Háromlakásos sorház két szélső lakását hasonlítjuk össze hőszigetelés és energiamegtakarítás szempontjából – avagy a hőszigetelés a legjobb nyugdíj-előtakarékosság.
A legjobb pénzügyi és környezetvédelmi befektetés az épületeink hőszigetelése. Hogyan építkezzünk, hogy kíméljük a környezetet és pénztárcánkat?
A ház
Példánkban 2005-ben épült háromlakásos sorházat vizsgálunk. Rejtvényújságokban gyakori feladat, hogy meg kell találni a két, látszólag azonos kép eltéréseit. Itt is több dologban különbözik a terv szerint tükörszimmetrikus két szélső lakás. A jobb oldali lakás reménybéli lakójának – szakmabeli lévén – volt néhány elképzelése, hogy miként lehetne a lakását gazdaságosabbá, komfortosabbá tenni. Szerencsére a kivitelező nyitott volt minden változtatásra, ami nem engedélyköteles, így néhány ponton eltértek a terv szerinti megoldásoktól.
Az eltérések
Építészeti szempontból hét különböző helyen tér el a két szélső lakás. Bár vannak látható eltérések is, a fontos különbségeket a megvalósult szerkezetek eltakarták
- Az első, és legszembetűnőbb különbség hogy a jobb oldali lakás kéménnyel is rendelkezik. Így lakói a gáz mellett más energiaforrást is használhatnak a későbbiekben.
- Az élesebb szeműek hamar észreveszik azt is, hogy a bal oldali lakás ablakin nincsenek redőnyök. Máris megvan a második különbség, de ezzel a lényeget még mindig csak súroljuk. Ennek a nyári hővédelemben van jelentősége, anyagi haszna a villanyszámlán mérhető.
- A harmadik különbség mindjárt a talajon fekvő padlón található. A hőszigetelés alatti aljzatban szintugrás van, ez az alapozási síkot is érintette. Ennek az volt a célja, hogy a padlószerkezetbe vastagabb hőszigetelést lehessen elhelyezni. Ez különösen fontos volt, mert utólag szigetelhetjük a tetőt, a homlokzatot, a födémet – de a padló hőszigetelő képességének a javítása gyakorlatilag lehetetlen. Ha viszont időben kérjük a kivitelezőtől a változtatást, csökkenteni tudjuk a talaj felé irányuló hőveszteséget.
- A negyedik különbség, hogy a tetőtér feletti zárófödém a terv szerint fafödém lett volna. A lakás leendő tulajdonosa ehelyett monolit vasbeton födémet kért. A koszorú elé bekerült a szükséges vastagságú kiegészítő hőszigetelés. A jó minőségű falazóelemekkel készülő szerkezeteknél gyakori hiba, hogy nem hozzák összhangba a koszorú és a fal egy általános részén mérhető hővezetési ellenállást. Ha ezt nem tesszük meg, hőhidat alakítunk ki, ami páralecsapódáshoz vezethet, és a penészedés is elindulhat. Ezt a kiegészítő hőszigetelést akkor is el kell helyezni, ha később teljes értékű homlokzati hőszigetelés is kerül a falra. Esetünkben a 30 cm vastag fal koszorújánál 5 cm vastag Expert Fix került a beton elé.
Ez is érdekelhet
- Az ötödik – és lényeges – különbség a homlokzati hőszigetelés vastagsága. A terv 5 cm vastag Austrotherm AT-H80-at írt ki, de erre a lakásra – az akkor még szokatlanul vastag – 12 cm-es hőszigetelést tették fel. Akkor a 12 cm-es lábazati sínt Ausztriából kellett behozatni. Ma már ennél lényegesen könnyebb a vastagabb hőszigetelés kiegészítő elemeinek beszerezése.
- Az hatodik különbség a padló hőszigetelése volt. Az alapozásnál kialakított többlethely végül a tervezett 5 cm helyett 12 cm vastag hőszigetelés elhelyezését tette lehetővé.
- Az utolsó eltérés a tető hőszigetelése. A tervben 15 cm üveggyapot volt. A szarufák közé Austrotherm Klemmfix került. A speciális elem számos előnnyel bír a kivitelezők és a lakástulajdonosok számára is. A szürke színű, grafitadalékos polisztirolhab hővezetési tényezője lényegesen kedvezőbb (λ = 0,031 W/mK), mint a megszokott fehér EPS-nek. A harmonikaszerűen bevagdalt Klemmfix rugóként működik, pontosan méretre vágva beszorul a szarufák közé. A szarufához így tökéletesen illeszkedik a hőszigetelés, hézag, átmenő hőhíd nem képződik, és mivel a termék nem roskad, ez a hőhídmentes hőszigetelés tartósan megmarad. A Klemmfix olyan mértékben szorul be a szarufák közé, hogy eltávolítása gyakorlatilag csak az anyag sérülésével lehetséges.
Az elért energiamegtakarítás
Mit eredményez ez gondos építés és az alapos hőszigetelés gázfogyasztás szempontjából? A két szélről védett, ám az eredeti tervek szerint épült középső lakás 4 év alatt körülbelül 3500 m3 gázt égettek el. Az eredeti tervek (és tegyük hozzá, hogy az akkor hatályos előírások szerint) megépült szélső lakás fogyasztása 5600 m3 volt, amíg a megnövelt vastagságú hőszigetelésekkel ellátott lakásé 2318 m3 lett csak. Ezeket az értékeket természetesen befolyásolja a lakás használata is, de az energiatakarékosan megépített lakóegység gázfogyasztása önmagáért beszél.