A hőhidakon át szökik a meleg az épületből, ez komoly fűtési energiaveszteséget jelenthet, és penészesedéshez is vezethet, ami káros hatással van mind a bent élők egészségre, mind az épület szerkezetére. Ahhoz, hogy megértsük a jelenséget, és meg is tudjuk előzni káros következményeit, néhány fogalmat tisztázni kell.
Hőhíd
Hőhidak az az épület határoló szerkezetein alakulnak ki, ott ahol az úgynevezett többdimenziós hőáram kialakul.
Hőáram
A hőáram kiszámítása valamennyire hasonlít az elektomos áraméhoz: a falon (szerkezeten) egységnyi idő alatt áthaló hőmennyiség a hőáram, bár itt még hozzá kell tenni: egységnyi felületen át.
Egydimenziós hőáram
Az egydimenziós hőáram az, amikor az eltérő hőmérsékletű tereket elválasztó képzeletbeli, sík (egynemű és végtelen nagynak tekintett) falban, a fal síkjára merőlegesen halad a meleg oldalról a hideg felé a hőenergia.
Anyagváltásból adódó hőhíd
Minden olyan helyet, ahol egymással nem párhuzamosak a hőáramok, hőhidaknak nevezzük. Ilyen, ha a falba olyan anyagot építenek be, amelynek hővezetési tulajdonsága jelentősen eltér a falat alkotó többi anyagétól, például: áthidaló, habarcs.
Geometriai hőhíd
Az épület sarkainál, kiszögellésein alakulnak ki a geometriai hőhidak, ahol is a fal vastagságából adódóan a belső és a külső felület mérete nem egyezik meg. Általában a belső, meleg felületek lényegesen kisebbek, mint a hideg, külső felületek. Itt mindig többdimenziós hőáramok alakulnak ki.
Hőhídmentes épület?
Mivel az épületek nem csak egy fajta anyagból készülnek és nem is gömb alakúak, nincs hőhídmentes épület. Ennek következtében az épület belsejében mindig lesznek olyan területek, ahol a fal hidegebb lesz, mint a körülötte levő területeken.
De ha a hőhidak káros hatását körültekintő tervezéssel és kivitelezéssel minimálisra csökkentjük úgy, hogy az energiaveszteség és a felület hőmérsékletcsökkenése is a lehető legkisebb legyen, és már ne okozzon gondot, akkor beszélhetünk hőhídmentes szerkezetről.
Hőhíd a téglafalakban
A téglából épített falról készített képen látszik, hogy a habarcs mentén hőhidak alakulnak ki. A hagyományos habarcsnak sokkal rosszabb a hővezetési tényezője, mint a tégláé. Ennek kiküszöbölésére ma már kapható rendkívül vékony 1 mm-es habarcs, amely tulajdonképpen már nem is habarcs, hanem ragasztó, és síkra csiszolt téglákat kell vele rögzíteni. Gond lehet még, amikor törött téglákat építenek a falba, és a hiányzó részeket habarccsal pótolják. A hagyományos habarcsos falazás esetén a homlokzati hőszigetelés, ami megoldja a gondot.
Pontszerű hőhidak
Pontszerű hőhidak a hőszigetelő anyag rögzítésekor keletkeznek. Ezekre sokszor nem fordít kellő figyelmet a kivitelező, miközben ennek hatása is jelentős lehet, ha a két anyag hővezetési tényezője között nagy a különbség. Mivel a hőszigetelő anyag hővezetési tényezője rendkívül kicsi, ez az eltérés elég jelentős lehet.