Lapostetők hőszigetelésének bevált módszere a fordított tető. Miképpen kell helyesen kialakítani az ilyen szerkezeteket, milyen speciális eljárásokat igényelnek az efféle megoldások? Gyakran véljük úgy, hogy a fenti kérdésekre jól alátámasztott magyarázatok állnak a rendelkezésünkre. Ennek ellenére az újabb megoldások kérdéseket vetnek fel: újakat és régieket egyaránt. Az ilyen kérdésekre pedig választ kell adni, és lehet, hogy az új válasz eltér a régitől - de lehet, hogy nem.
Fordított rétegrendű lapostetők esetében a rétegrend eltér az egyenes rétegrendű, nem átszellőzetett tetőknél megszokottól. Ebben az esetben ugyanis a vízszigetelés a nedvességálló, kellő mechanikai szilárdságot tanúsító hőszigetelés alatt, védetten helyezkedik el. A rétegrend előnye többek között az, hogy a
- vízszigetelés védett a mechanikai hatásoktól mind a kivitelezés, mind a használat fázisában. Megvédi továbbá a vízszigetelést az ultraibolya sugárzástól, ami gyorsítja a vékony lemezek öregedését.
- Kisebb lesz a vízszigetelés napi és éves hőingadozása, amivel kitolódik annak élettartama.
- A szerkezet páratechnikailag nyitott, a vízszigetelés egyben a meleg oldali párazárásról is gondoskodik.
A fordított rétegrend számos előnyét csak szigorú feltételek mellet lehet élvezni. A beépített hőszigetelésnek nedves környezetben is tartósan meg kell őriznie jó tulajdonságait. Erre az extrudált polisztirolhab lemezek (XPS), illetve a speciális formahabosított hőszigetelő lemez, a ZENIT® alkalmas. Az XPS termékek alkalmazását az MSZ 7574 szabvány, a Zenit® elemek beépítéséről az ÉME A 220/2008 engedély írja le. A szabvány hangsúlyozza, hogy fordított rétegrend esetében csak egy rétegű hőszigetelés alkalmazható. Ez arra a negatív tapasztalatra vezethető vissza, hogy a korábban két rétegben beépített extrudált habok tönkrementek. Ennek okát abban találták, hogy a csapadékvíz szigeteléssel nem védett hőszigetelő lemezek közé a víz akadálytalanul be tudott folyni, és a két, síkfelületű tábla között megszakítatlan vízfilmet képezett. Ez a vízfilm ugyanolyan jelentős páraellenállást tanúsított, mint az alsó hőszigetelő tábla alatt elhelyezkedő vízszigetelés. A két párazáró réteg között páranyomás tudott kialakulni, ami belepréselte a nedvességet az amúgy zárt cellás hőszigetelésbe, ami a szigetelési érték radikális leromlását, illetve a hőszigetelő anyag tönkremenetelét hozta magával. Ennek elkerülésére tiltja a magyar szabvány a hőszigetelő anyag több rétegű fektetését fordított tetőkben.
Ez is érdekelhet
Sajnálatosan az extrudált polisztirolhab hőszigetelő termékek csak korlátos vastagságban állnak rendelkezésünkre. Az Austrotherm XPS TOP 30 hőszigetelő lemezei ugyan az elérhető legnagyobb vastagság a hazai piacon, mégis csak 22 cm-es vastagságban áll rendelkezésre, amivel az alacsony energiájú házakra irányadó 0,15 W/m2K-es hőátbocsájtási tényezőjét sem tudjuk elérni (nem beszélve a passzívházak esetében általánosnak vehető 0,1 W/m2K-es értékéről). Figyelembe véve, hogy 2020-tól az EU-ban csak közel zéró energiafelhasználású épületet lehet engedélyt adni, úgy tűnik, hogy a fordított tető alkalmazására nem lesz lehetőség. Szerencsére nincs ez így, a tervezők több jó megoldás közül választhatnak.
A probléma megkerülése: kettős hőszigetelésű tetők tervezése
Amennyiben a vízszigetelő réteg alatt további hőszigetelő réteg helyezkedik el, úgy a fordított tető előnyeinek részleges megtartásával kialakítható az úgynevezett kettős szigetelésű tető. Az alsó, nem zártcellás hőszigetelés vastagsága nem korlátozott, így bármilyen hőátbocsátási tényező elérhető. Amennyiben a vízszigetelés lejtésigényét az alsó hőszigetelés adja, úgy még helytakarékos megoldásnak is nevezhetjük az eljárást. Hátránya a megoldásnak az, hogy mindenképpen szükséges a páratechnikai ellenőrzés, mivel nem nyitott a rendszer.
Szabványtalan eljárás
Magyarországon a szabványok betartása nem kötelező. Ez viszont nem azt jelenti, hogy kötöttségek nélkül, tővel-heggyel lehet összerakni az épületeket. Mivel a szabványok az évtizedek alatt kialakult műszaki gyakorlatot rögzítik, értelem szerűen nem képesek elősegíteni az innovációt. A szabványok kötelező jellegét tehát épp a műszaki fejlődés elősegítése érdekében törölték, de alkalmazásuk mindig is iránymutató a szakma gyakorlói számára.
A fent említett MSZ 7574 szabványtól is el lehet térni, de ilyen esetekben rendkívül alaposan meg kell indokolni, hogy a választott eljárás miért egyenértékű, vagy jobb a szakmai konszenzus által létrehozott szabványoknál. A tervezői nyilatkozatban fel kell tüntetni, hogy a tervező által választott megoldás biztonsági szintje eléri a szabványban meghatározott biztonsági szintet, ki kell térni az eltérés lényeges elemeire, valamint mellékelni kell azt a dokumentumot, amely alapján a tervező az eltérés mellett döntött. Nyilvánvaló, hogy ilyen döntést csak indokolt esetben érdemes hozni, a rövidebb szállítási határidő nem tartozik ezek közé.
A problémamentes megoldás
A ZENIT® hőszigetelő anyagokat először 2008 őszén építették be fordított rétegrendű lapostetőbe. Az egy évvel később kivett minták újabb ellenőrzésnek lettek alávetve. A hővezetési tényezője továbbra is megfelelt a közölt értéknek, víztartalma pedig a megengedett 1 százalék helyett csak, 0,003 százalék volt. Ezek alapján adta ki az ÉMI Kht. az engedélyt, mely szerint a ZENIT® formahabosított expandált polisztirolhab alkalmas egyhéjú, fordított rétegrendű melegtetők hőszigetelésére, illetve már meglévő tetők utólagos hőszigetelésére (plusztető).
A ZENIT® termékre, mint sok más építőanyagra is az ÉMI utóellenőrzési vizsgálatot írt elő. Ennek során ismét az eredeti beépítésből, immár négy év elteltével vettek mintát. A vizsgálat ezúttal az anyag nyomószilárdságát, nedvességtartalmát és a hővezetési tényezőjét érintette. Mindhárom érték meghaladta a követelményszintet, így például a termék nedvességtartalma a korábbi mérési eredménnyel megegyezően alacsony volt. A minden vastagságban egyforma (0,035 W/m2K) hővezetési tényező, a 40 cm-es maximális gyártási vastagság révén lehetővé vált a passzívházak fordított tetővel való tervezése is, és alkalmazásával a 2020-tól várhatóan érvényes követelmények is elérhetők.
Folytatás Facebook-kal
Folytatás Google-lal