Energiatakarékosság. Szinte nem múlik el úgy nap, hogy ezt a szót ne hallanánk. De tudjuk-e mit jelent és mi mindent tehetünk érte, amikor építkezünk, felújítunk?
Ablaktípusok összehasonlítása
Az úgynevezett U érték az ablak hőszigetelésének mutatója, azt határozza meg, hogy az ablakfelület egy négyzetméterén 1 fokos külső-belső hőmérsékletkülönbség esetén mekkora hőveszteség jelentkezik egy óra alatt. Minél alacsonyabb az U-érték, annál jobb az ablak hőszigetelési tulajdonságai. A modern ablakok majdnem egy hőszigetelt fal hővédelmi képességével bírnak, és kevesebb hőt engednek át, mint a fából, műanyagból, vagy alumíniumból készült keretük. Míg a hagyományos üveg U-értéke 5,8 , addig a legkorszerűbb háromrétegű, hőszigetelő üveg mindössze 0,8-as értékkel rendelkezik.
A legmodernebb hőszigetelő ablakok már háromrétegű üvegből állnak, amelyek közé nemesgázt (argont) töltenek. Ez jobban szigetel, mint a levegő. Emellett a két üvegtábla között még egy láthatatlan ezüstréteget is kap, ami visszaveri a hőt a szobába.
Fontos, hogy már az épületünk tervezésénél legyünk előrelátóak és a nagy ablakok a déli oldalon, a kicsik az északi oldalon legyenek.
A nagy, déli fekvésű ablakfelületeken - speciális ablak beépítésével - a nap energiáját még fűtésre is lehet használni. Fontos tipp, hogy a ház alapterületének 40 százalékánál ne legyen több az üvegfelület, és a 70 százaléka déli tájolású legyen.
A már meglévő ablakaink résein fellépő hőveszteség kétféleképp szüntethető meg:
- olcsóbb, ha öntapadó szigetelő profilt ragasztunk a nyílászárók illeszkedő éleire, de ez csak néhány évre jelent megoldást
- tartósabb, ha a rosszul záródó, megvetemedett faszerkezeteket először asztalos munkával újraillesztik, és hornyot marnak bele. Szigetelő profil ebbe a horonyba kerül. A beruházás költsége nagyjából 700 Ft/folyóméter, élettartama legfeljebb 10 év.
Ha a nyílászárókat állapotuk miatt amúgy is le kell cserélni, akkor érdemes jobb hővédő képességű ablakokat beépíteni, még akkor is, ha az energetikai megtakarításokból nem térül meg rövid idő alatt a nyílászárócsere.
Árnyékolás
Jól megválasztott külső és belső árnyékolókkal egyszerűen szabályozhatjuk lakásunk belső klímáját, az ablakok hőszigetelő képessége tovább növelhető. Egy leeresztett redőny az ablak hőveszteségét 30 százalékkal csökkentheti, mivel a leeresztett redőny és az ablak között keletkező légréteg hőpajzsként működik.
Hőszigetelés
Házaink, lakásaink energiafogyasztásánál rá kell döbbenünk, hogy nemcsak a korszerű nyílászárók játszanak fontos szerepet az energia megtakarításában, hanem az épületek megfelelő szigetelése is. A hőszigetelés bizonyítottan a leggyorsabb megtérülést eredményezi.
Az épületek megfelelő szigetelésével elkerülhető a hőhíd, a penészesedés, a téli hőveszteség és a nyári hőterhelés. Az elsődleges szigetelési területek a külső falak, a magas és lapostetők és a födémek.
Milyen előnyökkel jár a homlokzat hőszigetelése?
Sokakban él még az a hit, hogy tégla jó hőszigetelő, ami egy tönkrement szigetelésű panel épületnél még igaz is lehet, de a hagyományosan régi téglafalak hőszigetelése meg sem közelíti az elvárt értékeket. A régi épületeknél még szükségesebb a hőszigetelés.
Egy épület hőveszteségének mintegy 30 százaléka távozik a falazaton keresztül, a tetőn 25-30 százaléka, az ablakokon keresztül 12-25 százalék, a födémen 10-15 százalék, a maradék pedig a kéményen át tiszta hőkibocsátás formájában távozik.
Így látszik is, hogy ha látványos energiamegtakarítást szeretnénk elérni, nem elég hőszigetelni a homlokzatot, hanem a tetőt, a födémet és a nyílászárókat is ki kell cserélni.
A falazatok utólagos hőszigetelésénél elmondható, hogy legkésőbb 5-8 év alatt megtérül. Minél jobban hőszigetel a fal, annál kisebb megtakarítást tudunk elérni, ezért ilyenkor a megtérülési idő nő.
Nyáron a hőszigetelés a falak nappali felmelegedése ellen nyújt védelmet, a jó hőszigetelés még nagy melegben is hűvösen tartja a falakat. Ez a hatás a nagy energiaigényű klímaberendezések elterjedésével még anyagi megtakarítást is jelent.
Csökkenti a téli fűtési hőveszteséget, a hőhidak kialakulását, a szerkezeteken belüli páralecsapódást, és biztosítja a belső terek komfortfokozatát.
A homlokzat utólagos hőszigetelésének legelterjedtebb módja a polisztirol, amely ugyan a homlokzat páraáteresztő képességét csökkenti ugyan, de kiváló hőszigetelő képességű, könnyen megmunkálható és egyszerűen felszerelhető. A polisztirolhoz hasonló hővédelmi tulajdonságú az ásványgyapot, ami nem éghető, ezért tűzvédelmi szempontból biztonságosabb, de majdnem kétszer annyiba kerül, mint a polisztirol.
A polisztirollapok ajánlott vastagsága legkevesebb 6 cm, de az ajánlott méret a 10 cm. A megfelelő vastagság az egyes rétegek hővezetési tényezőinek ismeretében határozható meg pontosan. Mivel maga a hőszigetelő anyag átlagára kb. a 30 százaléka a komplett rendszer árának, így nem érdemes a hőszigetelő anyag vastagságával túlzottan takarékoskodni, mivel a költségeket jelentősen nem csökkenti. Ha a kivitelezés megfelelő, a hőszigetelés élettartama 30 év.
Folytatás Facebook-kal
Folytatás Google-lal