Az ingatlanunkat érintő egyik legfontosabb kérdés, hogy pontosan hol van a telek határa, hol kezdődik a szomszéd telke? Ha nincs fizikailag épített kerítés a két telek határán, hogyan tehetjük egyértelművé a határokat?
Ha nincs érdemi határolás a szomszédos telkek között, akkor sövénnyel, kisebb cserjékkel is határolhatjuk a területet, ám a különféle növények telepítésével sem árt óvatosnak lenni. Az átlógó, a szomszédot zavaró növényzet ugyanis jogszabályba ütközik.
A növényekkel történő határolásnál - sőt, az épített kerítésre is ez vonatkozik - a fenntartás költségeit is közösen kell állni, mégpedig olyan arányban, ahogyan az építésügyi hatóság a kerítés létesítést kötelezte.
Alapvető szabály (bár ettől esetenként eltérhet az előírás), hogy a telek tulajdonosa, használója a telek homlokvonalán, valamint - az útról nézve - a jobb oldali telekhatáron és a hátsó telekhatárnak a jobb oldalitól mért fele hosszán köteles a kerítést megépíteni.
Ha a határvonalon álló fa vagy bokor valamelyik föld rendeltetésszerű használatát gátolja, e föld tulajdonosa követelheti, hogy azt közös költségen távolítsák el. A kerítéstől 30 cm-re ültetett egész nagy növésű fa esetében a szomszéd azt idegesítőnek találhatja. Mivel ilyen közel ültetni szabálytalan, ha a szomszéd perelne, akkor több mint valószínű, hogy megnyerné.
Kerítés hiányában a sövény, mezsgye, a határvonalon álló fa vagy bokor gyakran egyúttal határjelek is, és mint ilyenek a közös tulajdon sajátos alakzatai. Ilyenkor a növényzetet csak akkor kötelezettség kivágni, ha a szomszéd sérelmét más módon, így kártérítéssel sem tudjuk elhárítani.
Folytatás Facebook-kal