Hirdetés

Mit jelent energiatudatosan építkezni?

Energiatakarékosság. Szinte nem múlik el úgy nap, hogy ezt a szót ne hallanánk. De tudjuk-e mit jelent és mi mindent tehetünk érte, amikor építkezünk, felújítunk?

Ablaktípusok összehasonlítása

Az úgynevezett U érték az ablak hőszigetelésének mutatója, azt határozza meg, hogy az ablakfelület egy négyzetméterén 1 fokos külső-belső hőmérsékletkülönbség esetén mekkora hőveszteség jelentkezik egy óra alatt. Minél alacsonyabb az U-érték, annál jobb az ablak hőszigetelési tulajdonságai. A modern ablakok majdnem egy hőszigetelt fal hővédelmi képességével bírnak, és kevesebb hőt engednek át, mint a fából, műanyagból, vagy alumíniumból készült keretük. Míg a hagyományos üveg U-értéke 5,8 , addig a legkorszerűbb háromrétegű, hőszigetelő üveg mindössze 0,8-as értékkel rendelkezik.
A legmodernebb hőszigetelő ablakok már háromrétegű üvegből állnak, amelyek közé nemesgázt (argont) töltenek. Ez jobban szigetel, mint a levegő. Emellett a két üvegtábla között még egy láthatatlan ezüstréteget  is kap, ami visszaveri a hőt a szobába.
Fontos, hogy már az épületünk tervezésénél legyünk előrelátóak és a nagy ablakok a déli oldalon, a kicsik az északi oldalon legyenek.
A nagy, déli fekvésű ablakfelületeken - speciális ablak beépítésével - a nap energiáját még fűtésre is lehet használni. Fontos tipp, hogy a ház alapterületének 40 százalékánál ne legyen több az üvegfelület, és a 70 százaléka déli tájolású legyen.

raabkarcher3

A már meglévő ablakaink résein fellépő hőveszteség kétféleképp szüntethető meg:

  • olcsóbb, ha öntapadó szigetelő profilt ragasztunk a nyílászárók illeszkedő éleire, de ez csak néhány évre jelent megoldást
  • tartósabb, ha a rosszul záródó, megvetemedett faszerkezeteket először asztalos munkával újraillesztik, és hornyot marnak bele.  Szigetelő profil ebbe a horonyba kerül. A beruházás költsége nagyjából 700 Ft/folyóméter, élettartama legfeljebb 10 év.

Ha a nyílászárókat állapotuk miatt amúgy is le kell cserélni, akkor érdemes jobb hővédő képességű ablakokat beépíteni, még akkor is, ha az energetikai megtakarításokból nem térül meg rövid idő alatt a nyílászárócsere.

Árnyékolás

Jól megválasztott külső és belső árnyékolókkal egyszerűen szabályozhatjuk lakásunk belső klímáját, az ablakok hőszigetelő képessége tovább növelhető. Egy leeresztett redőny az ablak hőveszteségét 30 százalékkal csökkentheti, mivel a leeresztett redőny és az ablak között keletkező légréteg hőpajzsként működik.

raabkarcher1_copy

Hőszigetelés

Házaink, lakásaink energiafogyasztásánál rá kell döbbenünk, hogy nemcsak a korszerű nyílászárók játszanak fontos szerepet az energia megtakarításában, hanem az épületek megfelelő szigetelése is. A hőszigetelés bizonyítottan a leggyorsabb megtérülést eredményezi.
Az épületek megfelelő szigetelésével elkerülhető a hőhíd, a penészesedés, a téli hőveszteség és a nyári hőterhelés. Az elsődleges szigetelési területek a külső falak, a magas és lapostetők és a födémek.

raabkarcher2_copy

Milyen előnyökkel jár a homlokzat hőszigetelése?

Sokakban él még az a hit, hogy tégla jó hőszigetelő, ami egy tönkrement szigetelésű panel épületnél még igaz is lehet, de a hagyományosan régi téglafalak hőszigetelése meg sem közelíti az elvárt értékeket. A régi épületeknél még szükségesebb a hőszigetelés.
Egy épület hőveszteségének mintegy 30 százaléka távozik a falazaton keresztül, a tetőn 25-30 százaléka, az ablakokon keresztül 12-25 százalék, a födémen 10-15 százalék, a maradék pedig a kéményen át tiszta hőkibocsátás formájában távozik.
Így látszik is, hogy ha látványos energiamegtakarítást szeretnénk elérni, nem elég hőszigetelni a homlokzatot, hanem a tetőt, a födémet és a nyílászárókat is ki kell cserélni.
A falazatok utólagos hőszigetelésénél elmondható, hogy legkésőbb 5-8 év alatt megtérül. Minél jobban hőszigetel a fal, annál kisebb megtakarítást tudunk elérni, ezért ilyenkor a megtérülési idő nő.
Nyáron a hőszigetelés a falak nappali felmelegedése ellen nyújt védelmet, a jó hőszigetelés még nagy melegben is hűvösen tartja a falakat. Ez a hatás a nagy energiaigényű klímaberendezések elterjedésével még anyagi megtakarítást is jelent.
Csökkenti a téli fűtési hőveszteséget, a hőhidak kialakulását, a szerkezeteken belüli páralecsapódást, és biztosítja a belső terek komfortfokozatát.
A homlokzat utólagos hőszigetelésének legelterjedtebb módja a polisztirol, amely ugyan a homlokzat páraáteresztő képességét csökkenti ugyan, de kiváló hőszigetelő képességű, könnyen megmunkálható és egyszerűen felszerelhető. A polisztirolhoz hasonló hővédelmi tulajdonságú az ásványgyapot, ami nem éghető, ezért tűzvédelmi szempontból biztonságosabb, de majdnem kétszer annyiba kerül, mint a polisztirol.
A polisztirollapok ajánlott vastagsága legkevesebb 6 cm, de az ajánlott méret a 10 cm. A megfelelő vastagság az egyes rétegek hővezetési tényezőinek ismeretében határozható meg pontosan.  Mivel maga a hőszigetelő anyag átlagára kb. a 30 százaléka a komplett rendszer árának, így nem érdemes a hőszigetelő anyag vastagságával túlzottan takarékoskodni, mivel a költségeket jelentősen nem csökkenti. Ha a kivitelezés megfelelő, a hőszigetelés élettartama 30 év.

Födém

A nem beépített tetőterek esetén a padlásfödémen keresztül távozik a legtöbb megtermelt energia. A régi épületek tetőfödémjének utólagos hőszigetelése bonyolult művelet, így a legalkalmasabb a tetőfelújítást a zárófödém hőszigetelésével egybekötni.
A lapostető a leginkább lehűlő épületrész, ide legalább 14-16 cm hőszigetelés szükséges. Ha megoldható lapos tető helyett érdemes magas tetőt kialakítani.

raabkarcher4

Energetikai tanúsítvány

A tanúsítvány általában az ingatlan tulajdonosának vagy használójának tájékoztatására szolgál, a korszerűsítési javaslat pedig – mint egy szakvélemény – segítséget nyújthat az energiatudatos felújításhoz. Új épületek esetében a jelenleg hatályos energetikai minimumkövetelmények teljesítését is igazolja. Meglévő épületek esetében a tanúsítvány bármilyen kedvezőtlen eredménye szankció nélkül marad, a „pénzbüntetést” maguk a fűtésszámlák jelentik.
A kormányrendelet alapvető célja, hogy az épületek kevesebb energiát fogyasszanak, ennek eléréséhez eszköz az energetikai tanúsítvány, amely a lakás energetikai tulajdonságairól tájékoztat, valamint javaslatot tesz az energiamegtakarítás lehetőségeire.
Ez a rendelet 2009. január 1-jén lépett hatályba. A hatálybalépéskor meglévő épület (önálló rendeltetési egység, lakás)  energetikai tanúsítása 2011.december 31-ig önkéntes. A meglévő épületre vagy lakásra csak 2012. január 1-től lesz kötelező a tanúsítás. Viszont a rendelet hatálybalépését követően indult eljárásban kiadott jogerős építési engedéllyel megvalósuló új épület építésekor 2009. január elsejétől energetikai tanúsítványt kell készíteni.

zldfzet_copy

A Saint Gobain cégcsoport hazai tagjai (mind gyártói,mind kereskedői vonalon) is fontosnak tartják az energiatudatosságot, és célkitűzésük, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy  odafigyeléssel, korszerűsítéssel hogyan takarékoskodhatunk az energiával. Beszállítói partnereinkkel szoros együttműködésben áprilisban kiadunk egy Zöld Füzetet, amelyben a törvényi, szabályozási háttér ismertetése mellett, összegyűjtöttük az energiatakarékossággal kapcsolatos megoldási lehetőségeket is. Ez egy hosszútávú együttműködés, amely szép példát mutat arra, hogy nagyvállalatok felelősségteljes stratégiai gondolkodás révén, hogyan képesek összehangolni üzleti érdekeiket a társadalom számára hasznos felelősségvállalással.
A Zöld Füzetből a Raab Karcher Építőanyag kereskedésekben és a honlapon igényelve a laikusok is hozzájuthatnak az energiatakarékossággal kapcsolatos lehetőségekhez.

Kapcsolódó cikkek

A pécsi Pollack Mihály Technikum és Kollégium nyerte az Austrotherm suli díját

Az Austrotherm Kft. a honlapjára készített segédanyaggal segíti a szakirányú oktatási intézményeket.

„Na, ez jó vétel volt!” – Amikor a nyílászáró hosszú távú befektetés

Mindenképpen érdemes kicsit benézni a dolgok mögé, ahol megtalálhatjuk azokat tényezőket, illetve azok részleteit, amitől egy termékcsoport, mint például a házunk ablakai, a bejárati ajtó, a teraszajtó a „Na, ez jó vétel volt!” kategóriába kerül.

Lépcső a szobából a teraszra? Minek?

Ki szeretne a nappaliból a teraszra lépcsőkön feljutni? Pedig, ha terasz alatt lakótér van - és ez azért előfordulhat – oda bizony kellő vastagságú hőszigetelés dukál, vastagabb, mint a lakóterek közé. De mi van akkor, ha nem fér el? Mutatunk három hőszigetelési példát ahol a „helynek” döntő szerep jutott.

82 év alatt újulhat meg a teljes családi ház állomány Magyarországon. Unokáink már látni fogják?

Magyarországon 2,7 millió családi ház van. Energetikailag korszerűnek 5-10%-uk mondható, melyek energetikai korszerűsítést nem igényelnek, hiszen ezeket eleve a kor követelményeinek megfelelően építették, vagy már energiahatékonysági szempontból teljes körűen felújították azokat.

Patikamérlegen a hőszigetelés vastagsága

A 2021. január 1-je után új építésű lakóépületek esetén előírt közel nulla energiafelhasználás eléréséhez a hőszigetelési vastagságoknak elkerülhetetlenül növekednie kell. Ez tény és szakemberek évek óta figyelmeztetnek a közeledő változásra. Tévedés viszont, hogy ez csak az építési költségek komoly emelkedésével lehetséges.

Otthonunk egészséges lakóklímája a jó minőségű hőszigeteléssel kezdődik

Az elavult hőszigetelés nagyban befolyásolhatja a beltéri klímát, amiben élünk, ezért kiemelten fontos, hogy az ősz közeledtével, milyen felújításon esnek át a kevéssé korszerű épületek.

Gyorsabb kivitelezés, hosszabb távú megoldás – tetőszigetelés okosan

A tetőszigetelés okos megoldását képviselő ISOTEC egy olyan komplett rendszert kínál, melynek alkalmazásával hatékonyan küszöbölhetők ki a hagyományos technikák használatából eredő hibák.

A koronavírus sem gyengítette az ingatlanpiacot

Az elmúlt két évben harmadával nőttek az ingatlanárak országszerte, ám a felújított, korszerű fűtéssel, szigeteléssel ellátott otthonok ára még ennél is nagyobb mértékben emelkedett.

MÉASZ: a magasépítést ösztönző további lépésekkel célszerű segíteni az építésgazdaság GDP-hez adott értékét

A hazai építőanyag gyártók tapasztalata szerint 2020 második negyedévében és júliusban jellemzően stagnáltak vagy 5-15%-kal csökkentek, a homlokzati nyílászárók esetében pedig 20%-kal estek vissza a magasépítéshez, különösen a lakóingatlanok építéséhez és korszerűsítéséhez felhasznált építőanyagok és építési termékek volumenei, összehasonlítva 2019 azonos időszakával.