A passzívházak 80–95 százalék fűtési energiát és szén-dioxid-kibocsátást takarítanak meg, és nem kerülnek sokkal többe, mint a hagyományos épületek. Európa-szerte már több mint 32 ezer épült, így irányadó szerepet töltenek be az energiahatékony és a nulla szén-dioxid-kibocsátás közeli építészet terén.
Ennek eredménye, hogy az így megvalósult épületek csak minimális mennyiségű a klímára káros gázokat bocsátanak ki teljes élettartamuk alatt. 2011. május 27-én és 28-án 1200 nemzetközi résztvevő fog a témáról ülésezni és informálódni a kapcsolódó szakkiállításon.
A konferencia a szakma legnagyobb rendezvénye, amelyet évente tartanak meg változó helyszíneken. Az idén az építőipari kiállítások szuperlatíváját láthatjuk az ausztriai Innsbruckban. Nincs másik olyan építési szabvány, amely új épületek esetében mindössze 2–5 százalék és a felújítás során 8–15 százalék a többletköltséggel, képes lenne arra, hogy lehetővé tegyen 80–95 százalék fűtési energiamegtakarítást. (Ez a többletköltség Nyugat-Európára érvényes. Magyaroszágon a jelenleg érvényben lévő épületenergetikai előírások még viszonylag lazák, ezért a többletköltségek ennek akár 2–3-szorosát is kiteszik.) A konferencia résztvevői a bő programon kívül megtekinthetik az eddig megépített legnagyobb passzívházakat is.
A passzívház-szabvány már ma eleget tesz az EU átlal meghatározott „közel nulla energiájú épület" követelménynek, amely a tervek szerint 2021-től kötelező lesz minden új épületre a tagállamokban. A fennmaradó energiaigény minden nehézség nélkül fedezhető megújuló energiaforrásokkal.
Mára már 32 ezer passzívház létesült 13,9 millió négyzetméter hasznos alapterülettel. Ezek évente 175 millió euró energiaköltséget és 200 ezer tonna szén-dioxid-kibocsátást takarítanak meg. Ezekből 800 épület felújítás és az összes hasznos alapterület 17 százaléka középületben található. Európa-szerte 46 ezer lakás épült így. A passzívház szabvány műszakilag rég kiforrott, és működése ezerszeresen elenőrzött. A legrégebbi passzívház Darmstadtban idén ünnepli 20. születésnapját.
A passzívház nyereséges stratégia mindenki számára: a gazdaság, a dolgozók, a politika nyernek a magasabb értékteremtés miatt, amely a régióban marad. A felhasználók, a befektetők profitálnak az alacsony fenntartási költségekkel és a magas komforttal, a társadalom pedig az alacsonyabb energiaimporttól való függőséggel. Prof. Dr. Wolfgang Feist, az innsbrucki egyetem docense, az energiahatékony építés munkacsoport vezetője szerint ez a passzívház sikerének a kulcsa. Anton Steixner miniszterelnök-helyettes szerint, aki az innsbrucki konferencia védnöke, „a legfontosabb energiaforma az energiahatékonyság. Függetlenít bennünket a foszilis és nukleáris energiaimporttól és az energiából önellátó régiók kialakulásának feltétele. A lakásépítés célzott állami támogatásával a tiroli régióban erőteljes gazdasági fellendülés történt, és a lakók élvezik a magas komfort és a szociális biztonság nyújtotta előnyöket.”
Folytatás facebook-kal
Folytatás Google-lal