Fürdőszoba Show 2020. január 17-18-19. Kíváncsi a legújabb fürdőszoba trendekre? Érdekel →

Notice: Undefined property: stdClass::$links_expirity in /home/dasl1/homeinfo.hu/public_html/plugins/content/homeinfo/homeinfo.php on line 83

Passzívházak Nyugat-Európában

A passzívházak 80–95 százalék fűtési energiát és szén-dioxid-kibocsátást takarítanak meg, és nem kerülnek sokkal többe, mint a hagyományos épületek. Európa-szerte már több mint 32 ezer épült, így irányadó szerepet töltenek be az energiahatékony és a nulla szén-dioxid-kibocsátás közeli építészet terén.

Ennek eredménye, hogy az így megvalósult épületek csak minimális mennyiségű a klímára káros gázokat bocsátanak ki teljes élettartamuk alatt. 2011. május 27-én és 28-án 1200 nemzetközi résztvevő fog a témáról ülésezni és informálódni a kapcsolódó szakkiállításon.

A konferencia a szakma legnagyobb rendezvénye, amelyet évente tartanak meg változó helyszíneken. Az idén az építőipari kiállítások szuperlatíváját láthatjuk az ausztriai Innsbruckban. Nincs másik olyan építési szabvány, amely új épületek esetében mindössze 2–5 százalék és  a felújítás során 8–15 százalék a többletköltséggel, képes lenne arra, hogy lehetővé tegyen 80–95 százalék fűtési energiamegtakarítást. (Ez a többletköltség Nyugat-Európára érvényes. Magyaroszágon a jelenleg érvényben lévő épületenergetikai előírások még viszonylag lazák, ezért a többletköltségek ennek akár 2–3-szorosát is kiteszik.) A konferencia résztvevői a bő programon kívül megtekinthetik az eddig megépített legnagyobb passzívházakat is.

Olympiai falu 444 lakással

A passzívház-szabvány már ma eleget tesz az EU átlal meghatározott „közel nulla energiájú épület" követelménynek, amely a tervek szerint 2021-től kötelező lesz minden új épületre a tagállamokban. A fennmaradó energiaigény minden nehézség nélkül fedezhető megújuló energiaforrásokkal.

Mára már 32 ezer passzívház létesült 13,9 millió négyzetméter hasznos alapterülettel. Ezek évente 175 millió euró energiaköltséget és 200 ezer tonna szén-dioxid-kibocsátást takarítanak meg. Ezekből 800 épület felújítás és az összes hasznos alapterület 17 százaléka középületben található. Európa-szerte 46 ezer lakás épült így. A passzívház szabvány műszakilag rég kiforrott, és működése ezerszeresen elenőrzött. A legrégebbi passzívház Darmstadtban idén ünnepli 20. születésnapját.

Lodenareal lakópark 354 lakással

A passzívház nyereséges stratégia mindenki számára: a gazdaság, a dolgozók, a politika nyernek a magasabb értékteremtés miatt, amely a régióban marad. A felhasználók, a befektetők profitálnak az alacsony fenntartási költségekkel és a magas komforttal, a társadalom pedig az alacsonyabb energiaimporttól való függőséggel. Prof. Dr. Wolfgang Feist, az innsbrucki egyetem docense, az energiahatékony építés munkacsoport vezetője szerint ez a passzívház sikerének a kulcsa. Anton Steixner miniszterelnök-helyettes szerint, aki az innsbrucki konferencia védnöke, „a legfontosabb energiaforma az energiahatékonyság. Függetlenít bennünket a foszilis és nukleáris energiaimporttól és az energiából önellátó régiók kialakulásának feltétele. A lakásépítés célzott állami támogatásával a tiroli régióban erőteljes gazdasági fellendülés történt, és a lakók élvezik a magas komfort és a szociális biztonság nyújtotta előnyöket.”

Szükséges, hogy az állam és az önkormányzatok – mint ahogy ez az EU-rendelet is előírja – példát mutassanak a megvalósításban. Azok a passzívház „világítótorony régiók”, amelyek önkéntesen határozatot hoztak arra, hogy a középületeiket kizárólag passzívházként építik meg, fogják bemutatni a konferencián a sikeresen megvalósult projektjeiket. Prof. Dr. Feist örömmel szólt arról, hogy már 27 „világítótorony régió” van Európában, amelyben összesen 25 millió ember él. Ez ist azt mutatja, hogy ez a kiemelkedő épüleszabvány a világ minden táján sikerrel megvalósítható. „Meglátjuk, hány régió fogja még május 27-ig követni ezt a felhívást. Mindegyiket fel fogjuk kérni a színpadra – reméljük mind elférnek rajta” – így Feist professzor.

Energiapark Innszbruck

Nem csak a klímavédelem vagy az energiatakarékosság az oka, amiért a passzívház standard bekerült az európai építési előírásokba. Az épületkárok elkerülése, az értékállóság és a nagy mértékű komfort növekedés szintén döntő jelentőségűek. Mindezekről szakértői kézből lehet tájékozódni a konferencián, méghozzá a gyakorlati oldalról. Ezért az ezévi konferencia nem csak a passzívházak úttörőinek lesz szakmai találkozója, hanem minden jövőbe látó építőiparban tevékenykedőnek és döntéshozónak.

Aki el szeretne látogatni Innsbruckba a passzívház-konferenciára ésa szakkiállításra, itt talál bővebb felvilágosítást: http://www.passivhaustagung.de/

Kapcsolódó cikkek

Milyen építőanyagot válasszunk?

Az építőipar praktikus újításai sokban hozzájárulhatnak ahhoz, hogy leendő otthonunk minőségi lakókörnyezetet biztosítson számunkra, a bőség zavara ugyanakkor nehezíti lehetőségeink felmérését. Cikkünkben ezért bemutatjuk a legáltalánosabban használt építőanyagok jellemzőit, és azt, hogy milyen anyagokban érdemes gondolkodnunk, ha otthonunk építését tervezzük.

Pára-para: ügyeljünk ablakainkra a téli hidegben!

Az ablakok párásodása különösen a téli időszakban okoz sokak számára kellemetlenséget. Ha nem fordítunk rá kellő figyelmet, akkor hosszú távon utat engedünk a penészedésnek, ami nem csak esztétikai, de egészségügyi problémákat is okozhat. Ráadásul akár 20%-kal is növelheti a fűtési költségeinket, mivel a páradús levegő lassabban melegszik fel. Fontos tudnunk, hogy mi áll a jelenség háttérben, mikor van szükség szakember beavatkozására, illetve milyen praktikákkal előzhetjük meg a kialakulását.

Pénz a levegőből, azaz mire jó a hővisszanyerés?

Ha családi ház építését tervezi, valószínűleg a tervezője tájékoztatta arról, hogy 2021 január 1-től csak olyan épület kaphat használatbavételi engedélyt, ami teljesíti a „közel nulla” energiaigény követelményeit. Ehhez komoly hőszigetelések, és tökéletesen záródó nyílászárók kellenek.

Dombház szupervályogból - egy alternatív építészeti technológia

A megszokottól eltérő dolgokra félve, kétkedve tekintünk. Biztonságos? Megéri belevágni? Nem történik ez az építkezésben sem  máshogyan. Valószínű, hogy itt az ideje elgondolkodnunk a jól bevált építési, építkezési módok leváltásán, ezzel is hozzásegítve magunkat egy fenntarthatóbb világ kialakításához.

Híd alá épített stúdiót magának egy formatervező

Még ha sokszor átvitt értelemeben is használjuk, a “híd alatt lakás” mibenlétével sokan tisztában vannak. A fogalom, szerte a világon, kevés pozitív jelentést hordoz. Egy spanyol tervező, fittyet hányva a sztereotípiákra, saját pop-up stúdiót alakított ki egy valenciai híd alatt. Jól tette!

Szeptembertől módosulnak a lakossági „ingyenhitel” feltételei

Az iskolakezdéssel egyidőben módosulnak a kamattámogatott lakossági energetikai hitel feltételei. Igény lenne az energiatakarékos lakások iránt. A kérdés inkább az, elég vonzó-e a támogatott hitel, hogy akár a családi házak tulajdonosai, akár a társasházakban vagy lakásszövetkezetekben élők ebből a pénzből újítsák fel otthonaikat. 115 milliárd forint sorsa és több tízezer háztartás energiahatékonyságának a növelése a tét.

A szerethető beton

Az építészek és a design világa imádja, sokan mégis idegenkednek tőle, pedig a beton már régen nem az a durva és erőteljes, elvakolandó monstrum, ami régen volt. Sokan azért is szeretik, mert mind előállításával, mind pedig használatával környezetünket is kímélhetjük.

„Az anyag természete” - EQUITONE szálcement homlokzatok az építészetben. Pályázat építészek és építészhallgatók számára

1,1 millió forint díjért indul a harmadik, a 2017. évi pályázati időszak! Beadási határidő: 2017. október 31.

Jó gyakorlatok építkezésben, felújításban 3. rész - A komplett szigetelés

Felújításnál és új építkezésnél is cél a maximális energiahatékonyság, új építésű épületek esetében a „közelnulla” standard elérése.

Önnek ajánljuk