Számlával vagy nélküle?

Számla nélkül elvesztjük a szavatosságra, jótállásra való jogot. Mi történik akkor, ha számla nélkül végeztettük el a felújítást, de a vállalkozó munkájával elégedetlenek vagyunk?

• Szavatosság
• Még egy érv

Kinek ne lenne ismerős a kérdés: számlát kér? És azután sokan válunk a nagy össznépi cinkos összekacsintás részeseivé. Miért kérnénk számlát, ha a vásárolt termék, szolgáltatás árát úgysem tudjuk költségként elszámolni? Miért keressen rajtunk az állam. Ráadásul, ha nem kérünk számlát, még olcsóbban megúszhatjuk a dolgot.

Ennek az írásnak nem feladata, hogy pálcát törjön a feketekereskedelem felett, és még kevésbé, hogy jogellenes magatartásra buzdítson. Csupán néhány gyakorlati megfontolást szeretnék olvasóink figyelmébe ajánlani.

Szavatosság

Mivel cikkünk célja nem a szavatosságból fakadó jogok elemzése, lényegét csak röviden fogalmazzuk meg mit is értünk szavatosság alatt: a szolgáltató, kereskedő szavatolja, hogy az általa nyújtott szolgáltatás, áruba bocsátott dolog a teljesítés időpontjában, rendeltetésszerű használat esetén alkalmas a megrendelő, vevő igényeinek kielégítésére.

Amennyiben ez a feltétel nem teljesül a Polgári Törvénykönyv előírásai szerint kell eljárni.

Hibás teljesítés esetén a jogosult:

• elsősorban – választása szerint – kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget;
• ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének a törvényben megfogalmazott feltételekkel nem tud eleget tenni – választása szerint – megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.

Igen ám! Fenti jogainkkal csak akkor tudunk élni, ha bizonyítani tudjuk az áru származását, a vásárlás idejét vagy igazolni tudjuk, hogy ki, mikor és mit szolgáltatott számunkra. Ez különösen fontos, ha nagy értékű árut vásárolunk. Gondoljunk arra, hogy felújítjuk házunk fűtési rendszerét. Szinte természetes, hogy egy több százezer forint értékű gázkazán mellé elkérjük a számlát és a garancia jegyet. De mi a helyzet a beszereléssel? Ahhoz, hogy garanciális igényeinket a későbbiekben érvényesíteni tudjuk, bizonyítanunk kell, hogy a beszerelést arra jogosult, szakképzett vállalkozó végezte. És ráadásul az is fontos, hogy mikor végezte, hiszen a szavatosságból eredő jogaink csak a törvény által megfogalmazott határidőkön belül érvényesíthetők.

Még egy érv

Sokan vásárolunk értékes dolgokat újsághirdetés vagy internetes hirdetés alapján. Célszerű, ha a megvásárolt dolog származását ez esetben is igazolni tudjuk. Nem tudhatjuk, hogy a nyereményjátékon nyert ajándékként meghirdetett, vagy épp jutányos áron eladásra kínált mosógép valójában miként került a hirdető birtokába, tulajdonába. Szerencsés, ha bizonyítani tudjuk, hogy mi jóhiszeműen jártunk el a vásárlás során. Bár ha nem kereskedőtől vásárolunk, különösen, ha már régebben használatba vett dologról van szó, az eredeti számla vagy a garancialevél már nem minden esetben keríthető elő. Ha ismeretlentől vásárolunk, és a vásárolt áru értéke a húszezer forintot meghaladja, célszerűnek tartom, ha adásvételi szerződés készül, amiben az eladó nyilatkozik, hogy saját dolgának tulajdonjogát ruházza át.

www.perhelyett.hu
dokumentumcentrum.hu