Hirdetés

Bal, jobb, egy, kettő?

Lapostetők hőszigetelésének bevált módszere a fordított tető. Miképpen kell helyesen kialakítani az ilyen szerkezeteket, milyen speciális eljárásokat igényelnek az efféle megoldások? Gyakran véljük úgy, hogy a fenti kérdésekre jól alátámasztott magyarázatok állnak a rendelkezésünkre. Ennek ellenére az újabb megoldások kérdéseket vetnek fel: újakat és régieket egyaránt. Az ilyen kérdésekre pedig választ kell adni, és lehet, hogy az új válasz eltér a régitől - de lehet, hogy nem.

Fordított rétegrendű lapostetők esetében a rétegrend eltér az egyenes rétegrendű, nem átszellőzetett tetőknél megszokottól. Ebben az esetben ugyanis a vízszigetelés a nedvességálló, kellő mechanikai szilárdságot tanúsító hőszigetelés alatt, védetten helyezkedik el. A rétegrend előnye többek között az, hogy a

  • vízszigetelés védett a mechanikai hatásoktól mind a kivitelezés, mind a használat fázisában. Megvédi továbbá a vízszigetelést az ultraibolya sugárzástól, ami gyorsítja a vékony lemezek öregedését.
  • Kisebb lesz a vízszigetelés napi és éves hőingadozása, amivel kitolódik annak élettartama.
  • A szerkezet páratechnikailag nyitott, a vízszigetelés egyben a meleg oldali párazárásról is gondoskodik.

Lapostető szigetelése

A fordított rétegrend számos előnyét csak szigorú feltételek mellet lehet élvezni. A beépített hőszigetelésnek nedves környezetben is tartósan meg kell őriznie jó tulajdonságait. Erre az extrudált polisztirolhab lemezek (XPS), illetve a speciális formahabosított hőszigetelő lemez, a ZENIT® alkalmas. Az XPS termékek alkalmazását az MSZ 7574 szabvány, a Zenit® elemek beépítéséről az ÉME A 220/2008 engedély írja le. A szabvány hangsúlyozza, hogy fordított rétegrend esetében csak egy rétegű hőszigetelés alkalmazható. Ez arra a negatív tapasztalatra vezethető vissza, hogy a korábban két rétegben beépített extrudált habok tönkrementek. Ennek okát abban találták, hogy a csapadékvíz szigeteléssel nem védett hőszigetelő lemezek közé a víz akadálytalanul be tudott folyni, és a két, síkfelületű tábla között megszakítatlan vízfilmet képezett. Ez a vízfilm ugyanolyan jelentős páraellenállást tanúsított, mint az alsó hőszigetelő tábla alatt elhelyezkedő vízszigetelés. A két párazáró réteg között páranyomás tudott kialakulni, ami belepréselte a nedvességet az amúgy zárt cellás hőszigetelésbe, ami a szigetelési érték radikális leromlását, illetve a hőszigetelő anyag tönkremenetelét hozta magával. Ennek elkerülésére tiltja a magyar szabvány a hőszigetelő anyag több rétegű fektetését fordított tetőkben.

Sajnálatosan az extrudált polisztirolhab hőszigetelő termékek csak korlátos vastagságban állnak rendelkezésünkre. Az Austrotherm XPS TOP 30 hőszigetelő lemezei ugyan az elérhető legnagyobb vastagság a hazai piacon, mégis csak 22 cm-es vastagságban áll rendelkezésre, amivel az alacsony energiájú házakra irányadó 0,15 W/m2K-es hőátbocsájtási tényezőjét sem tudjuk elérni (nem beszélve a passzívházak esetében általánosnak vehető 0,1 W/m2K-es értékéről). Figyelembe véve, hogy 2020-tól az EU-ban csak közel zéró energiafelhasználású épületet lehet engedélyt adni, úgy tűnik, hogy a fordított tető alkalmazására nem lesz lehetőség. Szerencsére nincs ez így, a tervezők több jó megoldás közül választhatnak.

Lapostető hőszigetelése

A probléma megkerülése: kettős hőszigetelésű tetők tervezése

Amennyiben a vízszigetelő réteg alatt további hőszigetelő réteg helyezkedik el, úgy a fordított tető előnyeinek részleges megtartásával kialakítható az úgynevezett kettős szigetelésű tető. Az alsó, nem zártcellás hőszigetelés vastagsága nem korlátozott, így bármilyen hőátbocsátási tényező elérhető. Amennyiben a vízszigetelés lejtésigényét az alsó hőszigetelés adja, úgy még helytakarékos megoldásnak is nevezhetjük az eljárást. Hátránya a megoldásnak az, hogy mindenképpen szükséges a páratechnikai ellenőrzés, mivel nem nyitott a rendszer.

Szabványtalan eljárás

Magyarországon a szabványok betartása nem kötelező. Ez viszont nem azt jelenti, hogy kötöttségek nélkül, tővel-heggyel lehet összerakni az épületeket. Mivel a szabványok az évtizedek alatt kialakult műszaki gyakorlatot rögzítik, értelem szerűen nem képesek elősegíteni az innovációt. A szabványok kötelező jellegét tehát épp a műszaki fejlődés elősegítése érdekében törölték, de alkalmazásuk mindig is iránymutató a szakma gyakorlói számára.

A fent említett MSZ 7574 szabványtól is el lehet térni, de ilyen esetekben rendkívül alaposan meg kell indokolni, hogy a választott eljárás miért egyenértékű, vagy jobb a szakmai konszenzus által létrehozott szabványoknál. A tervezői nyilatkozatban fel kell tüntetni, hogy a tervező által választott megoldás biztonsági szintje eléri a szabványban meghatározott biztonsági szintet, ki kell térni az eltérés lényeges elemeire, valamint mellékelni kell azt a dokumentumot, amely alapján a tervező az eltérés mellett döntött. Nyilvánvaló, hogy ilyen döntést csak indokolt esetben érdemes hozni, a rövidebb szállítási határidő nem tartozik ezek közé.

Szigetelőanyagok lapostetőhöz

A problémamentes megoldás

A ZENIT® hőszigetelő anyagokat először 2008 őszén építették be fordított rétegrendű lapostetőbe. Az egy évvel később kivett minták újabb ellenőrzésnek lettek alávetve. A hővezetési tényezője továbbra is megfelelt a közölt értéknek, víztartalma pedig a megengedett 1 százalék helyett csak, 0,003 százalék volt. Ezek alapján adta ki az ÉMI Kht. az engedélyt, mely szerint a ZENIT®  formahabosított expandált polisztirolhab alkalmas egyhéjú, fordított rétegrendű melegtetők hőszigetelésére, illetve már meglévő tetők utólagos hőszigetelésére (plusztető).

Hőszigetelés a lapostetőn

A ZENIT® termékre, mint sok más építőanyagra is az ÉMI utóellenőrzési vizsgálatot írt elő. Ennek során ismét az eredeti beépítésből, immár négy év elteltével vettek mintát. A vizsgálat ezúttal az anyag nyomószilárdságát, nedvességtartalmát és a hővezetési tényezőjét érintette. Mindhárom érték meghaladta a követelményszintet, így például a termék nedvességtartalma a korábbi mérési eredménnyel megegyezően alacsony volt. A minden vastagságban egyforma (0,035 W/m2K) hővezetési tényező, a 40 cm-es maximális gyártási vastagság révén lehetővé vált a passzívházak fordított tetővel való tervezése is, és alkalmazásával a 2020-tól várhatóan érvényes követelmények is elérhetők.

 
Zenit® referenciák:

Paks, Földvári út 1. társasház lapostető felújítás
Tab, Önkormányzati iskola
Szegedi Tudományegyetem Biológiai  Központ
Kecskemét Kész Business Hotel
Hajdúszoboszló Helios Club Hotel
Fehérgyarmat Sürgősségi  Betegellátó új épület
 

Forrás: Austrotherm

Kruchina Sándor, vezető szaktanácsadó (Austrotherm Kft.), épületszigetelő szakmérnök. 1984-ben szerzett vegyészmérnöki diplomát a mai nevén Pannon Egyetemen (Veszprém). 1992 óta az Austrotherm Kft. területi képviselője, 2004-től a marketing vezető, 2017-től a vezető szaktanácsadó posztját tölti be. Számos előadás, cikk szerzője.
Kapcsolódó cikkek

Homeinfo Kedvezmény Hetek

Építkezés, felújítás, lakberendezés? Több 100 kupon, 10-40% kedvezmény, több 100 üzletben.

Tetőfelújítás vagy új tetőszerkezet? Így kérjen ajánlatot!

Elérkezett a tetőfelújítás ideje? Építkezik? Vagy még csak a tervezés folyamatánál jár? Otthona éke és védelmezője minden esetben a tető, ezért olyan fontos, hogy mind esztétikailag, mind funkciójában és ár-érték arányában is azt nyújtsa, amit várunk tőle. Az elhatározást követően azonban a legelső lépés az ajánlatkérés.

Közel nulla

2021 január 1-től már minden épületre a közel nulla szabályozás vonatkozik. A tavalyi év végén elrendelt türelmi idővel azonban 2021. július 1-ig elhalasztották az új követelmények számonkérését. Változott a rendelkezés azon pontja is, mely a megújuló energia minimális részarányát írta elő. Bővebben a videóban.

Lépcső a szobából a teraszra? Minek?

Ki szeretne a nappaliból a teraszra lépcsőkön feljutni? Pedig, ha terasz alatt lakótér van - és ez azért előfordulhat – oda bizony kellő vastagságú hőszigetelés dukál, vastagabb, mint a lakóterek közé. De mi van akkor, ha nem fér el? Mutatunk három hőszigetelési példát ahol a „helynek” döntő szerep jutott.

82 év alatt újulhat meg a teljes családi ház állomány Magyarországon. Unokáink már látni fogják?

Magyarországon 2,7 millió családi ház van. Energetikailag korszerűnek 5-10%-uk mondható, melyek energetikai korszerűsítést nem igényelnek, hiszen ezeket eleve a kor követelményeinek megfelelően építették, vagy már energiahatékonysági szempontból teljes körűen felújították azokat.

Patikamérlegen a hőszigetelés vastagsága

A 2021. január 1-je után új építésű lakóépületek esetén előírt közel nulla energiafelhasználás eléréséhez a hőszigetelési vastagságoknak elkerülhetetlenül növekednie kell. Ez tény és szakemberek évek óta figyelmeztetnek a közeledő változásra. Tévedés viszont, hogy ez csak az építési költségek komoly emelkedésével lehetséges.

Otthonunk egészséges lakóklímája a jó minőségű hőszigeteléssel kezdődik

Az elavult hőszigetelés nagyban befolyásolhatja a beltéri klímát, amiben élünk, ezért kiemelten fontos, hogy az ősz közeledtével, milyen felújításon esnek át a kevéssé korszerű épületek.

Gyorsabb kivitelezés, hosszabb távú megoldás – tetőszigetelés okosan

A tetőszigetelés okos megoldását képviselő ISOTEC egy olyan komplett rendszert kínál, melynek alkalmazásával hatékonyan küszöbölhetők ki a hagyományos technikák használatából eredő hibák.

Erre nagyon figyeljen! Változnak a hőtechnikai követelmények 2021-ben

Jó dolog, amikor az ember össze tudja kötni a kellemeset a hasznossal és ugyanígy több szempontból jó nekünk, ha a praktikust kötjük össze a kötelezővel. Hiszen, ha már valamire „hivatalból” is oda kell figyelnünk, azt miért ne tennénk úgy, hogy abból minden tekintetben a lehető legjobban jöjjünk ki? Erre jó példa az ISOTEC tetőszigetelés.

Nyáron is fontos a hőszigetelés

Hajlamosak vagyunk a hőszigeteléssel kapcsolatban csak a téli fűtési szezonra koncentrálni, amikor az elsődleges célunk az, hogy a szigetelőrendszer és a nyílászárók ne engedjék ki a benti meleget. Pedig a nyári kánikulában sem csak a ventilátorok és légkondicionálók használatával enyhíthetjük a hőséget.