Hőszigetelni több, mint szükséges

Manapság már nem épül meg úgy egy új ház, hogy a külső falazatra ne kerülne megfelelő hőszigetelés. Ennek okaival mindenki tisztában van, éppen ezért térjünk ki a régebbi épületek hőszigetelésére.

Egy családi ház esetében statikailag nem indokolt költséges, vastag téglákat választanunk. Jó a 30 centiméteres falazóanyag, és arra nyugodtan tehetünk vastagabb, akár 10-12 centiméteres hőszigetelést. Ez nem jár jelentős pluszköltséggel. Jó példa erre, hogy Ausztriában a homlokzati hőszigetelő lemezek átlagos vastagsága nagyjából 12 centiméter.

Takarékosság idővel és pénzzel

Megfelelő hőszigetelési vastagsággal a fal belsejében sehol nem alakul ki fagyzóna, nincs páralecsapódás, megnő a teherhordó szerkezetek élettartama. Emellett kellemes lesz a lakóklíma és megóvhatjuk pénztárcánkat a magas téli fűtésszámlától.
A homlokzat hőszigetelése és annak színezése sokkal hamarabb elkészül, mint egy hagyományos alapvakolat elkészítése esetén. Egy hőszigetelő alapvakolat elkészítése és annak simítása mintegy 3-4 hét a technológiai idők betartása miatt. Addig el sem kezdhető a színezés. Viszont a táblás hőszigetelést és annak színezését a szerkezetkész házon bármikor elvégezhetjük. Hamarabb lehet költözni, előbb lehet a kertet szépíteni.

hoszigetelni_kell1

Színek a házon

A hőszigetelésre mindenképpen kerül egy színes fedővakolat, mely megadja házunk stílusát, arculatának jellegét. Manapság már gazdag színvilág teszi lehetővé a homlokzat egyedi kialakítását. Régi épületek utólagos hőszigetelésekor óriási változást jelent egy új, nekünk tetsző árnyalat kiválasztása, melytől úgy érezhetjük, mintha kicserélték volna házunkat.

Állagmegóvás

A homlokzati hőszigetelés megfelelő kivitelezés esetén tartós megoldást ad házunk állagának megóvására. Érdemes komplett rendszert választani, mert a különféle cégek összeválogatott termékei nem biztosítanak hasonlóan tartós, időtálló megoldást és akár egy utólagos átfestés is problémát jelenthet.

hoszigetelni_kell2_copy

A hőátbocsátási tényező azt mutatja meg, hogy egységnyi felületen, egységnyi idő alatt, egységnyi hőmérséklet különbség mellett mekkora az áthaladó hőáram.
Jele az U, mértékegysége W/m2K.

A költségek megtérülnek

Az új szabvány szerint ma egy falazat hőátbocsátási tényezője nem lehet nagyobb, mint 0,45 W/m2K. Régi házaknál ez csak utólagos hőszigeteléssel érhető el, újaknál pedig csak nagyon kevés falazóanyag képes ezt az értéket teljesíteni, tehát hőszigetelni kell. Lehet, hogy az építkezés vége felé közeledve megfontolunk minden költséget, de a hőszigetelésnél biztosak lehetünk abban, hogy a ráfordítás nem kidobott pénz.

Sőt, megtérül. Minél jobb a fal hőszigetelő képessége, annál kisebb a fűtésszámla. Általában a viszonylag rosszul hőszigetelő falazatoknál – ahol az U érték nagyobb, mint 1,0-1,2 W/m2K – az utólagos hőszigetelés hat-nyolc éven belül megtérül.

Kapcsolódó cikkek

Jelentősen javul a vidéki családi ház állomány energiahatékonysága

Közel 4 millió forinttal drágább ma az a falusi CSOK felvételére alkalmas családi ház, amely szigetelt – derül ki az Otthontérkép Csoport és a Knauf Insulation friss kutatásából.

Gyors és minőségi falak, lépcsők építése előregyártott betonelemekkel

A kivitelezésben manapság a hatékonyság, a gyors és minőségi munka szinte mindig az elsődleges szempontok között szerepelnek. Szerencsére már elérhető az a modern technológiai háttér, melynek segítségével például a falazás, vagy a lépcsőépítés kifogástalanul elvégezhető. Az előregyártott betonelemek a legjobban alkalmazható anyagok közé tartoznak.

Tetőjavítás, tető vízszigetelés egyszerűen, házilag

A tetővel kapcsolatos karbantartási munkákat ajánlott szakemberre bízni. Bizonyos esetekben azonban dolgozhatunk olyan anyagokkal, melyek segítségével saját kezűleg is elvégezhető a kivitelezés.

A családi házak szigetelésével a levegőminőség is javítható

Magyarországon a magas téli szállópor koncentráció egyik fő oka az, hogy a családi ház állomány 70%-a, azaz mintegy 1,8 millió lakóépület nem, vagy nem megfelelően hőszigetelt, miközben a háztartások több mint harmada fosszilis energia felhasználásával fűt.

Fontos a hőszigetelés, de sokan kevesebbel is beérnék

A polisztirol és a kőzetgyapot a legnépszerűbb hőszigetelő anyagok, a tető és a homlokzat szigetelésére áldoztak vagy áldoznának a legtöbben, és az építkezők, lakásfelújítók közül sokan kacsintgatnak a megújuló energiaforrások felé – legalábbis egy friss felmérés tanulságai szerint.

Új, hatékony hőszigetelő anyag lábazatra

A fokozott épületenergetikai követelmény hatékonyabb hőszigetelést követel minden épületszerkezeten, így a lábazaton is. A hőhidak minimalizálása érdekében a lábazatot és a homlokzatot egyenlő mértékben kell szigetelni. Csak ez nem mindig egyszerű.

Édes élet a tető alatt: a hőszigetelés a kulcs

A megfelelő hőszigetelés a tetőtér-beépítés talán leginkább hangsúlyos eleme, hiszen a „padlást” eredetileg nem szobának tervezték, és a komfortérzetet a tető nem megfelelő szigetelése nagyban tudja csökkenteni. Mit ajánl a szakértő?

Vízszigetelés a fürdőszobában - Hogyan építsünk vizes helyiségeket?

Ahogyan a lakásban is megszereljük a csöpögő csapot, úgy a fürdőszobában a burkolt felületek alatti felületeken is meg kell szüntetnünk a szivárgást. A fürdőszobai vízszigetelésről döntően egy rendszer részeként csempe- és járólapragasztás során beszélünk.

Így hasznosíthatjuk a napenergiát otthonunkban - Napelemes és napkollektoros rendszerek

A többség számára manapság már nyilvánvaló, hogy a napelemek a napsugárzást elektromos energiává alakító eszközök. Sokan azonban még mindig összetévesztik ezeket a fotovoltaikus rendszereket tévesztik a napkollektorokkal, pedig működésük és hasznosításuk is jelentősen eltérő. Bár mind a napelem, mind a napkollektor napenergiát alakít át, a napelem elektromos-, a napkollektor pedig hőenergia hasznosítás célját szolgálja.