Totális hőpajzs, avagy a termikus burok

A hideg ellen az épületet teljesen körbe kell vennünk a hőszigeteléssel, körkörös megszakítatlan pajzsot kell létrehozni mintegy burokba zárni, a hőveszteség ellen. A védeni kívánt épületrész határozza meg a szigetelés vastagságát. A padlásra például vastagabb szigetelés kerül, mint a falakra. A vastagság függ az egyéni igényektől is, és a hőszigetelőanyag alapján lehet meghatározni.

Kategóriák

A hazai energiatanúsítvány 10 csoportjából, új épület esetén már csak négy használatos: A+, A, B, C.

Fűtési energiaigény szerint csak három:

  • Pénztárca kímélő, megfelel a mai előírásoknak, minimális vastagság mellett.
  • A négyzetméterenkénti energiaigény kisebb mint 3 m3 földgáz, a javasolt vastagság mellett. Ezt az alacsony energiájú ház. (150 m2 éves fűtési energiaigénye ma kb. 65.000 Ft.)
  • A harmadik kategória, a passzívház esetén a költség még ennek is csak a harmada.

Szerkezeti elemek

A szerkezet hőszigetelő képességét a szigetelőanyag vastagsága és hővezetési tényezője határozza meg.

Tető szigetelése

Talajon fekvő padló

Az épület alatti talaj hőmérséklete télen magasabb, mint a környező levegőé. Ezért a talajon fekvő padlók szigetelési igénye nem olyan szigorú, mint a falak esetében.

Homlokzati fal, lábazat

A hagyományos falazóelemek (tömör tégla, B30) rendkívül rossz hőtechnikai tulajdonságokkal rendelkeznek.
Általában a vastagabb hőszigeteléssel készülő, gyengébb szigetelő képességű falazatok tűnnek a gazdaságosabb megoldásnak, azonos szigetelőképességű falazatok esetében. A 25 cm vastag mészhomok téglafal 15 cm hőszigeteléssel összesen 40 cm vastag, míg egy azonos hőátbocsátási tényezővel rendelkező 38 cm-es vázkerámia fal 8 cm-el vastagabb. Egy 10 x 15-ös alapterületű ház esetén a mészhomok téglafal 4 m2-rel kevesebb helyet foglal, vagyis ennyivel nagyobb lakást nyerhetünk, ha ezt a megoldást választjuk.

Padlásfödém

Egy négyzetméterre vetítve a tetőn, a zárófödémen keresztül megy el a legtöbb energia. Ha sem a tető síkjában, sem a födémen nincs szigetelés, úgy a szerkezetileg különböző födémek hőszigetelési igénye közel azonos lesz. Ha a padlástér tárolási funkcióját megtartjuk, akkor hőszigetelésre a Padlap a megfelelő.

Magas tető

A tetőterek beépítésével szükséges a ferde síkok szigetelése. Manapság ide a 20-25 cm vastag hőszigetelés ajánlott, de a szarufák kisebb vastagsága miatt erre nincs elegendő hely. A belső oldali hőszigetelés a lakótér csökkenésével jár; ennek elkerülésére a javasolt megoldás a szarufák felett elhelyezett hőszigetelés, ami megbízhatóan bírja a teljes héjazat súlyát és a járulékos (hó, szél) terhelést. Erre a célra a Manzárd Grafit® az ideális választás.

Falak hőszigetelése

Szerkezeti részek

A tökéletes termikus burokhoz a különböző hőszigetelő rétegeknek találkozniuk kell egymással, esetleg átfedéssel is, ennek hiányában hőhíd jön létre.
Talajon fekvő padló utólagos hőszigetelésénél a vastag aljzatbeton elfogadhatatlan mértékben megemelné a padló magasságát. Ilyenkor a lábazat hőszigetelését kell fokozni, és egy méterrel a belső járószint alá kell vinni a lábazat hőszigetelését.
Magas‑tetők esetén a szarufák közötti hőszigetelés többnyire véget ér a talpszelemennél, így gyakran jelentkezik penészesedés is. Új épület esetében a talpszelemen megkettőzése a megoldás. Felújításnál méretre szabott szigetelő elemekkel lehet a hiányt pótolni.
A homlokzati hőszigetelést sem szabad csak a széldeszkákig vezetni, a hőszigetelést a lehető legtovább vezessük a falon. Amennyiben a tetőtér nincs beépítve, úgy a homlokzati hőszigetelést legalább a falvastagság kétszeresét meghaladó mértékben kell a padlás járószintje fölé vezetni, és a padlás hideg oldali hőszigetelését sem lehet elhagyni.
Erkélyek, teraszok hőhídmentes kialakítása új épületek esetében hőhídmegszakító beépítésével oldható meg. A meglévő erkélyeknél, melyek többnyire a födémmel egy síkban készültek, az erkélylemez körbeszigetelése vezet eredményre. Teraszoknál bontással viszonylag egyszerűen lehet kialakítani a helyet a hőszigetelésnek a hőhidak elkerülése érdekében.

Ház hőszigetelése

Nincs rés a pajzson

A termikus burok a fűtött épülettömeg határoló felülete, a megszakítatlan hőszigetelés, és a vele párhuzamosan futó a légzárás. Fontos, hogy minél jobban gátoljuk a levegő szabad áramlását. A spontán légmozgás hőt von el az épületből, a hideg oldalon lecsapódó pára épületkárosodáshoz vezethet. Minden légtömör épület esetében törekedni kell erre, a megfelelő, optimális gépi szellőztetés mellett.


Bővebb információ: Austrotherm

Kapcsolódó cikkek:

Miért fontos a hőszigetelés?

Miért kell az új ház alapját hőszigetelni?

Kevés a nullenergiás ház

 | 
Kapcsolódó cikkek

Bízza szakértő kezekre a tetőfelújítást!

Átszellőztetett homlokzati hőszigetelés ISOTEC Falpanelekkel

Otthonfelújítási támogatástól az építőanyag vásárlásig – Ezentúl mindezt egy helyen intézhetjük!

Üzem, raktár, üzlet, vállalati telephely – modern acélvázas csarnokokban

Hővisszanyerős szellőztető rendszer árkalkulátor

A családi ház építését is egyre tudatosabban tervezzük meg

Homlokzati hőszigetelés kőzetgyapottal – Miért válasszunk kőzetgyapot termékeket?

Praktikus újítás, magas hatásfok – itt az épületszigetelés új dimenziója!

A lakosság a legnagyobb energiafogyasztó

Hőszigetelés centikben, számokban és forintokban

Kétszázezer forinttól a csillagos égig. Milyen felújítás fér bele kicsi, nagyobb és korlátlan büdzsébe?

Most éri meg igazán szigetelni - Az állami lakásfelújítási programmal akár egy nap alatt 25 százalékkal csökkentheti fűtési költségeit

Közel nulla

Grafitot a padlóba!

Körkörös gazdaság: így hasznosítsd újra a hungarocelled

Az ablak nem gyerekjáték - Hogyan válasszunk nyílászárót a gyerekszobába?

Hőszigeteljünk! De hogyan? A leggyakoribb kérdések és válaszok a hőszigetelésről - Letölthető segédlettel és útmutatóval

Pluszenergiás irodát épít az Austrotherm

Vásárlási listák
További vásárlási listák