Austrotherm anyagokkal épült a 100 lakásos passzívház

Magyarországon jelenleg mintegy tucatnyi minősített passzívház van. Ezek többsége családi ház, így a passzív lakások száma sem sokkal több. Ugrásszerű lett a növekedés, amikor átadták a XIII. kerületben épülő 100 lakásos passzívházat.

Az önkormányzat finanszírozásában megvalósuló 2,3 milliárd forintos projekt a Jász utcában épült. A társasház három tömbből áll, a lakások átlagosan 50 négyzetméteresek: 29 darab 60 négyzetméteres (nappali, két félszoba, erkély), 40 darab 48 négyzetméteres (nappali, félszoba, erkély) és 31 darab 41 négyzetméteres (nappali, erkély) lakás található a három épülettömbben. A lakások az önkormányzat tulajdonában maradnak, azokat megvásárolni nem lehet. A bérleti szerződés öt évre szól, de meghosszabbítható, díja 1200 forint/négyzetméter alatt van, de a rezsi szinte elenyésző: a fűtés éves szinten várhatóan 15 ezer forintba kerül.

A passzívház hőszigetelési megoldásai ma még szokatlannak tűnnek, de ahogy 2018-tól életbe lép az új épületenergetikai szabályozás, mi szerint csak közel zéró energiafelhasználású épületeket lehet engedélyezni, egyre kevésbé fogunk az ilyen vastag hőszigeteléseken és egyéb takarékos megoldásokon csodálkozni.

Már az építés kezdetén, a talajba kerülő szerkezeteket is extrém vastag hőszigeteléssel látták el. A nedvességre nem érzékeny, nagy terhelésnek is kitehető Austrotherm XPS lemezek biztosítják, hogy a termikus burok, ami az egész épületet körbeveszi, a talaj felé se szakadjon meg. A homlokzatra 30 centiméteres Austrotherm AT-H80 hőszigetelő lemezek kerültek, a nyílászárók, üvegfelületek dél-keleti, dél-nyugati tájolásúak, így a lakások téli szoláris nyeresége optimális lesz. A nagy üvegfelületekkel együtt járna a nyári túlmelegedés, de ezt árnyékolók alkalmazásával kerülik el. Nincs a házban sem kazán, sem kémény, és a gáz sincs bekötve, így az esetleges orosz gázszállítási problémák a lakókat nem érdekli. 

A fűtést és a melegvíz-ellátást hőszivattyúk biztosítják, amelyet 20 darab földhő szonda lát el. A szellőztetőrendszer biztosítja a 0,5 1/h légcsere számot, vagyis kétóránként cserélődik ki a lakás elhasznált levegője. Az oxigénszegény, de energiadús levegő hőenergiája a hőcserélőnek köszönhetően nagyrészt a friss levegő felfűtésére fordítódik. A  talajhő előnye, hogy olcsón klimatizálja a lakást télen-nyáron. Az épület akadálymentesített, elől előkert, hátul parkosított zöldterület, oldalt pedig közösségi tér szolgálja a lakóközösséget.

Mackó Mónika az első lakók egyike az eletszepitok.hu-nak cáfolt egy gyakori tévhitet:" Ki lehet nyitni az ablakokat, de felesleges, mert folyamatos a légcsere, friss, tiszta, szűrt a levegő. Ilyen jó levegőminőséget egy lakásban sem tapasztaltam korábban.". Az egyenletes hőmérséklet és a jó közérzet nem csak a korszerű szellőztető berendezéseknek, hanem az Austrotherm homlokzati hőszigetelésének is köszönhető.

forrás: Austrotherm