Sérült a beton? Kezeljük!

A beton napjaink egyik alapvető építőipari alapanyaga. Erre építjük házunkat, aztán sorban a különböző szinteket. De mit tegyünk, ha repedéseket találunk a felületen?

Fontos tisztában lennünk azzal, hogy a betonnak önmagában csekély a húzószilárdsága, ezért a teherviselő elemekbe acélbetéteket szükséges beépíteni.
Ha nem a megfelelő recept szerint készül a beton, vagy ha nem tartják be a technológiai előírásokat, nem veszik figyelembe az időjárási körülményeket, szinte biztos, hogy számolhatunk a beton károsodásával. Ezek a problémák jelentkezhetnek a kötés és a szilárdulás alatt és után is.
A friss betonkeveréket a lehető legrövidebb időn belül a zsaluzatba kell juttatni és azonnal el kell kezdeni a tömörítést. Utókezelésként gondoskodjunk az elkészült betonszerkezet szabadon álló felületeinek nedvesen tartásáról, így elkerülhetjük a száradási, zsugorodási repedéseket.
A talajjal érintkező szerkezetek esetében nagyon fontos, hogy a beton alapjául szolgáló réteg megfelelően szilárd és tömör legyen. Erre jó a kavicságyazat, ami megakadályozza a víz feljutását a megszilárdult betonhoz, így ugyanis a porózus talajokra jellemző kapillárishatás megszűnik. A kavicságyra érdemes fóliát teríteni, ezzel útját állhatjuk a betonból elszivárgó víznek, meggátolva a korai kiszáradást.

beton1_copy

A beton felületén keletkező repedések okai lehetnek:

  • dilatációs hézag hiánya
  • mechanikai sérülés
  • zsugorodás
  • korrózió.

A dilatáció az anyag folytonosságának tervezett megszakítását jelenti. Ez az úgynevezett tágulási, mozgási hézag. A dilatáció kialakításának célja, hogy a szerkezetet feleslegesen terhelő erőhatásokat megelőzzük. Leggyakoribbak a vízszintes elmozdulást lehetővé tévő dilatációs hézagok. Dilatációs repedés akkor keletkezik, ha a kivitelezés folyamán nem készült dilatációs hézag vagy azt rossz helyen alakították ki. A hiba csak a repedés kitöltésével és az utólagos dilatálással javítható. A szabálytalan repedést ki kell tágítani, megtisztítani és a vájatba műgyanta alapú anyagot juttatni.
Mechanikai sérülésből adódó repedés akkor keletkezik, ha a betont valamilyen erőhatás éri. Ez lehet akár süllyedés, illetve a teherbírást meghaladó terhelés. A repedések ekkor is tisztítással, majd műgyanta bázisú anyag feltöltésével javíthatók.

beton2_copy

A zsugorodási repedések pókhálószerűek. Akkor alakulnak ki, ha a beton utókezelése nem volt megfelelő, vagy a beton keveréket nem jó receptúra szerint állították össze. Ezek a repedések kis tágasságúak, nem hatolnak mélyre, viszont károsan befolyásolják a beton tartósságát. A repedésekből a szennyeződést el kell távolítani, majd műgyantával befolyatni addig, amíg teljesen ki nem tölti a hajszálrepedéseket.

beton3_copy

Korrózióról akkor beszélünk, amikor a beton megváltozott kémhatása nem védi az acélbetéteket. A rozsda megrepesztheti a betont, így a szerkezet állapota tovább romlik. A károsodást okozhatják savas füstgázok, a levegő szén-dioxid tartalma, a túl vékony betonfedés, a beton gyenge minősége, a hó- és jégolvasztó sók és a mechanikai terhelések. A sérült részt el kell távolítani, majd az acél megtisztítása és a korrózióvédő bevonat felvitele következik. Ezután lehet pótolni a hiányzó betonrészt.

Kapcsolódó cikkek

5+1 fontos tudnivaló az építkezést megelőző földmunkákról: gépek, árak, időtartam

A családi ház építésének első fázisát a földmunkákkal kezdjük. Íme, a legfontosabb információk a gépekről, árakról, időtartamról, hogy könnyebben tervezhessünk.

A felújítások felé tolódik az építőipar. Az ingatlanok mindössze 3,59%-a felel meg a szigorodó épületenergetikai szabályozásnak

Már a 2020-ban épülő ingatlanok tervezésekor érdemes figyelembe venni az Európai Uniós direktívák szerint szigorodó épületenergetikai szabályokat, 2021 január elsejétől ugyanis kizárólag legalább BB energetikai besorolású épület kaphat használatbavételi engedélyt. Ez az Országos Építésügyi Nyilvántartás adatai szerint a tavaly energetikailag besorolt épületeknek mindössze 3,59%-a.

Lakásátalakítás csúcsrajáratva: hogyan lehet egy nagyból öt kicsit kihozni?

Adott egy szokatlanul tágas, belvárosi lakás, melynek tulajdonosa úgy döntött, hogy a nagyból több kis apartmant szeretne kialakítani. Az elsőre szinte lehetetlennek tűnő küldetést Fogarasi Dianna enteriőrtervező ötletei nyomán sikerült kivitelezni. Mutatjuk, hogyan.

Különleges otthoni kiegészítők látványbetonból

Betondesign, látszóbeton - egyedi, letisztult, elegáns. A betonépítészet egyre közkedveltebb, sőt családi házakon és otthonunk különböző kiegészítőiként is remekül mutatnak a betonfelületen vagy betonfelületként megjelenő designelemek.

Családi ház felújítása 3. rész – A fűtésrendszer korszerűsítése

„Aki olyan mértékű felújításra szánja el magát, mint mi, legjobb, ha a fűtésrendszert egy alapos újragondolásnak veti alá.” Személyes tapasztalatok egy - többé-kevésbé - saját kezűleg végzett felújításról.

Modern kis lakás rengeteg tárolóval – A lakberendező tanácsai egy átalakítás kapcsán

Hogyan lehet megvalósítani a minimál stílus irányelveit 33 négyzetméteren? Rengeteg tárolóval! Tanácsok a lakberendezőtől.

Régi borospincéből építész műterem Budajenőn

Felújtani, átalakítani, az eredeti funkciókat elhagyni és újragondolni, komoly munka, de látva az eredményt, kimondhatjuk: megéri fáradozni.

Gyors és minőségi falak, lépcsők építése előregyártott betonelemekkel

A kivitelezésben manapság a hatékonyság, a gyors és minőségi munka szinte mindig az elsődleges szempontok között szerepelnek. Szerencsére már elérhető az a modern technológiai háttér, melynek segítségével például a falazás, vagy a lépcsőépítés kifogástalanul elvégezhető. Az előregyártott betonelemek a legjobban alkalmazható anyagok közé tartoznak.

Családi ház felújítása 2. rész - Falazás és nyílászáró beépítés, előkészítési munkák

Korábbi cikkünkben egy családi ház felújítási munkáinak személyes tapasztalatait mutattuk be. A cikksorozat nem a szakembereknek szánt műszaki megoldásokkal teletűzdelt írás, hanem azoknak szól, akik felújításra szánják el magukat és képesek azt végigvinni, akár saját kezűleg is.