Hőkamerás szemmel az ablakokról

Sokan nehezen szánják rá magukat a nyílászárócserére. Ennek oka, hogy az épületek tulajdonosai nincsenek tisztában azzal, mit is nyerhetnek, ha a régi típusú ajtókat, ablakokat újra cserélik vagy felújítják.

Pedig az energiamegtakarításon sokat lehet nyerni, főleg ha jelentős az ingatlanon a nyílászárók felülete. Fontos szempont, hogy az energiatakarékosság mellett javul a komfortérzet is, mert megszűnik a huzat, ez pedig nagymértékben befolyásolja hőérzetünket. Illetve ha a legmodernebb 3 rétegű üveggel ellátott nyílászárók esetében az üveg hideg sugárzása is megszűnhet.

Nézzük végig a főbb ablaktípusokat! A hőkamerás vizsgálat során külső levegő hőmérséklete 0 Celsius-fok alatti, a belső légtér 20 Celsius-fokos volt.

Gerébtokos kétszárnyú ablak – vékony üvegezéssel, a két szárny között 15–20 centiméter széles légréssel.

Ez az ablaktípus addig szigetel megfelelően, amíg a külső szárny jól zár. Ha nem illeszkedik megfelelően, akkor a külső hideg levegőnek a belső oldali szárny tudná útját állni, azonban abban a vékony üveg csupán kicsi hőszigeteléssel bír.

A külső hideg levegő erőteljesen lehűti az üveg felületét, és sok hő távozik ezen keresztül a szabadba. A gyenge záródások ellenére ez az ablaktípus az, amelynél nem egyből a külső hőmérsékletű levegő képes bejutni az épületbe, hanem a légrésben valamelyest felmelegedett levegő okoz huzatot.

A hőkamerás mérések alapján a belső oldalról általában a külső levegő hőmérsékletétől 5–9 Celsius-fokkal hűvösebb az üvegrész felületi hőmérséklete. A redőnyök nagymértékben képesek javítani hőszigetelő képességüket.

Javításuk: a vetemedéstől függően, szivacs csíkok felragasztásával és/vagy gumitömítések bemarásával, ragasztásával lehetséges. A hőszigetelési hatásfokuk – többek között – a belső szárnyban levő üveg hőszigeteltre való cseréjével javíthatók.

Kapcsolt gerébtokos, általában Teschauer-ablaknak nevezett típusnál a két vékony üveggel ellátott ablakszárnyat csavarral fogták össze.

Mérések alapján a leggyengébb ablaktípus. Általában nem zárnak jól, ezzel huzatossá válhat az épület, a filtrációs veszteség nagy, a külső levegő akár felmelegedés nélkül érkezhet be a lakásba, ez pedig befolyással van a hőérzetre is.

A nem megfelelő szárnyillesztések miatt a két vékony üvegfelület közé keringéssel is bejut a hideg levegő. Az üvegfelület hűvössé válik, felületén a hőmérséklet a belső levegőéhez képest 7–10 Celsius-fokkal alacsonyabb, a külső irányba erőteljesen sugározza a meleget.

Javítása: a két szárny közé légzáró tömítést lehet betenni, a záródási problémákat gumitömítés felragasztásával vagy bemarással lehet megszüntetni. Ezen típusokat érdemes modernebbre cserélni, amelyek hőátbocsátási értéke (U) legalább 1,4 W/m²K-nél legyen kisebb. Ez nagyfokú javulást eredményez.

Régi, hőszigetelt ablakokat már a ’80-as évek végétől építenek be hazánkban. Itt az egyszárnyú ablakkeretbe kétrétegű, fém távtartóval ellátott, hőszigetelő üveget tettek be. Ezek az üvegek mára már gyenge hőszigetelő képességűekké váltak.

A belső oldalról a felületi hőmérsékletük 5–8 Celsius-fokkal hűvösebb a belső légtér hőmérsékletéhez képest. Sokszor a záródásuk is gyenge, ezáltal hűvös levegő jut be az épületbe.

Javításuk: a záródási hiba javítása gumi tömítés felragasztásával, bemarásával lehetséges. Típustól függően, modern kétrétegű hőszigetelő üveget is be lehet építeni a keretbe.

Műanyag ablakoknál a régebbi típusok (általában a 2006 előttieknél, mert ekkor történt szabványváltás) a hőszigetelő képesség még gyengébb volt a jelenleginél, viszont általában jobban zártak, mert megfelelően állították be az ablakokat a régebbi típusú fa nyílászáró társaiknál.

Az üvegrészen a felületi hőmérséklet 5–8 Celsius-fokkal alacsonyabb a légtér hőmérsékletéhez képest. A fém távtartók mentén még nagyobb a különbség.

Javításuk: záródási javítás a gumi tömítés megigazításával, cseréjével, a pántok beállításával lehetséges. Modernebb hőszigetelő üveg cseréje is javasolt.

Jelenleg általános (U = 1,0–1,4 W/m²K) hőátbocsátással rendelkező műanyag és fa nyílászárók. Ezek a típusok már nagy áttörést hoztak hőszigetelő képesség terén az ablakgyártásban. Az üvegfelületek hőmérséklete a belső oldalról 2,5–4 Celsius-fokkal alacsonyabb a légtér hőmérsékleténél.

Az üveg részek között levő fém távtartók viszont 8–10 Celsius-fokkal is hűvösebbek a levegő hőmérsékleténél. Záródásuk általában jó, itt már ügyelni kell a megfelelő légcserére is. Hibáik általában beállításból vagy nem megfelelő beépítésből fakadnak.

A legmodernebb 3-rétegű üveges technológiával készülő új nyílászárókat, az áraik miatt még kevesen építik be. Ezeket a jobban hőszigetelő és légzáró vastag tokszerkezet és dupla gumitömítés jellemzi.

Ennél az üvegtípusnál már lehet találkozni olyannal is, amelynél kiváltják a fém távtartókat jobban hőszigetelő anyagra. Az üveg felületek hőátbocsátási értéke U = 0,6–0,9 W/m²K. Az üveg felől nem érezni hideg sugárzás. Azokban a régebbi típusú épületekben ahol csak nyílászáró csere valósul meg, előfordul, hogy az üvegfelület jobban hőszigetel, mint a falazat.

Találkoztam már nagy felületű üveg részeknél, akár újak esetében is , hogy az üvegből elillant a gáztöltés, és így a szigetelő képességük nagy mértékben csökken. Ezeknél az üvegeknél a középen jelentkezik először a hiba, erőteljesen sugározza kifelé a meleget, és hűti a belső részt.

A teljes nyílászáró cserénél mindig körültekintően, előre gondolkozva szükséges eljárni, mert a régebbi házaknál és új építésűeknél is lehet találkozni a hőhidas szerkezeteken (áthidalókon, lábazatokon) megjelent a penésszel.

Mindig gondoskodni kell a megfelelő légcseréről, az épület belső páratartalmáról. Sajnos a penész ellen helyenként csak a hőhidak utólagos hőszigetelése lehet a megfelelő megoldás. Ezt hőkamerás és más műszeres vizsgálatokkal pontosan meg tudjuk határozni.

Ne tartsanak a nyílászárócserétől, -felújításától, mivel ez az épületük előnyére válik energiatakarékosság és hőérzet szempontjából is, növeli annak piaci értéktét is.