Hangszigetelés 2. – utólagos hangszigetelés

Az utólagos hangszigetelés megoldható feladat, de sokkal hatékonyabb és olcsóbb, ha már az építkezés során gondol rá a tervező, és a kivitelező sem akar takarékoskodni a hangszigetelésen. Cikksorozatunk második részében az utólagos hangszigetelés lehetőségeiről szólunk.

• Tervezés, építés
• Hangszigetelés
• Tévhitek
• Megoldások

A szomszédból áthallatszó zajok megkeseríthetik életünket. Az új építésű házakban a rosszul méretezett, nem megfelelően kiválasztott anyagú falazatok, a hangszigetelő anyagok szinte teljes hiánya vagy a rossz építési technológia erősen kihat a komfortérzetre, és csökkenti az ingatlan értékét is.

Az áthallatszó zajért és a hangszigetelés hiányosságaiért a lakók a szomszédokat szidják, pedig a valódi felelősség a hanyag tervezőké és kivitelezőké. Ezért fontos időben feltárni a problémát, és kis odafigyeléssel elkerülhetők a későbbi reklamációk. Ha pedig régi épületben találkozunk rossz hangszigeteléssel, hibás kivitelezéssel, akkor marad az utólagos hangszigetelés. Mivel minden épület más és más, ezért csak irányelveket írunk le az utólagos hangszigeteléshez.

Tervezés, építés

A jól megtervezett, megfelelő anyagokat és technológiákat alkalmazó, körültekintő kivitelezés garancia az épület optimális hangszigetelésére. Az így megépített házak adottságaival viszont az utólagos hangszigetelések esetén ritkán találkozhatunk. Ilyen esetekben tökéletes védelem csak az úgynevezett „szoba a szobában” elv alapján érhető el – vagyis, ha minden falat úsztatunk, és a hanghidakat kiküszöböljük. Azonban más kérdés, hogy süketszobában nem jó élni, mert a természetes környezeti hangok szükségesek a harmonikus élethez. Az építkezés során még viszonylag olcsón megúszható a hangszigetelés, ha azt a beköltözés után kell megoldani, utólag kell hangszigetelni, akkor sokkal drágább lesz. Általánosnak mondható hiba, hogy a kivitelezés során nem ügyelnek a rugalmas csatlakozásokra, így például a burkolatúsztatás esetében a lábazati szegély soha ne maradjon ki.

Hangszigetelés

A szigetelés a sziget szóból ered, tehát jelen esetben úgy kell elképzelni, hogy az egyes épületelemeket el kell egymástól szigetelni valamilyen rezgéseket elnyelő anyag segítségével. A rezgéseket, a hanghullámokat a szigeteletlen szerkezetek mellett az épületgépészeti berendezések továbbítják, így ha a lakó áthallja a szomszéd zajait, nem elég a két helyiség, illetve a két lakás közti fal szigetelése. Gyakran előfordul, hogy a födémgerendák, esetleg a régi, úgynevezett Mátrai-födém vasalatai továbbítják a zajt a ház összes helyiségébe. Elterjedt gond a lépcsőelemek rugalmatlan beépítése. Pedig a kopogás terjedése elkerülhető, ha az illesztések közé rugalmas csíkot, például egy réteg parafa lemezt helyeznek el. A parafa különleges tulajdonsága, hogy soha nem nyomódik össze. Példaértékűek az egyes régi építésű – több mint százéves – belvárosi házak, ahol szintén alkalmazták már ezt a természetes anyagot.

Tévhitek

A másik jellegzetes probléma, amikor az ikerházban egyetlen réteg B30-as fal választja el a lakásokat. A szomszédok szinte mindent tudnak egymás szokásairól, a kanálcsörgést is hallják. Az ilyen mérvű áthallás csak úgy kerülhető el, ha eredetileg dupla falat építenek és azok között hézagot hagynak.
Tévhit, hogy a jó hőszigetelő anyag hangszigetelő is. Tehát például hiába ragasztanak a falra polisztirolt („hungarocell”) nemhogy nem csillapítja a zajt, hanem inkább erősíti. A hőszigeteléshez likacsos anyag jó, mert a levegő a legjobb hőszigetelő, addig a hangelnyelő képesség a sűrűséggel áll egyenes arányban. Tehát minél nehezebb, sűrűbb az anyag, annál valószínűbb, hogy jó hangszigetelő.

Megoldások

Több megoldás is létezik az utólagos hangszigetelés rétegrendjére.

• A tartóváz lehet falécezés vagy fémszerkezet. A lécek közé tegyenek szálas szigetelőanyagot, majd a lécezésre szereljenek nagy sűrűségű, jó hangelnyelő képességű, a gipszkartonhoz hasonló, úgynevezett „csendlapot”, majd erre kerüljön egy réteg gipszkarton.
• Másik megoldás, ha a lécezésre először szerelik a gipszkartont, erre felragasztanak egy speciális, rugalmas hangszigetelő anyagot, majd újabb gipszkarton réteggel fejezik be a műveletet. Fontos még figyelni arra is, hogy a lécek alá is rugalmas anyag kerüljön.
• Néhány esetben, amikor nagyon kevés hely áll rendelkezésre – például a nyílászáró miatt –, akkor ezt a 15 mm vastag csendlapot közvetlenül lehet a falra ragasztani.

A ragasztott lapokat vakolni lehet, ha pedig erre sincs már hely, akkor makulatúrázni majd tapétázni, érdemes fűrészporos tapétát használni. Már ezzel a megoldással is 6–8 decibeles hangelnyelés érhető el, ez pedig már nagy segítség.

Forrás: Vajda Blandina, www.parafa.net

Kapcsolódó írásunk:

Hangszigetelés 1. – alapfogalmak