonú, támogatás nélküli épületről beszélünk. Ekkor 2018-ig a régi modell szerint lehet építési engedélyt kérni, utána pedig a költséghatékony modellnek kell megfelelni az engedély fázisában. 2021-től viszont a használatba vételi engedélyt már csak  a közel nulla szintet elérő épület kaphatja meg. Ha tehát valaki 2017-ben még a régi modell szerint tervezi házát, megkapja az építési engedélyt. Ha viszont az építkezés elhúzódik, és csak 2021-ben kérné meg rá a használatba vételi engedélyt, úgy azt nem fogja megkapni. És nem is tudja teljesíteni, hiszen közel felére kellene leszorítani az energiaigényt, az egyéb rafinált trükkökről (megújuló energia használata) nem is beszélve. Jobban teszi mindenki tehát, ha már most a 3. modell szerint tervezteti az épületét - amúgyis így lehet csak hatékony házakat létrehoznunk.

Még csúnyább a kép a közösségi tulajdonban levő épületek esetében. Itt ugyanis - ha nem kap támogatást a projekt - ugyancsak 2018-ig a régi modell szerint tervezett épületek megkapják az építési engedélyt, majd 2019-től a közel nulla modell kimeneti szabályozása lép érvénybe - és nem kap használatba vételi engedélyt. Ezért érdemes már most a javasolt hőszigetelési vastagságokat alkalmazni, előretekintően szigetelni, hogy ne érjenek meglepetések a tervezett költözés előtt.

Hőszigetelési vastagság GRAFIT REFLEX® alkalmazása esetén

	Passzívház	Javasolt érték	Rendelet szerint
Falazóanyag	Vastagság cm	Vastagság cm	Vastagság cm
Vasbeton (15 cm)	30	18	12
Kőfal (40 cm)	30	18	12
Mészhomok tégla (25 cm)	30	18	12
Kisméretű tömör tégla (38 cm) B30 tégla (30 cm)	30	16	11
Kettős méretű, kevéslyukú tégla (38 cm)	30	16	11
Soklyukú tégla (25 cm)	30	16	11
TB50 tufabeton, kohóhabsalak blokk (30 cm)	30	16	11
Gázbeton (30 cm)	28	15	10
UNIFORM 13/19	30	16	10
Poroton 45/19	30	15	10
Vázkerámia 30 NF	25	14	8
Vázklerámia 38 NF	24	12	7
Vázkerámia 44 NF	24	11	6
Házgyári falpanel	28	15	10

 

 

forrás: Austrotherm