Sokan tartanak a vastag hőszigeteléstől, mert úgymond „befülled” a lakás, „nem lélegeznek” a falak. Ha elbeszélgetünk az emberekkel, kiderül, hogy a „fal lélegzésén” azt értik, hogy a pára a helyiségből a külső falon keresztüli távozik.
Ezzel szemben a tény az, hogy pára elenyésző része megy keresztül a falon, mert a távozó nedvesség szinte teljes egészében a szellőző levegővel jut ki a szabadba. Ha a légcsere legalább átlagos mértékű, a lakóhelyiségekből eltávolított pára legfeljebb 1százeléka diffundál át a külső falakon keresztül, és a hőszigetelő anyag fajtájának sincs számottevő befolyása erre. Így tehát a külső falakon keresztül távozó pára nem tudja csökkenteni a lakás levegőjének nedvességtartalmát, a levegő nedvességtartalma nem a falak „lélegzésétől” függ, hanem a szellőzés hatásfokától. Beláthatjuk tehát, hogy a biológiailag szükséges légcsere elegendő ahhoz, hogy a termelődő összes nedvességet eltávolítsa a lakásból.
Miért van akkor mégis annyi penészes lakás? Egyrészt az alacsony légcsere miatt, másrészt pedig a nem eléggé körültekintő hőszigetelés miatt. A nedvesség lecsapódása mindig a hideg felületeken kezdődik, ezért a hőszigetelés hiányosságai azonnal kirajzolódnak a lakásban. Régi épületek esetében ez szinte bárhol előfordulhat, különösen, ha korszerű, jól záródó ablakokat építünk be a régiek helyére, de a falak hőszigeteléséről nem gondoskodunk. Új épületek esetében a leggyakrabban a födém betonkoszorúja, a sarkok, oszlopok képezik azokat a hőhidakat, melyek környékén elégtelen szigetelés esetében megjelenik a penész.
Folytatás Facebook-kal