Az elmúlt századokban a beton felhasználása, alkalmazása forradalmi fejlődésen ment keresztül. Az egyre magasabb házaknak, az egyre hosszabbra tervezett hidaknak köszönhetően a szilárd, ám törékeny beton önmagában nem bizonyult elegendőnek, így magától értetődő volt, hogy az egyszerre szilárd és rugalmas fémmel való ötvözésével kezdtek kísérletezni. Így jött létre a 20. század legmeghatározóbb építészeti alapanyaga: a vasbeton. Idővel az igények tovább bővültek, melynek következményeként született meg magyar találmányként a 21. századi üvegbeton.
A beton és a vasbeton ma a világ legelterjedtebb építőanyaga. A vasbeton szerkezetek beváltották a hozzájuk fűződő reményeket, viszonylag olcsók, tartósak és nem igényelnek különösebb karbantartást.
Kezdetben csupán egymás kiegészítőjeként alkalmazták a betont és az üveget, például úgy, hogy utóbbiból készült az épületek födémje vagy kupolája.
Az elmúlt évek legjelentősebb találmányai között tartják számon a Losonczi Áron, csongrádi építészmérnök által tervezett fényáteresztő betont. A Litracont, közismertebb nevén „üvegbetont”, egyre inkább használják az építészetben, emellett a magyar innováció szimbóluma lett. A Time magazin 2004-ben az év egyik legjelentősebb találmányának minősítette. Rengeteg szakmai elismerést és igazán rangos nemzetközi design díjat nyert. Olyan szakmai lapok címlapjára került fel a találmány, ahol magyar építészeti produktum sok évtizede nem szerepelt. 2014-ben a Magyar Örökség díjjal jutalmazták.
A beton és az üveg együttes alkalmazása nem új keletű. Az számít forradalminak, hogy ebben az esetben üveg helyett optikai szálat alkalmaznak. Így az ősi kőszerű anyag továbbra is homogén szerkezetű marad, a végeredmény pedig esztétikai szempontból formabontó.
A Litracon szilárdsága semmivel sem kisebb a hagyományos betonénál, a belőle készült falszerkezetek pedig amellett, hogy erősek, fényt bocsátanak az épület belsejébe.
Losonczi Áron találmányának a lényege, hogy az üvegszálas betonba üveg helyett, optikai szálat alkalmazott. Az optika szál abban különbözik az addig használt adalékoktól, hogy egy különösen tiszta üvegszál az alapja, melyet egy héj vesz körül. A szál a különleges szerkezet jóvoltából teljes egészében visszaveri a rajta keresztül haladó fénysugarat.
A vezeték hajlítása esetében is csak minimális az energiaveszteség. Az optikai szálak különlegessé, esztétikussá teszik a fényáteresztővé vált betont. Így, ha például falat készítenek belőle, azok is sajátos módon bocsátanak fényt az épület belsejébe.
Éredemes tudni, hogy az eddig realizálódott Litracont használó 4 építészeti objektumból 3 Magyarországon épült meg. Vannak, akik a majdani Marson épülő kolóniák épületeit is Litraconból képzelik el, de ez egyelőre még várat magára.
Annyi bizonyos, hogy a fényáteresztő beton alkalmazásához egy új építészeti felfogás szükséges, de meg lehet kockáztatni, hogy esetleg teljesen új stílust is teremt majd.
Folytatás Facebook-kal