A felülvilágítók klasszikusan három funkciót látnak el: bevilágítás, hő- és füstelvezetés és szellőztetés. Mindhárom egyformán fontos lenne, ám a költségminimalizálásnak köszönhetően csak a hő- és füstelvezetés kap megfelelő hangsúlyt.
Miért előnyös a felülvilágító alkalmazása?
A felülvilágító rendszereket, amelyen keresztül természetes fény jut be az épületekbe, jellemzően lapos tetőkbe építik (a tetők dőlésszögének maximuma 25°). A felülvilágítón keresztül bejutó fény sokkal jobb megvilágítást eredményez, mint az oldalról érkező.
Összehasonlítva a felülvilágítókat és a falba épített ablakokat, ha ugyanakkora nyílást nyitunk a falazaton, illetve a tetőn, akkor a tetőnyílásokon át 3-5-ször magasabb lesz a belső megvilágítás, mint ugyanakkora méretű oldalfali ablakokat használva. Nagyméretű terekben a természetes megvilágítás csak felülvilágítók segítségével oldható meg jól, ugyanis az oldalablakokon át bejutó fény csak közvetlenül a fal melletti részeket képes megfelelően megvilágítani.
Jobb a természetes fény
A természetes fény több szempontból is szükséges. Egyrészt jobb hatással van közérzetünkre, másrészt energiatakarékos, hasznosításával nappal kevesebb elektromos világításra van szükség. Tény azonban, hogy a felülvilágítók beépítése plusz költséggel jár, amely rövidtávon nem térül meg. Ennek köszönhetően a felülvilágítók bevilágítás funkciója háttérbe szorul és csak az elengedhetetlenül szükséges hő- és füstelvezetés szempontjainak megfelelően méreteznek a szakemberek. Azt a minimálisan szükséges felületet tervezik be, amit a tűzvédelmi előírások feltétlenül megkövetelnek.
Füst- és hőelvezetési szempontok
Amikor tűz van egy épületen belül, a károk 80-90%-áért (emberélet, anyagi károk) a füst felelős. Ha szétterjed az épületben, akkor a bent tartózkodó személyek nem találják meg a menekülő utakat. A felülvilágítók hő- és füstelvezető rendszerének működése első hallásra ellentmondásosnak tűnhet. Tűz esetén kinyílik a kupola, majd oldalsó szellőzőkön vagy ventillátorok segítségével levegőt juttatnak az épületbe, kvázi táplálják a tüzet. Valóban, nagyobb lehet a tűz, de helyben marad, lokálisan ég és a káros füst nem terjed szét az egész épületben.
Ez is érdekelhet
Szellőztetés felülvilágítókkal
A felülvilágítók harmadik funkciója a szellőztetés. Már a középkorban is használták a kéményhatást, hiszen akkor még csak természetes módon lehetett a szükséges légcserét biztosítani. Lakó- és közösségi terekben, ahol emberek tartózkodnak, a levegő elhasználódik. Szennyezzük a levegőt párával, széndioxiddal, ezért azt rendszeresen cserélni kell. A nem géppel segített szellőztetés klasszikus módja az ablaknyitás, ennél hatékonyabb módszer annak a fizikai jelenségnek a kihasználása, hogy a fölmelegedett levegő kisebb fajsúlya miatt felszáll. A meleg levegő megindul felfelé, azonban nem elég csak fent kinyitni egy ablakot, hanem oldalról is biztosítani kell a légutánpótlást, hogy kialakulhasson a természetes áramlás és megfelelően átszellőzzön a helyiség. A szél is sokat segíthet a folyamatban, ám kiszámíthatatlan tulajdonságai miatt- nem mindig fúj, és nem a megfelelő helyről, nehéz vele tervezni. Ott, ahol az épület több oldaláról nyithatók nyílások, a szél hatására is lehet alapozni.
A mesterséges szellőztetési rendszerek rengeteg energiát fogyasztanak, és a karbantartási igényük is magas, ezért egyre inkább felmerül a természetes szellőztetés alkalmazhatósága. Igaz, hogy utóbbi kevésbé tervezhető és nagyban függ a környezeti viszonyoktól, de az automatizált rendszerek, a nyitómotorok, már sokat segítenek a függőség leküzdésében. Alkalmazzunk természetes szellőztetést, ahol lehetséges és mesterségeset, ahol szükséges.
Mitől minőségi egy felülvilágító?
A minőségi felülvilágítók választásánál alapvetően több szempontot is érdemes figyelembe venni, a hőszigetelési képességet (U érték), hőhidasságot, légzárást és végül a tartósságot.
A hőszigetelési képesség a lábazat és a felülvilágító felső részére egyaránt vonatkozó paraméter. Egyszerűen javítható az U érték nagysága jobb hőszigeteléssel, amennyiben a felső, bevilágító részbe több héjat, polikarbonát lapokat építenek be.
A hőhidassággal, azaz a szerkezet hőhídmentességével egy-két gyártó kivételével senki nem foglalkozik. Ez azt jelenti, hogy a kinti hideg, akár egy fém lábazaton vagy befogókereten keresztül is bejuthat a belső térbe. A hőhidasság elkerülésére sok precíz megoldás létezik, műanyag tokozat kialakítása, speciális vasalat, stb., melynek lényege, hogy olyan fémmel, amely a külső térrel is érintkezik, ne legyen kapcsolatban a belső tér. Olyan helyeken, ahol viszonylag magas a páratartalom, nem lehet elhanyagolni ezt a szempontot sem.
A légzárás is fontos tulajdonság. Ablakoknál a vasalat biztosítja a légzárást azzal, hogy összeszorítja a tömítőprofilokat, és rászorítja a keretre a vázat. Felülvilágítók esetében ilyen nincs, mivel ezeket vízszintesen építik be. Mindenképpen érdemes egy jobb szerkezet mellett dönteni, amennyiben a kupolákat lakóterek (vagy iroda terek) fölé tervezik beépíteni.
Tartósság szempontjából a felülvilágítók keretének anyaga lehet a meghatározó. A műanyag keretbe kell a fémmerevítés. A PVC anyaga sem mindegy, hogy mennyire UV álló, mennyire merev és időtálló a szerkezete. Az olcsó, és egyszerű készülékeknek a befogókerete jellemzően alumínium. Egyszerűen megmunkálható, de a natúr alumíniumkeret sajnos nem hőhídmentes.
Nem elhanyagolható a várható hóterhelés és a szélterhelés sem: mekkora az a hó mennyiség, amely súlya alatt a szerkezet nem szakad be és bármikor képes kinyílni, illetve milyen szélszívást visel el kinyílás, károsodás nélkül.
Fontos még a nyitószerkezet, hogy mennyire tartós, mit bír el. Csak a minőségi anyagok beépítésével, a technológiai utasítások maximális betartásával lesz felülvilágító tartós, és működhet sokáig, az összes hasznos funkcióját megőrizve.
Folytatás Facebook-kal