Fürdőszoba Show 2020. január 17-18-19. Kíváncsi a legújabb fürdőszoba trendekre? Érdekel →

A közös tulajdon használata 3.

A tulajdon jogot és kötelességet jelent. Közös tulajdon esetén mind a jogok, mind a kötelességek megoszlanak tulajdonostársak között, és közösen viselik a dologban beállott kárt is.

Sokakkal előfordult gyermekkorában, hogy megkapta a régen áhított sátrat, kajakot, kerékpárt − testvérével közösen. Kiben ne fogalmazódott volna meg némi aggodalom is az öröm mellett? Ki próbálhatja ki először? Kinek a szobájában tartjuk? Kölcsönadhatom a barátomnak? Ki fogja tisztán tartani? A testvérem is úgy fog rá vigyázni, mint én? Bizony a tulajdonhoz kapcsolódó jogok és − ne feledkezzünk meg erről sem! − kötelezettségek akár egy gyermekkorunkban kapott labda kapcsán is felmerülhetnek. A jogok gyakorlásában, kötelezettségek teljesítésében a tulajdonostársak − akár a jó testvérek − általában közösen állapodnak meg. Ha a felek között nincs egyetértés a közös tulajdon esetében, akkor a Polgári Törvénykönyv ad eligazítást.

A közös tulajdon használata

Jogok gyakorlása

Valamely közös tulajdonban lévő dologhoz fűződő jogok gyakorlását és az esetlegesen bekövetkezett kár viselését a tulajdoni hányad alapozza meg. Vannak esetek, amikor a tulajdoni hányad elég egyszerűen, egyértelműen megállapítható. Ilyen az ingatlan. Más esetekben előfordulhat, hogy nem ilyen egyszerű a helyzet. Ilyen lehet, amikor valamely nagyobb értékű ingóság megszerzésekor a felek nem rendelkeznek a tulajdoni hányadokról. Kétség esetén a tulajdonostársak tulajdoni hányada egyenlő.

Főszabály, hogy a tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára. E jogot azonban az egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő törvényes érdekeinek sérelmére. A törvény megfogalmazása igen általános. Ezzel nagy szabadságot ad a feleknek, hogy viszonyaikat maguk rendezzék. Nagyobb értékű dolgokkal való rendelkezés esetére − és az ingatlanok jellemzően ebbe a kategóriába tartoznak − már mindenképp szükséges megfogalmazni egy döntési mechanizmust.
A jogok gyakorlásával kapcsolatban − ide értve a birtoklást, a használatot és a hasznosítást – a tulajdonostársak (ha a törvény másként nem rendelkezik) szótöbbséggel határoznak; minden tulajdonostársnak tulajdoni hányada arányában van szavazati joga. A tulajdoni hányad határozza meg azt is, hogy a dolog hasznai milyen arányban illetik meg a tulajdonostársakat.

A rendelkezés joga

A rendelkezés joga kissé eltér a fent tárgyalt jogoktól. Saját tulajdoni hányadával bármelyik tulajdonostárs rendelkezhet. Tehát akár úgy is dönthet, hogy tulajdoni hányadát elidegeníti, vagy bérletbe, haszonbérletbe adja. Ezzel új tulajdonos kerülhet színre, aki jogok tekintetében a tulajdoni hányadát elidegenítő (bérbe adó) tulajdonostárs helyébe lép. Ez a gyakorlatban kellemetlen helyzetet idézhet elő, hiszen az új tulajdonos is − tulajdoni hányadának megfelelő mértékben − a dolog sorsát meghatározó döntési mechanizmus része lesz, illetve a jogokat vele megosztva, az ő érdekeit is figyelembe véve kell gyakorolni. Gondoljunk arra, hogy többen közösen vásárolunk egy nyaralót. Évek alatt kialakul, hogy ki, mikor, mennyi ideig használja. Azután az egyik tulajdonos élethelyzete megváltozik, pénzre van szüksége, és el kívánja adni tulajdonrészét. A régi helyébe lépő tulajdonos esetleg teljesen más igényeket támaszt. Hozzájárul majd rendben a költségekhez? Nem akadályozza majd szavazatával az évek, esetleg évtizedek alatt kialakult, gördülékeny döntéshozatalt? Mit lehet ilyenkor tenni?
Az elidegenítést vagy használatba adást a többi tulajdonos nem tudja határozattal megakadályozni, viszont a tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben elővásárlási jog, előbérleti jog, illetőleg előhaszonbérleti jog illeti meg.
A külön jogszabályokban más személy részére biztosított elővásárlási jog − ha törvény kivételt nem tesz − megelőzi a tulajdonostárs elővásárlási jogát.

www.perhelyett.hu
dokumentumcentrum.hu

Kapcsolódó cikkek

3 dolog, amire érdemes odafigyelni új lakás vásárlásánál

A családi otthonteremtési kedvezménnyel (CSOK) várhatóan egyre többen tervezik új lakás vásárlását. Ám mielőtt sor kerülne az adásvételre, alaposan utána kell járni, milyen lehetőségeink vannak, és mi mindenre kell odafigyelnünk egy ilyen fontos döntés előtt.

Kerítés jog

A kerítésjog a szomszédjog egy típusa, amely szerint, ha saját kertünket, illetve a szomszédunkét kerítés (sövény) vagy mezsgye választja el, annak használatára közösen vagyunk jogosultak.

Földtámasz jog

A tulajdonjog egyik korlátozása. Tegyük fel, hogy földet termelünk ki, mivel egy garázst szeretnénk kiépíteni telkünkön.

Közös tulajdon 4. – A kötelezettségek

A közös tulajdon esetén is igaz, hogy a tulajdonosokat a tulajdonukat képező dologgal kapcsolatban kötelezettségek is terhelik. A dolog fenntartásával járó és a dologgal kapcsolatos egyéb kiadások, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek mértékét is a tulajdoni hányad határozza meg.

Közös tulajdon 2.

Közös tulajdon létrejöhet a tulajdonosok megállapodása alapján, vagy anélkül, esetleg akaratuk ellenére. Cikksorozatunk második részében néhány jellemző esetet tekintünk át, példálózó jelleggel, a teljesség igénye nélkül.

Közös tulajdon 1.

Valamely dolog használatához való jogokat főként – bár nem kizárólag – a tulajdonjog határozza meg. Az enyém, tehát használhatom bérbe adhatom, eladhatom, elajándékozhatom.

HOMEINFO.hu előadások építkezőknek és felújítóknak a Construma D pavilonjában

A tavaszi Construma 2012 építőipari szakkiállításon a HOMEINFO.hu előadásokat szervez építkezőknek és felújítást tervezőknek a budapesti Hungexpo vásárváros D pavilonjában a workshopon.

Számlával vagy nélküle?

Számla nélkül elvesztjük a garanciára, jótállásra való jogot. Mi történik akkor, ha számla nélkül végeztettük el a felújítást, de a vállalkozó munkájával elégedetlenek vagyunk?

Enyém a vár, tiéd a …

Mikor is lesz a miénk a megvásárolt lakás? A lakásvásárlás buktatói, avagy a csalárd eladó és a hiszékeny vevő története.

Önnek ajánljuk