Hirdetés

Bal, jobb, egy, kettő?

Lapostetők hőszigetelésének bevált módszere a fordított tető. Miképpen kell helyesen kialakítani az ilyen szerkezeteket, milyen speciális eljárásokat igényelnek az efféle megoldások? Gyakran véljük úgy, hogy a fenti kérdésekre jól alátámasztott magyarázatok állnak a rendelkezésünkre. Ennek ellenére az újabb megoldások kérdéseket vetnek fel: újakat és régieket egyaránt. Az ilyen kérdésekre pedig választ kell adni, és lehet, hogy az új válasz eltér a régitől - de lehet, hogy nem.

Fordított rétegrendű lapostetők esetében a rétegrend eltér az egyenes rétegrendű, nem átszellőzetett tetőknél megszokottól. Ebben az esetben ugyanis a vízszigetelés a nedvességálló, kellő mechanikai szilárdságot tanúsító hőszigetelés alatt, védetten helyezkedik el. A rétegrend előnye többek között az, hogy a

  • vízszigetelés védett a mechanikai hatásoktól mind a kivitelezés, mind a használat fázisában. Megvédi továbbá a vízszigetelést az ultraibolya sugárzástól, ami gyorsítja a vékony lemezek öregedését.
  • Kisebb lesz a vízszigetelés napi és éves hőingadozása, amivel kitolódik annak élettartama.
  • A szerkezet páratechnikailag nyitott, a vízszigetelés egyben a meleg oldali párazárásról is gondoskodik.

Lapostető szigetelése

A fordított rétegrend számos előnyét csak szigorú feltételek mellet lehet élvezni. A beépített hőszigetelésnek nedves környezetben is tartósan meg kell őriznie jó tulajdonságait. Erre az extrudált polisztirolhab lemezek (XPS), illetve a speciális formahabosított hőszigetelő lemez, a ZENIT® alkalmas. Az XPS termékek alkalmazását az MSZ 7574 szabvány, a Zenit® elemek beépítéséről az ÉME A 220/2008 engedély írja le. A szabvány hangsúlyozza, hogy fordított rétegrend esetében csak egy rétegű hőszigetelés alkalmazható. Ez arra a negatív tapasztalatra vezethető vissza, hogy a korábban két rétegben beépített extrudált habok tönkrementek. Ennek okát abban találták, hogy a csapadékvíz szigeteléssel nem védett hőszigetelő lemezek közé a víz akadálytalanul be tudott folyni, és a két, síkfelületű tábla között megszakítatlan vízfilmet képezett. Ez a vízfilm ugyanolyan jelentős páraellenállást tanúsított, mint az alsó hőszigetelő tábla alatt elhelyezkedő vízszigetelés. A két párazáró réteg között páranyomás tudott kialakulni, ami belepréselte a nedvességet az amúgy zárt cellás hőszigetelésbe, ami a szigetelési érték radikális leromlását, illetve a hőszigetelő anyag tönkremenetelét hozta magával. Ennek elkerülésére tiltja a magyar szabvány a hőszigetelő anyag több rétegű fektetését fordított tetőkben.

Sajnálatosan az extrudált polisztirolhab hőszigetelő termékek csak korlátos vastagságban állnak rendelkezésünkre. Az Austrotherm XPS TOP 30 hőszigetelő lemezei ugyan az elérhető legnagyobb vastagság a hazai piacon, mégis csak 22 cm-es vastagságban áll rendelkezésre, amivel az alacsony energiájú házakra irányadó 0,15 W/m2K-es hőátbocsájtási tényezőjét sem tudjuk elérni (nem beszélve a passzívházak esetében általánosnak vehető 0,1 W/m2K-es értékéről). Figyelembe véve, hogy 2020-tól az EU-ban csak közel zéró energiafelhasználású épületet lehet engedélyt adni, úgy tűnik, hogy a fordított tető alkalmazására nem lesz lehetőség. Szerencsére nincs ez így, a tervezők több jó megoldás közül választhatnak.

Lapostető hőszigetelése

A probléma megkerülése: kettős hőszigetelésű tetők tervezése

Amennyiben a vízszigetelő réteg alatt további hőszigetelő réteg helyezkedik el, úgy a fordított tető előnyeinek részleges megtartásával kialakítható az úgynevezett kettős szigetelésű tető. Az alsó, nem zártcellás hőszigetelés vastagsága nem korlátozott, így bármilyen hőátbocsátási tényező elérhető. Amennyiben a vízszigetelés lejtésigényét az alsó hőszigetelés adja, úgy még helytakarékos megoldásnak is nevezhetjük az eljárást. Hátránya a megoldásnak az, hogy mindenképpen szükséges a páratechnikai ellenőrzés, mivel nem nyitott a rendszer.

Szabványtalan eljárás

Magyarországon a szabványok betartása nem kötelező. Ez viszont nem azt jelenti, hogy kötöttségek nélkül, tővel-heggyel lehet összerakni az épületeket. Mivel a szabványok az évtizedek alatt kialakult műszaki gyakorlatot rögzítik, értelem szerűen nem képesek elősegíteni az innovációt. A szabványok kötelező jellegét tehát épp a műszaki fejlődés elősegítése érdekében törölték, de alkalmazásuk mindig is iránymutató a szakma gyakorlói számára.

A fent említett MSZ 7574 szabványtól is el lehet térni, de ilyen esetekben rendkívül alaposan meg kell indokolni, hogy a választott eljárás miért egyenértékű, vagy jobb a szakmai konszenzus által létrehozott szabványoknál. A tervezői nyilatkozatban fel kell tüntetni, hogy a tervező által választott megoldás biztonsági szintje eléri a szabványban meghatározott biztonsági szintet, ki kell térni az eltérés lényeges elemeire, valamint mellékelni kell azt a dokumentumot, amely alapján a tervező az eltérés mellett döntött. Nyilvánvaló, hogy ilyen döntést csak indokolt esetben érdemes hozni, a rövidebb szállítási határidő nem tartozik ezek közé.

Szigetelőanyagok lapostetőhöz

A problémamentes megoldás

A ZENIT® hőszigetelő anyagokat először 2008 őszén építették be fordított rétegrendű lapostetőbe. Az egy évvel később kivett minták újabb ellenőrzésnek lettek alávetve. A hővezetési tényezője továbbra is megfelelt a közölt értéknek, víztartalma pedig a megengedett 1 százalék helyett csak, 0,003 százalék volt. Ezek alapján adta ki az ÉMI Kht. az engedélyt, mely szerint a ZENIT®  formahabosított expandált polisztirolhab alkalmas egyhéjú, fordított rétegrendű melegtetők hőszigetelésére, illetve már meglévő tetők utólagos hőszigetelésére (plusztető).

Hőszigetelés a lapostetőn

A ZENIT® termékre, mint sok más építőanyagra is az ÉMI utóellenőrzési vizsgálatot írt elő. Ennek során ismét az eredeti beépítésből, immár négy év elteltével vettek mintát. A vizsgálat ezúttal az anyag nyomószilárdságát, nedvességtartalmát és a hővezetési tényezőjét érintette. Mindhárom érték meghaladta a követelményszintet, így például a termék nedvességtartalma a korábbi mérési eredménnyel megegyezően alacsony volt. A minden vastagságban egyforma (0,035 W/m2K) hővezetési tényező, a 40 cm-es maximális gyártási vastagság révén lehetővé vált a passzívházak fordított tetővel való tervezése is, és alkalmazásával a 2020-tól várhatóan érvényes követelmények is elérhetők.

 
Zenit® referenciák:

Paks, Földvári út 1. társasház lapostető felújítás
Tab, Önkormányzati iskola
Szegedi Tudományegyetem Biológiai  Központ
Kecskemét Kész Business Hotel
Hajdúszoboszló Helios Club Hotel
Fehérgyarmat Sürgősségi  Betegellátó új épület
 

Forrás: Austrotherm

 | 
Kapcsolódó cikkek

Bízza szakértő kezekre a tetőfelújítást!

Átszellőztetett homlokzati hőszigetelés ISOTEC Falpanelekkel

Hővisszanyerős szellőztető rendszer árkalkulátor

Hőszigeteljünk! De hogyan? A leggyakoribb kérdések és válaszok a hőszigetelésről - Letölthető segédlettel és útmutatóval

Így csökkentheti rezsiköltségeit állami pénzből

Energiafogyasztásban dobogós helyen a lakosság

A családi ház építését is egyre tudatosabban tervezzük meg

Homlokzati hőszigetelés kőzetgyapottal – Miért válasszunk kőzetgyapot termékeket?

Praktikus újítás, magas hatásfok – itt az épületszigetelés új dimenziója!

Tippek tetőablak választáshoz – felújítóknak

A lakosság a legnagyobb energiafogyasztó

Hőszigetelés centikben, számokban és forintokban

Akár egy nap alatt 25%-kal csökkenthetjük fűtési költségeinket

Megéri szigetelni: mutatjuk, mennyivel drágábban adható el egy korszerűsített családi ház

Jobbat választunk, ha nincs ki megjavítsa?

10 ok, miért érdemes az ISOTEX-et választani

A jövő a tetőn: megkezdte működését az ország első napelemes tetőcserép gyára

Folytatódik a telephelyfejlesztés az Austrotherm-nél: új, komplett csomagoló gépsort üzemeltek be Szekszárdon

Vásárlási listák
További vásárlási listák