VELUX tetőtéri ablakok – Nem éri meg kevesebbel beérni!

A tetőtéri ablakok napfényt varázsolnak otthonunkba. Fontos, hogy jó minőségű, jó hőszigetelő képességű, a napfényt beengedő tetőtéri ablakot válasszunk tetőtér-beépítés vagy tetőfelújítás során.

Amikor 70 évvel ezelőtt a VELUX Cégcsoport alapítója kitalálta a billenő tetősíkablakot, a mai modern változatok alapját, azzal a céllal vágott bele a munkába, hogy a homlokzati nyílászárókéval egyenértékű vagy azoknál jobb műszaki tulajdonságú tetőtéri ablakot fejlesszen ki. Ma, a VELUX tetőtéri ablakokat a legmodernebb technológiával állítják elő, és mind hőszigetelő tulajdonságaikat, mind felhasználóbarát formatervezésüket tekintve valóra váltották a feltaláló álmát. Sőt, a mai kor követelményeinek megfelelően az egyes tetőtéri ablaktípusok a passzív napenergia hasznosítására is alkalmasak, vannak napelemes működtetésűek és tetőerkéllyé nyitható változat is.

Ha a műszaki-mechanikai tulajdonságokat vesszük először szemügyre, akkor az építkezők-felújítók számára általában az „U-érték”, vagyis a hőátbocsátási tényező az a bűvös szám, amely alapján döntenek egy tetősíkablak megvásárlásáról. Minél kisebb ez az érték, annál jobb hőszigetelő képességű ablakkal állunk szemben. De vigyázat! A gyártók sokszor csak az üvegezés U-értékét reklámozzák, amely részben érthető, mert az ablak 70 százalékát az üvegezés teszi ki. Viszont ott van még 30 százalék faanyag, ezért csak az ablak egészére vonatkozó U-érték ad teljes képet a hőszigetelési tulajdonságról.

Az U-érték mellett a g-értéket, vagyis az összenergia-átbocsátási tényezőt is érdemes figyelni, ha a tetőtéri ablak tájolása lehetővé teszi, hogy télen az üvegen áthaladó napenergia hasznosuljon a szobában. Minél nagyobb a tetőtéri ablak üvegezésének g-értéke, annál jobban hasznosul a tetőtérbe érkező napenergia.
A tetőszerkezetbe kerülő ablaknál nem csak a hőszigetelés az elsődleges szempont, hanem a szerkezet stabilitása is, amelyet a VELUX cég a faelemek rétegragasztásával ér el. A rétegragasztott szerkezet megléte könnyen ellenőrizhető a kereskedésekben kiállított bemutató tetőtéri ablakokon.

Az egyes típusok a műszaki jellemzőkön felül funkciójukban is különböznek. A lakásban a friss levegő mindig jól jön, ezért az összes VELUX tetőtéri ablaktípus zárt állapotban szellőztethető ablak. Ez annyit jelent, hogy az ablak szárnyában beépített szellőzőnyílás található, amelyet lenyitva folyamatosan áramlik a levegő a lakásba, és onnan kifelé. Közben a tetőtéri ablak zárva marad, így hosszabb távollét alatt is cserélődik a levegő.

A VELUX-választékban egyaránt léteznek fa és műanyag felületű tetősíkablakok. Utóbbi fa belsejű, poliuretán bevonatú, ahol a fa mag a stabilitást és a kiváló hőszigetelést, a műanyag pedig a könnyű karbantarthatóságot és az „örök életet” képviseli.

Ejtsünk néhány szót a kényelmi szempontokról is, mert hiába szigetel jól a tetőtéri ablak, ha a reggeli szellőztetéskor naponta meg kell birkózni a kinyitásával. Mivel az összes, Magyarországon forgalmazott tetőtéri ablaktípus szárnya vízszintes tengely körül biztosan fordul (billen), a könnyű működtetés érdekében felső nyitószerkezetes tetőtéri ablakot keressünk. Így nem verjük be a fejünket a beforduló szárnyba, és állva kényelmesen elérjük a kilincset (feltéve, ha a tetőtéri ablak a padló szintjétől a javasolt 90–100 cm-re kerül). Ha a tetőtéri ablakokat mégis jóval magasabban építik be, léteznek távnyitórudak, amelyek nem túl kényelmesek, de praktikusak. Az igazi megoldást az elektromosan vagy napelemmel működtethető ablaktípusok jelentik.

A megfelelő tetőtéri ablaktípus mellé beépítőterméket (hőszigetelő-keretet, alátétfóliát, párafékező-fóliát) is érdemes választani, amelyek a tetőszerkezethez való tökéletesebb illeszkedést biztosítják. A külső- és belső árnyékolók széles típus-, szín- és mintaválasztéka pedig, sok lehetőséget nyújt a túlzott meleg vagy napfény elleni védelemben és a lakásdekorációban.

Forrás: Velux