A hideg ellen az épületet teljesen körbe kell vennünk a hőszigeteléssel, körkörös megszakítatlan pajzsot kell létrehozni mintegy burokba zárni, a hőveszteség ellen. A védeni kívánt épületrész határozza meg a szigetelés vastagságát. A padlásra például vastagabb szigetelés kerül, mint a falakra. A vastagság függ az egyéni igényektől is, és a hőszigetelőanyag alapján lehet meghatározni.
Kategóriák
A hazai energiatanúsítvány 10 csoportjából, új épület esetén már csak négy használatos: A+, A, B, C.
Fűtési energiaigény szerint csak három:
- Pénztárca kímélő, megfelel a mai előírásoknak, minimális vastagság mellett.
- A négyzetméterenkénti energiaigény kisebb mint 3 m3 földgáz, a javasolt vastagság mellett. Ezt az alacsony energiájú ház. (150 m2 éves fűtési energiaigénye ma kb. 65.000 Ft.)
- A harmadik kategória, a passzívház esetén a költség még ennek is csak a harmada.
Szerkezeti elemek
A szerkezet hőszigetelő képességét a szigetelőanyag vastagsága és hővezetési tényezője határozza meg.
Talajon fekvő padló
Az épület alatti talaj hőmérséklete télen magasabb, mint a környező levegőé. Ezért a talajon fekvő padlók szigetelési igénye nem olyan szigorú, mint a falak esetében.
Homlokzati fal, lábazat
A hagyományos falazóelemek (tömör tégla, B30) rendkívül rossz hőtechnikai tulajdonságokkal rendelkeznek.
Általában a vastagabb hőszigeteléssel készülő, gyengébb szigetelő képességű falazatok tűnnek a gazdaságosabb megoldásnak, azonos szigetelőképességű falazatok esetében. A 25 cm vastag mészhomok téglafal 15 cm hőszigeteléssel összesen 40 cm vastag, míg egy azonos hőátbocsátási tényezővel rendelkező 38 cm-es vázkerámia fal 8 cm-el vastagabb. Egy 10 x 15-ös alapterületű ház esetén a mészhomok téglafal 4 m2-rel kevesebb helyet foglal, vagyis ennyivel nagyobb lakást nyerhetünk, ha ezt a megoldást választjuk.