Az ország teljes energiafelhasználásának 8 százaléka lenne megtakarítható az energetikai szempontból korszerűsítésre szoruló családi házak teljes körű hőszigetelésével. A mintegy 2,5 millió magyar családi ház fejlesztése elengedhetetlen abból a szempontból, hogy hazánk meg tudjon felelni a 2020-ig, 20 százalékos energiafogyasztás csökkentést előirányzó uniós célkitűzéseknek, amelyek hazai átültetéséről a kormány április elején nyújtott be törvényjavaslatot.
A Knauf Insulation szakértői szerint nagy előrelépés, hogy nyár végétől már a családi házak energiahatékonysági fejlesztésére, így szigetelésére is lesz elérhető uniós forrás. Számításaik szerint azonban a tervezett 80 milliárd forinttal szemben 2020-ig minden évben ötször ekkora összeggel szükséges a családi házak felújítását és szigetelését támogatni ahhoz, hogy a jelenleg F-G energiahatékonysági besorolású épületek ne az utcát fűtsék, hanem az ambiciózus uniós célok teljesítését segítsék.
10-ből 9 családi ház az utcát fűti
Magyarország lakosságának 70 százaléka, azaz mintegy 7 millió ember családi házban él. Ezek a lakóépületek természetszerűleg arányosan több energiát fogyasztanak, mint egy több oldalról határolt társasházi lakás, ezért az ország energiafogyasztásának 81 százalékáért felelősek, ami évi kb. 4 mtoe (millió tonna kőolajjal egyenértékű) energiafelhasználást jelent. A családi ház állománynak ugyanakkor csupán 10,7 százaléka számít energetikai szempontból korszerűnek, közel 90 százalékuk pedig felújításra szorul és kétszer több fűtési célú energiát fogyaszt, mint egy átlagos osztrák családi ház. A korábbi energiahatékonysági támogatások, csakúgy, mint az áprilisban induló Otthon Melege program azonban mégis 100 százalékban a társasházakra koncentráltak. Ezek az arányok jól mutatják, hogy a 2020-ra előirányzott uniós energiahatékonysági célok elérése érdekében elengedhetetlen az eddig méltatlanul mellőzött családi házak energiahatékonysági felújítása, beleértve azok korszerű hőszigetelését is.