Számla nélkül elvesztjük a szavatosságra, jótállásra való jogot. Mi történik akkor, ha számla nélkül végeztettük el a felújítást, de a vállalkozó munkájával elégedetlenek vagyunk?
Kinek ne lenne ismerős a kérdés: számlát kér? És azután sokan válunk a nagy össznépi cinkos összekacsintás részeseivé. Miért kérnénk számlát, ha a vásárolt termék, szolgáltatás árát úgysem tudjuk költségként elszámolni? Miért keressen rajtunk az állam. Ráadásul, ha nem kérünk számlát, még olcsóbban megúszhatjuk a dolgot.
Ennek az írásnak nem feladata, hogy pálcát törjön a feketekereskedelem felett, és még kevésbé, hogy jogellenes magatartásra buzdítson. Csupán néhány gyakorlati megfontolást szeretnék olvasóink figyelmébe ajánlani.
Szavatosság
Mivel cikkünk célja nem a szavatosságból fakadó jogok elemzése, lényegét csak röviden fogalmazzuk meg mit is értünk szavatosság alatt: a szolgáltató, kereskedő szavatolja, hogy az általa nyújtott szolgáltatás, áruba bocsátott dolog a teljesítés időpontjában, rendeltetésszerű használat esetén alkalmas a megrendelő, vevő igényeinek kielégítésére.
Amennyiben ez a feltétel nem teljesül a Polgári Törvénykönyv előírásai szerint kell eljárni.
Hibás teljesítés esetén a jogosult:
- elsősorban – választása szerint – kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget;
- ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének a törvényben megfogalmazott feltételekkel nem tud eleget tenni – választása szerint – megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.